Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

A & 1927. április 1. Lesz-e leszerelés? Néhány nap óta Genfben a népszövetség palotájában a leszerelési konferencia előkészítő bizottságai tanácskoznak. Az általános leszerelés kérdése már régóta kisért. Pár esztendővel ezelőtt Amerika és Anglia kezdeményezésére a két előbbi nagyhatalom és Japán között egy flottaegyezmény jött létre az évenként építhető hajók számáról és típusáról. Már az akkori tanácskozásokon is kellemetlenül hatott, hogy egyes hatalmak mereven visszautasították a részvételt, olyannyira, hogy ez az általános tengeri leszerelésre irányuló törekvést úgyszólván meghiúsította. Ha már ilyen nehéz volt a tengeri fegyverkezés kérdését szabályozni, vagy legalább is szabályozni igyekezni, elképzelhetjük, mennyivel nehezebb lesz ezen a leszerelési konferencián — ha egyáltalán létrejön — valami előnyös döntést elérni. Az előzetes tanácskozások nem sok jóval biztatnak. Franciaország, amely csak nemrégiben terjesztette oe a nagy feltűnést kleltő általános hadkötelezettségi 'örvényt, amelynek értelmé ben háború esetén minden francia állampolgár katona korra és nemre való tekintet nélkül, természe.esen az általános leszenelés elíen vau s ebben igen élénken támogatja őt Japán és Belgium... Anglia, ugy Látszik, szeretné a szárazföldi hadseregek leszerelését megvalósítani, de ne gondoljuk ám, hogy valami ideális szempontból, hane'm főleg azért, mert különleges földrajzi helyzeténél fogva neki elsősorban a flottája fontos s általában ál alános védkötelezettség nincs, hanem békében csak igen csekély számú zsoldoshadsereg. Bernstorff gróf, a német kiküldött természetesen szintén az általános leszerelés mellett foglalt állást, azzal érvelve, hogy ha Németország a versaillesi szerződés folytán kénytelen volt szinte a végsőkig leszerelni, akkor a győztes nagyhatalmak részéről igazságtalanság oly őrült fegyverkezést folytatni, amelynek példáját hűségesen követik kis szö\-etségeseiÉrdekes, hogy Bernstorffal egyidőben odahaza viszont Gessíer német hadügyminiszter követelte az általános leszerelést azzal a megokolással, hogy ha már Németországra rákényszeritették s ezzel valósággal indián törzzsé deklarálták, akkor ám kövessék a jó példát a többi hatalmak is. Vitában és felszólalásokban tehát van részünk. De Európa meggyötört népei valami egész mást várnak. Azt várják, hogy az egyei hatalmak részéről folytatott őrült fegyverkezés, amely csak egy jövendő háborút készít elő, szűnjék meg s ezzel lekerüljenek az adófizető polgárság vállairól azok a szörnyű, szinte elviselhetetlen terhek, amelyek annál is súlyosabbak, mert a világháborúban megrokkant gazdasági élet amúgy is sokkal kevesebb védelmet nyújt a termelő osztályoknak, hogy ne is beszéljünk a csaknem nyomorban elő fix-fizetésesekről, és a dolgozók nagy tömegeiről. Egy nyilvánvaló katasztrófa árnyéka rajzolódik az európai politikai horizontra.. A mostan követett ut csak olyan dilemmába lyukadhat ki, amelynek mindkét lehetősége végzetes. A gépek vagy az őrült fegyverkezés terhei miatt mennek tönkre, vagy egy uj háború tör ki. Erre az utóbbi lehetőségre jobb nem is gondolni, hiszen még benne élünk mindazokban a szörnyű következményekben, amelyeket az embertelen és gyalázatos öldöklés idézett fel. Szinte gondolkodóba kell esni, hogy hol van hát tulajdonképpen az a sokat dicsért emberi ész és belátás, amikor azok, akiknek módjukban volna, nem akarják levonni a mult szörnyű tanulságaiból az okulást s hajlandók könnyelmű módon sorsokat és életeket a háború Molochjának újból feláldozni. Már most tömegesei jelentkeznek az evangélikus egyház háromemeletes palotájának lakásbérletére. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» tir j dósitójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a nyiregyházi ág. ev.. egyház elhatározta' egy háromemeletes bérpalota felépítését. A Nyirvidéknek a palota felépítésére vonatkozó terve nagy örömet keltett nemcsak az épitomunkásság körében, hanem mindazok között, akik a nyíregyházi lakásínség miatt évek óta nem jutnak megfelelő lakáshoz. Az uj háromemeletes bérpalotában egytől-egyig modern lakások fognak épülni, fürdőszobás, kényelmes családi otthonok, amilyenekhez, sajnos, csak nagyon kevés nyíregyházi bérlő jutott eddig. Amint nyilvánosságra jutott, hogy ilyen lakásokat ad majd bérbe az ág. ev. egyház, azonnal megindultak a jelentkezések, a bejelentések, igénylések.. .Az egyház pénzügyi bizottságának elnökéhez, SzohorPál főjegyzőhöz máris sok jelentkező adta be kérelmét. Értesülésünk szerint ezeknek a kérelmeknek elbírálásánál szociális szempontok lesznek az irányadók, nem pedig pénzügyi előnyök biztositása és elsősorban azok kapnak lakást, akik nélkülözik a társadalmi állásukhoz, foglalkozásukhoz képest megfelelőnek mondható lakást. A háromemeletes bérház tervét } egyik előkelő épitész készíti el és » az árajánlatok megérkezése után ; ki fog tűnni, hogy milyen magas ; lakbéreket fog az egyház megál- j lapítani. i Takarékos háziasszony mwdé* csak a v»t di í"' Dr. OETK ER-féle fefá SÜTŐPORT választja a világos fejjel. Egy bicikliző fiatalember elütött a Zöldségtéren egy kisfiút, alít törött lábbal szállítottak be a nyíregyházi Erzsébet kórházba. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» ür A Zöldség téren nagy riadalmat okozott az az összeütközés, amelynek egy nyiregyházi kisfiú az áldozata. A téren a Korona döntésének bejárata közelében Kiss Károly, Kiss Mihály nyiregyházi lakos fia haladt át az uton. A kisfiú nem vette észre, hogy egy bicikli közeledik és elütéssel fenyegeti. Kiss Károlyt elütötte a meg nem > eljárás., engedett gyorsasággal rohanó bi- | cikli. Nagy sokaság gyűlt össze a szerencsétlenség színhelyén. A vérző Kiss Károlyt dr. Karner Gyula részesítette első segélynyújtásban és megállapította, hogy a kisfiú lábtörést szenvedett. Beszállították, az Erzsébet kórházba. A biciklista, aki sebes hajtásával a szerencsétlenséget okozta, H. ]. fiatalkorú, aki ellen megindult az A 104 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi: Dr. A. OETKER, Budapest, VIII., Conti utca 25. f-is költözött. Kovácséknál megismerkedett Váradi Margit és Seres Erzsébettel is. Három nap múlva, március 13-án aztán Váradi Margit összeszedett Kovácséknál egy csomó ruhaneműt és szó nélkül tovább állott. A^ így lopott holmikból Seres Erzsébet is megvásárólt olcsó áron pár darabot. A lopás azonban rábizonyult Váradi Margitra, akit igy tegnap vont felelősségre Seres Erzsébettel együtt a debreceni törvényszék Serly tanácsa. Váradi Margit beismerte a bűnösségét s elmondta azt is, hogy Seres Erzsébet is tudott az általa megvett dolgok lopott voltáról. A biróság. ezekután Váradi Margitot lopás büntette miatt egy évi és két hónapi börtönre, Seres Erzsébetet pedig orgazdaság miatt 7 napi fogház és 8 pengő pénzbüntetésre ítélte jogerősen. A nyíregyházi törvényszéki fogház elhagyása vám röfidesen ajra lopott Várad! Margit, akit most egf évi és két hónapi börtönre ítéltek. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósitójától.) A nyiregyházi kir. ügyészség fogházából 1926 január 20-án szabadult ki egy évi büntetésének kitöltése után Váradi Margit debreceni lakos. Kiszabadulása után Debrecenben lakó keresztanyjához ment lakni, akitől március 10-én annak fiához, Kovács Istvánhoz Városi Mozgókép Színház UMMBBJ'M ária Március hó 31 én, csütörtökön utoljára l I. Koo&Vttdéssf, burleszk n. nenae i előadó roűvéssnő személyes fellépése. L árnin a leányból asszonyik III. stiisiif y nuuiifiiui uaa&uiij iuot szinmü 7 felvonásain Főszerepben: S:ck Trevor. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakar. A 9 órai el

őadtok HELYÁRAK: psholyülés 1 80 P, zsöllye r50 P, támkaasék 1-20 P, erkély I. sor T50 P. II—III. sor 1 20 P, II. em. 50 f., diák álló 40 f. ' dzsámi is .. tf&.t'&x* Egy párisi iamiimáiipt reminiszcenciái. Irta: Huszthy Klainik Jolán. XII. Rivában. Hazafelé. Riva kicsiny, régi fürdőváros a Garda-tó északi partján. Délután jó két óra felé járt már az idő, amikor ft kikötöttünk.. Szállodásunk a parton várt és fürgén intézkedett csomagjainkról, melyeket kézikocsikon toltak e! a pár lépésnyi távolságban lévő Hotel Centralé lépcsőházáig. Itt újra a szoűott nóta: szobaszámok kiosztásai rendezkedés, majd ebéd a hüs étteiemten, utána kószálás, vagy pihenés, kinek-kinek tetszése szerint. A nap hamar eltü'nt az óriási ziklac ucsok mögött. Egyszerre iiüvös szél kerekedett és korbácsolni kezdte a tavat. Hatalmas hullámok szaladtak neki a partnak, keresziiiksaptakl a kocsiúton, benedvesítették a terraszok fehér márványkoriátait. Gyönyörű volt a tó játéka; mintha csak a mi kedvünkért rendelte volna meg a barátságos és előzékeny szállodás. Este kivilágított csolnakok úsztak a holdfényes vizén, halk zene hangzott a parti albergok termeiből; a megbékéltség, a nyugalom és a szépség estéje voít e> melyet csak mint távoli ágyuzengés" szaggatott meg a sziklarobswzíciés!esz A KIRAKATVERSENY*» -spriiis