Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-17 / 87. szám

1927. április 17. JsÍYÍHYIÜSK. 7 tásának elmaradottsága egyszerre orvosoltnak tekinthető, az iskolátlan nagy területek iskolákkal egyszerre behálóztattak. Az akció további folyamán a belterületi iskolák zsúfoltságának megszüntetésével a még ujitandó épületek kicserélésével további hatalmas lendülettel fog biztosíttatni a vármegye népoktatásügyének egészséges fejlesztése és javítása. Az iskolák hatása A gyakorlati eredmény annyiban szembetűnő, hogy a folyó tanévben beiratkozott mindennapi tanulók száma 1262-vel több, mint az előző tanévben. Sőt az ismétlő tankötelesek többlete is 1000-et tesz ki. Most már a továbbiakban minden gondot és figyelmet arra kell fordítani, hogy az iskolák jól működjenek, a nagy feladatok teljesítésében minden iskola lelkes munkával kivegye a maga részét, nemcsak az elemi iskolás növendékek nevelése és oktatása körül szárnya' jon fel a szere ettei párosult nemes lelkesültség, a versengés, de az iskolánkivüli népnevelést is állandóan munkálni kell az iskoláknak. A nemzet legnagyobb tömegét képező alsó néposztály kulturális érdekei a múltban korántsem részesültek oly gondozásban, hogy a többi társadalmi osztályokkal egységes nemzeti közszellemtől áthatott társadalommá forrtak volna össze. Ez a szinte véteknek mondható mulasztás a háború után bekövetkezett gyászos összeomlásban végzetesen megbosszulta magát, melynek egyik legfőbb előidéző okát az alsó néprétegek tudatlanságában kell keresni. Ez a szomorú tapasztalat irányította rá első izben komolyabban az illetékes tényezők figyelmét a népmüvelés nagy jelentőségére. — Ennek a nagy nemzeti célnak szolgálata hivta életre a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottságokat. Az analfabéták nagy százaléka. Ha valahol, ugy Szabolcsvármegyében van arra első sorban szükség, hogy az iskolaköteles kort meghaladt, de különféle körülmények miatt, legtöbbször önhibáján kivül oktatásban nem részesült lakosságnak módot, nyújtsunk az életben nélkülözhetetlen ismeretek megszerzésére, hiszen vármegyénk népkulturális állapota az írástudatlanok nagy százaléka miatt országos viszonylatban is a legkedvezőtlenebb. A vármegyei arányszám 29 százaléka ugyan, de azt meghaladó 33 százalékos analfabétizmussal 49 községben találkozunk, van azonban község, ahol 50 százalék, sőt olyan "s, ahol ezt is meghaladja az Írástudatlanok száma. — A háborúnak a népoktatást is megbénító hatása csak fokozta e téren az elmaradottságot ugyanynyira, hogy alispáni rendeletre a fő szolgabírói hivatalok utján beszerzett hiteles adatok szerint a 14—20 éves életkor közötti ifjúság soraiban is közel 2000 az analfabéták í flldoti laniló szó . . . Üzenet odaátról. Azt a Hiszekegyet tudja minden gyermek, Maros partján is, kit oláhok nevelnek. Kolozsvárt és Kassán, Szabadkán is tudják, Gyűrött irásu lap, jaj de félve dugják. A magyar gyermeknek iskolája nincsen, Iskolában lelke vergődik bilincsen, De est leszálltával édesanyja mellett, Nyiló viráglelke friss haimattai telhet Magyar sző, édes szó, magyar dal, de jó is, Elő lelke lángol, ha uj is, ha ó is. Edes apa, anya a megtanitója, Áldott tanitó szó, a jó Isten óvja. DECSY T. BÉLA. szama Küzdelem a setéiség ellen Vármegyénkben ily körülmények között annak a nagy, átfogó munkának, melyet a népkultura ma megkövetel, a betüismeret általánosításával kell kezdődnie. Ezzel a párhuzamos előadásokkal a nemzeti öntudat ápolása volt a legfontosabb feladat. E célkitűzéssel megindított propagativ munkásság március hóban befejezve 19 községben 250 hallgat órészvételével 25 analfabéta tanfolyam és 17 községben 747 hallgató részvételével 22 elemi ismereteket terjesztő tanfolyam megszervezésére vezetett. A legtöbb analfabéta tanfolyam aránylag a iligetaliai járás községeiben (8 községből 5-ben) létesült. Nyíregyháza r. t. város vezet e téren, amely 4 analfabéta tanfolyamot tart fenn. Az elemi ismeretierjesztő tanfolyamok hallgatói jobbára a múltévben analfabéta tanfolyamon részt vett hallgatók sorából kerültek ki, akik a folyó évi tanfolyamok megnyitásával" álkalmat nyertek arra, hogy az irás, fogalmazás, gyakorlati számolás készségét, továbbá a hazai tárgyakat) földrajz, történelem, jogi ismeretek) a mindennapi életben szükséges mértékben elsajátíthassák. Az ellenőrző látogatások során, valamint az eddig lefolyt záróvizs" gálatokból örvendetesen állapitható meg, hogy a hallgatóság mindenütt teljesen kielégítő, sőt több tanfolyamon meglepően szép eredményt ert el . A közismereti tanfolyamokon kivül Nyíregyháza r. t. várős a tanyai lakosság óhajának engedve, a Salamon-bokori iskolában gazdasági irányú tanfolyamot létesített. E tanfolyam 'óraterve felölte mindazokat a gazdasági ismereteket, amelyeknek elsajátítása és a gyakorlati életben való alkalmazása a kisgazdák földjének okszerű müvelésére és tervszerű kihasználására, a növényi és állati kártevők elleni védekezésre, általában anyagi helyzetének fokozására teszi képessé. A tanfolyam állandó nagy látogatottsága azt igazolja, hogy a tanfolyam céljának teljesen megfelelt s hogy a hallgatóság felismerte és tudta értékelni az előadások hallgatásából reá háramló hasznot I Fokozódik az érdeklődi® a népmüvelés iránt A tanfolyamokon folyó munkásságon kivül 40 községből eddig 1000-et meghaladó népies ismeretterjesztő előadás tartatottt. Az előadások tárgyát főként az irodalom, a nemzeti történelem, a szülőföld és hon ismertetés köréből veszik az előadók. Az irredentizmus gondolatának ébrentartása egy-két önálló előadással minden tervezetben fel van véve. A népies előadások keretébe illeszkednek be az orvosok, az anya és csecsemővédelem, a népbetegségek leküzdése s általában a népegészségügy érdekében kifejtett propagandájukkal, ugyszin tén a járási gazdasági felügyelők gazdasági kérdéseket tárgyaló előadásaikkal . A lakosságnak a népmüvelés iránt megnyilatkozó érdeklődése állandóan és örvendetesen fokozódik; van község, ahol a hallgatóság már órákkal előbb igyekszik magának helyet biztosítani, sok helyen az előadó termek szűknek bizonyulnak a hallgatóság befogadására. Hálákat adva Istennek, hogy egészségi állapotom lehetővé tette, hogy személyesen is megielenhetek a közig, bizottság ülésén, tisztelettel jelentem, hogy március folyamán 8 községben 35 tantermet látogathattam meg. hallatlan olcsó árban vásárolhatja bútorait az 52 év óta ismeretes szakképzett Suhanesz cégnél, hol óriási választékban a legfinomabb butor*k és mindenemü lakberendezési cikkek kerülnek eladásra. bútorgyáros Üzlet: Kállói-utca 4. Műhely: Nádor-utca 11. Telefon: 319. 1890 ^OffillllNilllHIIBIItillIünfilümiHflHfllllinillllír Szellemlátók. Irta: Kiss Lajos, a Szabolcsi JósaMuzeum igazgatója. Kik volnának mások, mint a szegény színehagyott tálasmesterek, akik abba a néhány krajcáros tálba, tányérba gyúrják bele minden erejüket, egészségűket, akik egész eletüket ott töltik el a lakószobául szolgáló alacsony műhely nedves levegőjében, az ólommázas edények mérges gőzében, mely előbb csak a torkot kaparja, marja, de azután eíálmositó, kábító nehéz szaga, ereje éveken ke tesztűr át- meg átjárja egész testüket, minden porcikájukat é; agyukra nehézkedvén, színtelenné gyengévé, beteggé, szellemlátóvá teszi őket. Nagy ára van ennek a szellemlátásnak, mert a szenvedések és kinok őrjitő fertőjébe viszik bele az edények ijesztően égő tuzébőí kikelt szellemek azokat, akiknek megjelenne^hogy aztán magukkal vigyék a megsemmisülés őrők sőtetségébe. Hosszú, szomorú ut az, melyen a gölöncsérek a szellemlításhoz elérnek: amilyen sima, szép, virágos, nivogato a kezdetén, olyan göröngyös, kietfen, rémes a végén. Amikor áz inas erőszőr rugdossa a korongot, hogy tanítómestere serkentő szavai szerint arany csöpögjön a talpából, tehát amikor elindul kenyérkereső útjára, mester és inas vájjon gondolnak-e arra, hogy ez az aranyat ígérő ut sok szorgalom, szép, értékes, hűséges munka után is legtöbbször az Ínséghez és ahhoz a nagy betegséghez vezet, melyet ólommérgezésnek neveznek s melyből,, aki szefencsésen kerüT is ki, annak is a szenvedések hosszú sorozatát kell átélnie. Ez a kínzó méreg a mázban van, mellyel a sok munkával és ügyességgel készített edényeket vonjak be, mázolják színesre, szépitík meg a tálasok. — Valahányszor a mázhoz nyúlnak, mindannyiszor magukba szívják a szervezetre anynyíra káros ólommérget. Akkor is, ha vízzel vegyítve őrölik, mert a I

vizes máz megszáradva, éppen ugy, száll söprés, porolás alkalmával mirft a por alakjában. A beszivott ólom a gyomron és tüdőn által a szervezetbe jut napról-napra, hónapról-hónapra, évről-évre, lassan, apródonkint, alig észrevehetően. Fel se tűnik ez munkaközben. Azt is megszokják, hogy mikor * azokat a szép kék virágokat irják az edényre és az iróka csöve bedugul, szájba veszik, hogy kifújják belőle az összesűrűsödött festéket. Pedig minden szájbavételkor marad a szájszélen, a fogakon, nyelven egy kevés az ólmos festekbőf, mitől aztán a fog megfeketedik, a száj szagos fesz. Ezek már az eíső jelenségek arra nézve, hogy az óromméreg megkezdte lassú, de annál biztosabb romboló munkáját. Azután jön a mázkólíka; erős bélgörcsök kínozzák izzadásig a szegény cserepeseket, kik ha meg is döbbennek a2 első pillanatra tőle, mintha nem ^é^/^U" éÁ^UU/RiftjOL %a JzéJkly Telepek: Miskolc, Nyíregyháza