Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-02 / 49. szám

JNYÍHYIDEÍL Komoly intelem. A román parlament január 27-én hozott határozata, amely kijelentette, hogy Románia a román—magyar vegyesbiróság illetékességét nem ismeri el, nagy feltűnést keltett nemcsak az érdekelt államokban, hanem egész Európában is. Méltó választ ad most erre a minősíthetetlen magatartásra egv francia tudós tollából megjelent cikk, melynek cime; »A nemzetközi döntőbíráskodás válsága«. Egy nemzetközi jogász mond véleményt abban a nagyjelentőségű cikkben Románia magatartása felett s teszi ezt oly formában, amely jól lehet nem tendenciózus, mégis elvi álláspont alapján igen súlyos kitételeket tartalmaz Romániára vonatkozólag. Megállapítja, hogy a nagyhatalmak a román területgyarapodáshoz csak oly kikötéssel járultak hozzá, hogy Románia a magyar állampolgároknak az átcsatolt területeken fekvő javait tiszteletben fogja tartani. Ezzel szemben Erdélyre vonatkozólag oly agrártörvényt alkotott, amelynek jogfosztó intézkedései főleg a magyar birtokosokat sújtották. Amikor pedig a sértettek a trianoni szerződés 250-ik cikke alapján jogorvoslatot kerestek s ennek kapcsán a vegyes döntőbíróság kimondta az illetékességét, Románia ezt a határozatot nem fogadta el s nyíltan szembehelyezkedett a népszövetség szándékaival . A francia nemzetközi jogász ebből az esetből komoly következtetéseket von le a jövőre nézve s kijelenti, hogy ha Románia továbbra is ezt a magatartást,követné,ugy ez súlyos csapást mérne a népszövetségi paktumra és a békeszerződésekre. Kétségtelen, hogy Románia elvesztené minden jogcímét az Erdély feletti szuverenitásra, ha továbbra is alkalmazna egy olyan agrártörvényt, melyre a vegyes don tőbiróság kimondotta, hogy ellentétben áll azzal a feltétellel, amelyhez az államszuverénitás változása kötve volt. A cikk egész gondolatmenetéből kicsendül az az aggodalom, hogy ha a népszövetség határozatait egyes államok kezdik igy figyelembe nem venni, ez előbbutóbb a régi anarchisztikus viszonyokra vezet, iiiszen ezt a szervet épen azért létesítették, hogy konfliktusok esetén legyen egy végső fórum, amelynek döntése felebbezhetetlen érvénnyel bír. Románia mikor erre a veszedelmes lépésre szánta magát, szerződésekkel vállalt nemzetközi kötelezettségeit tagadta meg s ezzel elsőnek lépett arra a veszedelmes területre, amely a szuverenitások anarchiájához vezethet. Komoly forrásból intéződik ez az intelem Romániához s amikor az igazság erejével állapítja meg Románia minősíthetetlen magatartását, ugyanakkor kényes elégtételt szolgáltat a magyar ügynek^ Magyarország nem szűnt meg és nem szűnik meg hangoztatni, hogy míg BOTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Süliek Jemó bntoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefcs: 234 ő a békeszerződés kikötéseinek mindenben eleget tesz, a kisantant államai, sőt egyes vesztesállamok is kötelezettségeiknek eleget nem tesznek s a népszövetség gyöngesége vagy elnézése folytan ezáltal oly visszás 'helyzet születik, amelyből jó nem fakadhat, mert az igazságtalanság és nem egyenlő elbánás sohasem vezettek jóra. Épen ezért, ha a népszövetség megakarja óvni tekintélyét, ha az a komoly szerv akar lenni, amellyé alapitóinak szándéka szeretné tenni, el kerül hetetlenül szükséges, hogy intézkedéseinek hatályt szerezzen s Romániát rákényszerítse, hogy az elkövetett igazságtalanságok minél előbbi orvoslását eszközölje.. építését. A tanács a vízvezeték és csatornázás, az útburkolások és az egyházak segélyezése tárgyában terjesztett elő javaslatot. A sóstói vámházat az Erdei kitérőhöz helyezik át. Rákosi Jenő levele a polgármesterhez. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza város képviselőtestülete ma ,kedden délután tartotta meg rendes havi közgyűlését, amelyet dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester a Hiszekegy imájával nyitott meg. — A közgyűlésen a miniszteri rendeletek és a törvényhatósági véghatározatok ismertetése és tudomásul vétele után Szohor Pál főjegyző lendülettel, az ő irását és szavait jellemző elokvenciával számolt be az elmúlt esztendő eseményeiről. — A beszámoló bevezetése áttekintést nyújtott azokról a történésekről, amelyek a feltartóztathatatlanul fejlődő város életében, mint erősen közreható motívumok szerepeltek és kedvezően hatottak a nagy magyar jövendő felé való közeledés szempontjából. Borongó érzéssel kiséríte a közgyűlés a beszámolót akkor, amikor a város nagy halottairól emlékezett meg. Az általános kép Után a részletekbe hatol a főjegyző által előterjesztett polgármesteri jelentés. Itt sok olyan adat és tanulság tárult a közgyűlés elé, hogy a jelentés egyes részleteinek ismertetésére még vissza fog a Nyirvidék térni. Rákosi Jenő levele. A mult esztendőről való beszámolás után, amelyet a közgyűlés me leg elismeréssel fogadott, a főjegyző bemutatta Rákosi Jenőnek a város polgármesteréhez "intézett levelét. A város képviselőtestülete annak idején a lelkes szeretet szavaival köszöntötte a magyar újságírás jubiláló fejedelmét, aki most a következő sorokban válaszolt: »A saját és Nyíregyháza érdemes városa nevében küldött üdvözletet hálásan köszönöm, kérem, legyen szives tolmácsolja érzelmeimet és köszönetemet ugy a város képviselőtestületével, valamint mindazokkal szemben, akik még szívesen emlékeznek rám. A méltóságos polgármester ur hive s alázatos szolgálja: Rákosi Jetiő.« A közgyűlés legfontosabb tárgya a folyó évi költségvetés előterjesztése volt. Vasárnapi számunkban részletesen ismertettük már a költségvetés kiadási és bevételi adatait és azokat a forrásokat, amelyekből a költségvetés bevételeit meri ti. • A takács beruházási javaslatai. A költségvetéssel kapcsolatban nagyjelentőségű javaslatokat terjesztett elő a tanács, amely javaslatok a város továbbfejlesztésének utján való előrehaladását jelentik és amelyeket a legnagyobb örömmel tett magáévá a közgyűlés is. A javaslatok négy részre tagolódnak és áttekintésüket a város polgármestere azzal könnyítette meg a képviselőtestületi tagok számára, hogy a költségvetési előirányzatot nyomtatásban bocsátotta a képviselőtestület rendelkezésére MBMBMMnai EffisaiámsCTKV (mBmmasmcaaammam Március hó 1-én és 2-án, kedden és szerdán 5,7 és 9 órakor: (Hintáslány.) Vígjáték attrakció 8 felv.-ban. Főszereplők: HARRYLIEDTKE és OSSI OSWALDA. MAJA KALANDJAI Egy méh kisas»zony csodálatos élete 6 felvonásban. —

; A világ legérdekesebb és legszebb, természettudományt szolgáló filmje. A német filmtechnika csodája! 3391-2 A 9 órai el

őadások katonazenekisérettel! Csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap ZíORO-BimiJ „A protzbadeni főkapitáay' 1927. március 2. A több mint hatvan oldalra terjedő füzet bevezetéseként Szohor Pál főjegyző a költségvetésről általános képet nyújt és itt ismerteti rriár a közgyűlésen előterjesztett javaslatokat. Ezek a javaslatok biztosítják a város utcáinak további kövezését, a vízvezeték és csatornázás előmunkálatait, megállapítja az egyházaink segélyezésére fordítandó összegeke,. A tanács javaslatai, amelyeket a közgyűlés elfogadott, a következők: A vízvezeték és csatornázás. I. Javasoljuk, hogy a vízvezeték és csatornázás előmunkálatai érdekében megindított vizkutatások céljaira a már engedélyezett 48000 pengős váltóhitelen felül további 24.000 pengős váltókölcsön igénybevételére nyerjünk felhatalmazást. Ezen kölcsönnek 1927. évben felmerülő kamat terhére kérjük a költségvetés XX. 15. rovatán 1920 P fedezetet biztosítani s a váltókölcsön felvételével a város tanácsát bízni meg. Az eddigi vízkutatási munkálatok kitűnő eredménnyel végződtek, amennyiben sikerült Kóíaj község határában — a város területétől 10—12 km. távolságra — olyan 100 métert meghaladó mennyiségű kavicsréteget felfedezni, melyek a vízszolgáltatás kérdését véglegesen megoldottnak mutatják. A vízkutatási munkálatokkal megbízott Becsey Antal m. kir. kormányfőtanácsos, ok'l. gépészmérnök előterjesztése szerint szükséges még 5 próbakut fúrása, hogy a vizsz olgáftaíó terület szélső rétegeit pontosan meg állapithassuk.... A kért 24.000 pengős váltó hitel ezen ujabb 5 próbakut fúrási költségeinek fedezésére fog szolgálni. ' II. Javasoljuk, hogy az 1925. évben követett elvek alkalmazásával ujabb utburkolási programmot hajtsunk végre s e célra költségvetésünk III. 6. g) rovatán 142.948 pengő 88 fillért irányzunk elő. Ezen összegből az Í925. évben végzett utburkolási munkák hátraléka 58.662 pengő 40 fillér nyer fedezetet, továbbá a f. évben végzendő és alább részletesen kifejtendő ui munkálatok első részletére 84.286 pengő 48 fillér esik. A Bujtos utcát ts kikövezik. A burkolandó utcák, utak és terek kiválasztására és az azokban alkalmazandó burkoln i memekré ja vaslatunk a következő: 1. Zöldségtér: idomúot trachikő burkolattal 8300 m

2. 2. Bujtos utca: az Inczédi sorig a középen 6 m. széles trachií idomított kőburkolattal 3986 ni.

2 A Zöldségtérről felbontott terméskő burkolat lefektetése a Bujtos utcán az idomított kőburkolat két oldalát: 5—5 méter szélességben, 7000 m.

2 3. Kálmán utca: 5 m. széles terméskőburkolattal 860 m.

2 4. Jókai utca: 8 m. széles bazal idomított kőburkolattal, fasor szegélyezéssel, 1040 m.

2 5. Körte utca: 6. m. széles terméskőburkolattal, fasorszegélv lyel, 3130 m.

2, ebből a területből 500 m

2 a fókái utcáról felbontott terméskőbőlü 2630 m.

2 ui kőből. 6. Sóstói ut: A kemecsei útból kiágazólag a Sóstó-fürdőre 15 cm. vastag terméskőalapon, 10 cm. vastag zúzott kő belső kátrányozással, lehengerelve, rajta 2 cm. vastag bitumenes zúzalék, lehengerelve. A burkolat a Kemecsei úttól a Sóstói Csak az Apollóban Strogoff Mihály Csak az Apollóban