Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

A & 1927. április 1. Lesz-e leszerelés? Néhány nap óta Genfben a népszövetség palotájában a lesze­relési konferencia előkészítő bi­zottságai tanácskoznak. Az általá­nos leszerelés kérdése már rég­óta kisért. Pár esztendővel ez­előtt Amerika és Anglia kezdemé­nyezésére a két előbbi nagyhata­lom és Japán között egy flotta­egyezmény jött létre az évenként építhető hajók számáról és típusá­ról. Már az akkori tanácskozásokon is kellemetlenül hatott, hogy egyes hatalmak mereven visszautasították a részvételt, olyannyira, hogy ez az általános tengeri leszerelésre irá­nyuló törekvést úgyszólván meg­hiúsította. Ha már ilyen nehéz volt a ten­geri fegyverkezés kérdését szabá­lyozni, vagy legalább is szabá­lyozni igyekezni, elképzelhetjük, mennyivel nehezebb lesz ezen a leszerelési konferencián — ha egy­általán létrejön — valami előnyös döntést elérni. Az előzetes tanács­kozások nem sok jóval biztatnak. Franciaország, amely csak nem­régiben terjesztette oe a nagy fel­tűnést kleltő általános hadkötele­zettségi 'örvényt, amelynek értelmé ben háború esetén minden francia állampolgár katona korra és nemre való tekintet nélkül, természe.esen az általános leszenelés elíen vau s ebben igen élénken támogatja őt Japán és Belgium... Anglia, ugy Látszik, szeretné a szárazföldi had­seregek leszerelését megvalósítani, de ne gondoljuk ám, hogy valami ideális szempontból, hane'm főleg azért, mert különleges földrajzi helyzeténél fogva neki elsősorban a flottája fontos s általában ál alá­nos védkötelezettség nincs, hanem békében csak igen csekély számú zsoldoshadsereg. Bernstorff gróf, a német kiküldött természetesen szin­tén az általános leszerelés mellett foglalt állást, azzal érvelve, hogy ha Németország a versaillesi szer­ződés folytán kénytelen volt szinte a végsőkig leszerelni, akkor a győztes nagyhatalmak részéről igazságtalanság oly őrült fegyver­kezést folytatni, amelynek példáját hűségesen követik kis szö\-etségesei­Érdekes, hogy Bernstorffal egyidő­ben odahaza viszont Gessíer német hadügyminiszter követelte az álta­lános leszerelést azzal a megoko­lással, hogy ha már Németország­ra rákényszeritették s ezzel való­sággal indián törzzsé deklarálták, akkor ám kövessék a jó példát a többi hatalmak is. Vitában és felszólalásokban te­hát van részünk. De Európa meg­gyötört népei valami egész mást várnak. Azt várják, hogy az egyei hatalmak részéről folytatott őrült fegyverkezés, amely csak egy jö­vendő háborút készít elő, szűnjék meg s ezzel lekerüljenek az adó­fizető polgárság vállairól azok a szörnyű, szinte elviselhetetlen ter­hek, amelyek annál is súlyosabbak, mert a világháborúban megrok­kant gazdasági élet amúgy is sok­kal kevesebb védelmet nyújt a termelő osztályoknak, hogy ne is beszéljünk a csaknem nyomorban elő fix-fizetésesekről, és a dolgo­zók nagy tömegeiről. Egy nyilván­való katasztrófa árnyéka rajzoló­dik az európai politikai horizont­ra.. A mostan követett ut csak olyan dilemmába lyukadhat ki, amelynek mindkét lehetősége vég­zetes. A gépek vagy az őrült fegy­verkezés terhei miatt mennek tönk­re, vagy egy uj háború tör ki. Erre az utóbbi lehetőségre jobb nem is gondolni, hiszen még ben­ne élünk mindazokban a ször­nyű következményekben, amelye­ket az embertelen és gyalázatos öldöklés idézett fel. Szinte gon­dolkodóba kell esni, hogy hol van hát tulajdonképpen az a sokat di­csért emberi ész és belátás, ami­kor azok, akiknek módjukban vol­na, nem akarják levonni a mult szörnyű tanulságaiból az okulást s hajlandók könnyelmű módon sorsokat és életeket a háború Mo­lochjának újból feláldozni. Már most tömegesei jelentkeznek az evangélikus egyház háromemeletes palo­tájának lakásbérletére. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» tir j dósitójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a nyiregyházi ág. ev.. egyház elha­tározta' egy háromemeletes bérpa­lota felépítését. A Nyirvidéknek a palota felépítésére vonatkozó ter­ve nagy örömet keltett nemcsak az épitomunkásság körében, ha­nem mindazok között, akik a nyír­egyházi lakásínség miatt évek óta nem jutnak megfelelő lakáshoz. Az uj háromemeletes bérpalotában egy­től-egyig modern lakások fognak épülni, fürdőszobás, kényelmes csa­ládi otthonok, amilyenekhez, saj­nos, csak nagyon kevés nyíregyházi bérlő jutott eddig. Amint nyilvá­nosságra jutott, hogy ilyen lakáso­kat ad majd bérbe az ág. ev. egy­ház, azonnal megindultak a jelent­kezések, a bejelentések, igénylé­sek.. .Az egyház pénzügyi bi­zottságának elnökéhez, SzohorPál főjegyzőhöz máris sok jelentkező adta be kérelmét. Értesülésünk sze­rint ezeknek a kérelmeknek elbírá­lásánál szociális szempontok lesz­nek az irányadók, nem pedig pénz­ügyi előnyök biztositása és első­sorban azok kapnak lakást, akik nélkülözik a társadalmi állásuk­hoz, foglalkozásukhoz képest meg­felelőnek mondható lakást. A háromemeletes bérház tervét } egyik előkelő épitész készíti el és » az árajánlatok megérkezése után ; ki fog tűnni, hogy milyen magas ; lakbéreket fog az egyház megál- j lapítani. i Takarékos háziasszony mwdé* csak a v»t di í"' Dr. OETK ER-féle fefá SÜTŐPORT választja a világos fejjel. Egy bicikliző fiatalember elütött a Zöldség­téren egy kisfiút, alít törött lábbal szállítottak be a nyíregyházi Erzsébet kórházba. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» ür A Zöldség téren nagy riadalmat okozott az az összeütközés, amely­nek egy nyiregyházi kisfiú az ál­dozata. A téren a Korona döntésé­nek bejárata közelében Kiss Ká­roly, Kiss Mihály nyiregyházi la­kos fia haladt át az uton. A kisfiú nem vette észre, hogy egy bicikli közeledik és elütéssel fenyegeti. Kiss Károlyt elütötte a meg nem > eljárás., engedett gyorsasággal rohanó bi- | cikli. Nagy sokaság gyűlt össze a szerencsétlenség színhelyén. A vérző Kiss Károlyt dr. Karner Gyula részesítette első segélynyúj­tásban és megállapította, hogy a kisfiú lábtörést szenvedett. Beszál­lították, az Erzsébet kórházba. A biciklista, aki sebes hajtásával a szerencsétlenséget okozta, H. ]. fiatalkorú, aki ellen megindult az A 104 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi: Dr. A. OETKER, Budapest, VIII., Conti utca 25. f-is költözött. Kovácséknál megismer­kedett Váradi Margit és Seres Er­zsébettel is. Három nap múlva, március 13-án aztán Váradi Mar­git összeszedett Kovácséknál egy csomó ruhaneműt és szó nélkül tovább állott. A^ így lopott holmikból Seres Erzsébet is megvásárólt olcsó áron pár darabot. A lopás azonban rá­bizonyult Váradi Margitra, akit igy tegnap vont felelősségre Seres Erzsébettel együtt a debreceni tör­vényszék Serly tanácsa. Váradi Margit beismerte a bű­nösségét s elmondta azt is, hogy Seres Erzsébet is tudott az általa megvett dolgok lopott voltáról. A biróság. ezekután Váradi Mar­gitot lopás büntette miatt egy évi és két hónapi börtönre, Seres Er­zsébetet pedig orgazdaság miatt 7 napi fogház és 8 pengő pénzbün­tetésre ítélte jogerősen. A nyíregyházi törvényszéki fogház elhagyása vám röfidesen ajra lopott Várad! Margit, akit most egf évi és két hónapi börtönre ítéltek. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósitójától.) A nyiregyházi kir. ügyészség fogházából 1926 január 20-án sza­badult ki egy évi büntetésének ki­töltése után Váradi Margit deb­receni lakos. Kiszabadulása után Debrecenben lakó keresztanyjához ment lakni, akitől március 10-én annak fiához, Kovács Istvánhoz Városi Mozgókép Színház UMMBBJ'M ária Március hó 31 én, csütörtökön utoljára l I. Koo&Vttdéssf, burleszk n. nenae i előadó roűvéssnő személyes fellépése. L árnin a leányból asszonyik III. stiisiif y nuuiifiiui uaa&uiij iuot szinmü 7 felvonásain Főszerepben: S:ck Trevor. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakar. A 9 órai el őadtok HELYÁRAK: psholyülés 1 80 P, zsöllye r50 P, támkaasék 1-20 P, erkély I. sor T50 P. II—III. sor 1 20 P, II. em. 50 f., diák álló 40 f. ' dzsámi is .. tf&.t'&x* Egy párisi iamiimáiipt reminiszcenciái. Irta: Huszthy Klainik Jolán. XII. Rivában. Hazafelé. Riva kicsiny, régi fürdőváros a Garda-tó északi partján. Délután jó két óra felé járt már az idő, amikor ft kikötöttünk.. Szállodá­sunk a parton várt és fürgén intéz­kedett csomagjainkról, melyeket ké­zikocsikon toltak e! a pár lépésnyi távolságban lévő Hotel Centralé lépcsőházáig. Itt újra a szoűott nó­ta: szobaszámok kiosztásai rendez­kedés, majd ebéd a hüs étteiemten, utána kószálás, vagy pihenés, ki­nek-kinek tetszése szerint. A nap hamar eltü'nt az óriási ziklac ucsok mögött. Egyszerre iiüvös szél ke­rekedett és korbácsolni kezdte a tavat. Hatalmas hullámok szalad­tak neki a partnak, keresziiiksaptakl a kocsiúton, benedvesítették a terraszok fehér márványkoriátait. Gyönyörű volt a tó játéka; mintha csak a mi kedvünkért rendelte vol­na meg a barátságos és előzékeny szállodás. Este kivilágított csolna­kok úsztak a holdfényes vizén, halk zene hangzott a parti albergok ter­meiből; a megbékéltség, a nyuga­lom és a szépség estéje voít e> melyet csak mint távoli ágyuzen­gés" szaggatott meg a sziklarob­swzíciés!esz A KIRAKATVERSENY*» -spriiis

Next

/
Oldalképek
Tartalom