Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-17 / 87. szám

1927. áprili s 17. JMyíryidék. A csoda — Franciából. — Niorne abbé egy szelíd, de sö­tét szeptemberi estén eltávozott a hirtelen megbetegedett dur-ecu-i péktől. Hogy a hosszú országutat elkerülje, a réten keresztül igye­kezett plébániáját elérni. Mikor egy magas bokor árnyékában meg­állott pihenni és megbámulta a hóid .fantasztikus játékát a felhők­kel, hírtelen két hang vonta ma­gára figyelmét. ' — Popaul, én mondom neked, semmi veszély sincsen abban, ha megpróbáljuk. A plébános ebben ítz időben már hortyog és a rozo­ga templomajtó zárja az első nyo­másra kipattan. — És ha sikerül, Mille — szólt a másik, — micsoda hasznunk le­het a dologból. Ezen a nyomorult vidéken a perselynek üres a gyomra. — Ezt tudom, de nem is fogunk persellyel kínlódni. Ám annak a fából faragott szentnek, a jóságos Tamásnak holnap van a névnap­ja és ilyenkor a fejére ezüst sapkát, a hátára arannyal terhelt palástot raknak, a kezében aranyfejű püs­pöki botot tart, az ujján pedig drágaköves gyürü van. — Igy már érdemes — volt a válasz, a hangok elhallgattak és nehéz léptekkel távozott a két cin­kos. A plébános megdermedten állt ott. "A jóságos Tamásnak köpe­nyét és mitráját, botját és gyűrűjét eí akarják lopni! Szegény egyházá­nak egyetlen értékes ereklyéjét, egyetlen kincsét! Az első meglepetés után elin­dult az abbé nélkül, hogy terve lett volna arra nézve, mit fog tenni. Ha bemegy a faluba segít­ségért, időt enged a nála bizonyára gyorsabb lábü gazembereknek a lopásra. A templom közelében csu­pán a plébánia van, ott pedig öreg cselédjén kivül nem tartózkodik senki. Már látta maga előtt a né­pet, amely holnap az ünnepre min­denfelől egybesereglik és megren­dülve áll az ünneplő ruhájá ól meg­fosztott Szent Tamás szobra előtt. Milyen szégyene lesz ez a tem­plomnak és a plébánosnak. Nem, nem 1 A jóságos Tamáson ilyen gyalázat nem fog megesni. A hatvanéves öreg pap gyor­san szedte a lábát és fulladozva, izzadtan érte el a domb tetejét, ahol a templom állott. Még sem­mi sem zavarta az éj csendjét­Kulcsot húzott elő a zsebéből, be­surrant a templomba és mqgára zárta az ajtót. Keresztet vetett, rövid imát mondott és a szent sötétségben, amelyet csak egy mé­cses világított meg, a ftivánt inspi­ráció megjött. Sietve. letette a ka­lapját, a kabátját, azután jóságos Tamás "szobrához ment, elvette a pásztorbotját, leemelte fejéről az: ezüst föveget és elvette a pász­torbotját. Azután a derék szentset leemelte talpazatáról és cseleke­detéért, bocsánatot könyörögve, «. sekrestye egyik zugába állította. Most maga lépett fel az emel­vényre, felöltötte a palástot, saját lejére tette a mitráf, az ujjara húz­ta a gyürüt és kezébe vette a pásztorbotot. Egy pillanatra meg­remegett, amikor a megszentelt ru­hákat érezte az ő profán testén, < de egyszerre nagyot recsegett a 1 zár, az ajtó kinyílt és a holdfény- ' Húsvétnak jönnie kell! Testvér! könnyünk már mind kisírtuk A ránkszakadt bús gyászos éjben, Megkínzott szivünknek vére Beszivárgott a földbe mélyen. Orcánk sápadtabb nem lehet már, Roncsoltabb testünk nem lehet, A Golgotánkon ott sikoltoz A végzet: beteljesedett! A jajgatás már mit sem ér itt: Süket a kripta, csend körültünk. Hallga ! kárognak fönt a hollók: Mi már a véghalálba hűltünk. Pilátusink toroznak messze S dalolják vad részeg rekedten: Köntösük osztva, lábuk törve. Feküsznek holtra megmeredten. Hóhéiaink toroznak messze S boruk ráloccsan sírkövünkre — Testvér! én iázom, melegítsen Kisírt szemed felizzó tükre! A sírkő nyom, de rajta rés van, Tedd ide kezed a kezembe S kiáltsuk fel az élet hangját Együtt e résen az egekbe! Igy, így!... Szeress, gyere szivemhez S tegyük együtt a résre vállunk, Tágítsuk egyre, egyre kijjebb, Soha egy percre meg ne álljunk! Egy szál gyökér sziklát repeszt meg: Karunk hitványabb volna nála P Testvér! föl! sápadt két orcánkat Hajnal bíbora csókra várja! Északról hozzánk szél sikolt le, Délről forró vágy láza lüktet, Vágjuk a végzet zord szemébe Villámló daccal két szemünket! Csontig lekinzott két öklünkkel S/aggassuk tel a síri hantot! Hallaluja! Testvér, kiáltsuk! Verjük az elnémult harangot! Dobbanjon döngve el a lábunk, Hol többi testvérink sóhajtnak, Vegyük palástul fel magunkra Sugarait húsvéti napnak! Zengessük meg a hegyet, erdőt, A mezőt, folyót Tedeumra, Reszketve nézzen fel Triánon Dicsőült, büszke homlokunkra ! Jönnie kell, testvér, húsvétnak Minden golgotás kín s halálra S megszégyenülés mellverése Minden Pilátusok hadára ! Magyarok legyünk! Egymást szeressük! Álljunk hitünkkel, mint a cédrus! Nem maradunk, testvér, a sírban: Értünk is feltámadt a Jézus! FIÁK ANDRÁS. ben két fekete alak jelent meg. A cinkosok voltak, akik a templom csendjétől .megfélemlítve kúsztak a Szent Tamásnak vélt abbé felé. — Itt volnánk — mondta az egyik — én letépem a palástját, te huzd le a gyűrűjét az ujjáról. Még közelebb kúsztak, de ab­ban a pillanatban, amidőn Popaul felemelte a kezét, hogy a palástot lerántsa és Mille lehajolt, hogy a gyürüt lehúzza, két erős kop­panás hallatszott. A pásztorbot koppant, egyszer Popaul, egy­szer Mille fején. Rémülten hördül­tek fel a cinkosok és halálos ije­delemben ugrottak vissza a szent­től. Ijedtségük majd az őrületbe ragadta őket, amikor látták, hogy jóságos Tamás szobra behunyt sze­mekkel, némán "es ünnepélyesen le­lép a talpazatról és lassan, nehéz­kesen, mintha fából lennének a lábai, feléjük közeledik. A következő pillanatban már ki­ugrottak a templomból és ugy fu­tottak, mintha versenyre keltek volna egymással az éjszakában. ^niiiiiiiniiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiu Nyakkendő újdonságok Erdélyi és Pázmányinál •HlllllinilllllllllllllllllIllllliillllllllllllllllHlllllllliiir Olcsó húsvéti harisnyavásár Női francia selyemharisnyák I/a. mosó garantált minőség az összes •ipőszinekben Q^'500 O / kor. 7--P Női divat selyemiórharisnyák min­den színben 07 500 O! kor. 3 - P Férfi divat hosz- OC'OOO szú harisnyák w kor. 2-80 P Férfi nyári divatzoknik, a legújabb mintakban 1Q' 75 0 kor. 1-50 P Gyermek *érna diratzoknik minden magyságban |/Y000 80 — kor. fillér óriási választékban Benedekifynél a Hungária cipőárutlázban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona uec« 5. Telefon: 195 Okvetlen nézze meg az Apollóban A 8AGDAD) JtUUJHOC

Next

/
Oldalképek
Tartalom