Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-13 / 59. szám

JOTfBvináK lf27. »ircms 13. Vasárnapi levél a tanyai vetiíőképes előadásokról. Tisztelt Szerkesztő ur! A kulturtanácsnok meg a nép­művelési titkár egyetértő munka­terve szerint, vasárnap délutáno­kon, vetitőképes előadások tartat­nak a tanyai iskolákban. A város kocsija fölveszi a vetítőgépet ke­zelőjevei és előadójával kiszál­lítja őket a kijelölt helyre.. Az iskola tanterme meglelik érdeklő­dőkkel. Gyermekek, ifjak, öre­gek vegyesen felsorakoznak, a vá­rosokban ma már olyannyira meg­szokott, mozis előadások hallga­tására, megszemlélésére. Rendeden két jelenet játszódik le: egy komoly, isméretnyujtó, és egy humoros tárgyú. A látottak a je­lenvoltaknak hetekig tartó beszed­tárgyat ad. Hogy a tanyavilág eme kultur­mozgaímáról most vasárnapi le­velet irok, erre egyetlenegy ok szolgáltat indokot. Van a nyír­egyházai határban egy hosszúháti határrész: Sima falu helyén. Ér­deklődő lélekkel néztem meg a megszállott területen levő ful|^ donos gazdasági üzeméJjg|^W^ sajval, dohányosaival A homok-halom teknős alafcu mélye­désében vannak a cselédlakasok: beszorult tóval a közepén, mely. nyári kigőzölgésével nincs hasz­nára az emberméheknek. A lakásokból kiszorult a levegő; á fény. sem nagyon kandikálhat be a kicsi, apró 'méretű szobács­kákba. Igy tehát a közegészsegi kívánalmaknak .nincs elég téve a széki tengerszem partvidékén.. El­ső minőségű föld termi az életet es a dolgozó emberek, családok la­kásviszonyai nem megnyugtatók. A mai közegészségi követelmények több napfényt, több éltető levegőt szánnak a tüdőnek, hogy egészseg­állóbb lehessen a munkásember. Szerencse, hogy a foglalkozas (földmivelés), kiköveteli a szobai­ból az embert é§ amit iont a szer­vezeten, levegőtlen M azt helyrepótolja a kinnk artózko­dás. De ebben megnyugtatót nem találhatunk. Emberi életre rendez­kedjék be a tanya is, az^Taialom ijieg legeslegelső sorban. Ma mii­a mézgyüjtő méhcsaládokat sero ítélik halálra, az emberméhek m"g védelmet, jó lakást érdemelnek szorgalmuk, igyekezetük fejében. A lelki művelődés a testi egészség­gel álljon harmóniában. A filmes előadáson a felső vi­déki Tiszamedence gazdag sóbá­nyáiról volt szó. A Tisza-Iza me­dencében, a sz. kamarai sóőrlő­alomban, cseréptetős munkásla­.Jokban igazi kulturélet képét láttuk. '«Szerencse föl» kiszöntéssel le­száll a munkás a nagymélyséjjii márványfalazatu templomba, föl­fejíí a magyar sót, mely nélkülöz­hetetlen cikke minden háztartásnak. Ember, növény, állat egyaránt fo­gyasztója a sónak, néküle izes ételt nem ^íthat elő a konyhai művészet. Bányász és földműves egyaránt nehéz munkát végez. A bányász­nak kényelmesebbek a lakásviszo­nyai, az ő levegője, a föld mélyé­ben rossz, világítást mécstől, ujab­ban villanyfénytől kap; a simái földmivesnek lakásviszonyai ked­vezőtlenek, min a jó levegőn való foglalkozás javit. Van a simái uradalomnak egy különösebb értéke: gyümölcsös kertje, jó ivóvízzel, községi iskolá­val. Első minőségű gyümölcsöt te­remnek az ideálisan kert közepébe helyezett gyümölcsfák. Hogy nevei ez 'a fa már puszta jelenlétével. Megragadja a lelket a fa tavaszi pompája; a gyümölcscsel rakott korona gazdag szépsége.. Példáz­za azt, hogy az embernek csak jóval fizet, — rosszal soha. Ez a gazdagon termő gyümöl­csös kert, L>emete r Béla első köz­ségi iskolai tanító érdeme..Ha más érdemes munkát nem, hagyott vol­na is maga után, már maga ez ? páratlan szépségű gyümölcsös ker őrzi ugartörésének emlékét. Állá sában mai utód a Bocskay Sándor, hiven őrz : -^^(fkát. Véd, gyarapit ő is. A Klek/öldbe szórt, hintett magvak, ha oly százalékban hoz­nák meg gyümölcsüket, miként a föld, fa meghozza, ma nem ismer­nénk Trianont, mert meg sem szü­letett volna soha. Lássa kedves Szerkesztő ur! il; á nyíregyházi L nyitó mérkozé mélységes titku összefüg£,Ss van az élettermő, jó érmeket termő lfl­lekföld között. Csupa véletlenség játszott közre, hogy a ma,gyar sóbányászatról, g hosszúháti Sima pusztán, éppg n azon a napon volt szó, fínikon 'még a boldog Jí'őben, á sábánya: Kunigunda, -királyleány -flevétől el­nevezett aknájában, március első vasárnapján isi nti<űteletet tartot­tak-.. íme, a véletlü; folytán éppen évfordulón emlékeztünk meg a csodás bányai élésről. Emlékeztünk. A lélekfertőzfist okozó kommunizmusra pedig gyü­lölettel^gondolunk. Szgfkeszto urnák készséges híve Bökényi Dániel. ennisz Egylet szezon­délntán 2 órakor lesz ligeti pályán. É'rZbwSPi professzionista Nyíregyházán. A ^a 2' Tennisz Klub ^ ^Imu^év közgyűlésén uj t'l" nöy^j a s^(t báró Vay Miklós személyi váltó­^^^^^^Huind uj irányváltozást is^^^BB^ivanis az eddig csu­pán szűk társadalmi cLl&po n álló egyesület ezentúl teljesen sport alapokra fektetve Nyíregyháza vá­ros sportolni kivánó közönségével a legszorosabban kiván együttmű­ködni. E célból tárgyalásokat in­dított Bencs Kálmán polgármes­terrel, ki átlátta e sport nagy fon­tosságát, teljes megértést tanúsí­tott s egyszersmind kilátásba he­lyezte, hogy -lehetővé teszi a sport fejlődését s elősegíti, hogy Nyír­egyháza--város a sport terén" is magához ragadhassa a vezetést.. Az érdéi klubban a lázas elő­munkálatok már is folynak s p/nya­g ('áldozatokat nem nézve, hozzák a pályákat kifogástalan állapotba s máris megállapítható, hogy Ma­gyarországon elsőnek indul meg Nyíregyházán a Tennisz Klub élet. A tenniszsport megkedséltetésé érdekében vasárnap délután 2 óra­kor az erdei pályákon a nyiregyha­zaiak előtt még nem látott magas színvonalú bemutató mérkőzés lesz: .Schmidt Ferenc a M. A. C, I. trainere, ki nemcsak a hazai ten­nisz fenomenja, de aki nemzet­köz iyíszonyllatban is a legesleg­elsők között van, játszani fog Izsák Jánossal, kollégájával szemben. Utána páros mérkőzés lesz, mely­ben báró Lipthay Antal qs báró Vay Miklós is játszanak, ki nem rég.- tért vissza a. rivierai verse­nyekről, hol két első dijat is nyert. A páros játszmának, mely 5 játsz­mára megy , érdekes háttere is van' ugyanis báró Vay Miklós fogadást kötött báró Lipthay Antallal, hogy tetszés szerint választható partne­rével legyőzi. Lipthay Antalnak si­került ezen célból Schmidt Fran­cit megnyernie, bár nehezen vál­lalkozott rá, mivef ez idén csak most Tiszalökön játszott először. A négyes összeállítása Schmidt­Lipthay; Vay—Izsák, ki szintén csupán a fedett pályákon játszott s ki Schmidt után a legtöbb jövőt igérő professzionista. A nyíregyházi Lawn Tennisz Klub a versenyek rendezésén kívül programmjába vett ea íennisz szak­oktatást is, ugy, hogy a kezdők irányítására nagy súlyt helyez­nek. Alkalmunk volt Schmidt Ferenccel beszélgetést folytatnunk, aki kijelentette, hogy Magyaror­szág tennjfz sportja azért marad el ann^Vra a nyugati államokétól, mijei ezt itt csak ötletszerűen űzik, -ö* kevesen gondolnak arra, hogy csakis szisztematikusan a megfelelő stylussal és ütővezeíéssel lehet ered­ményeket elérni. Sch. F. klubunk felkérésére hajlandónak mutatko­zott a mérkőzés végén a jelenlévő érdelődőknek egy kis előadást tar­tani s egyúttal bizonyos dolgokat be is mutatni. A Klub felkéri a város közönsé­gét, kor, vallás, társadalmi állás­ra való tekintet nélkül, hogy ezen mérkőzésen mentől számosabban megjelenjenek, részben azért is, hogy a vezetőség tájékozást sze­rezhessen a taggyüjtés szempont­jából, hogy kik e sport lelkes hívei A XX. század Dubarry-ja. Hatalmas Ufa-film az Apollóban. A magyar filmgeninek sikereiről hétről-hétre beszámolunk e lap ha­sábjain, de e héten olyan sikerről számolhatunk be, amelyet nem kül­dőn arattak ezzek a geniek, ha­nem itthon. Hétfőn—kedden mu­tatja be az Apolló a Genius-filnr vállalat uj Ufa filmjét, az uj Du­barrit, amelyet Korda Sándor ren­dezett. Ez volt a Korda utolsó mielőtt Amerikába kiment és a ma­gyar közönség tombolva ünnepel­té Korda Sándort és a főszerepet játszó Maria Gordát. A t;egény, amelyről a film készült, Biró La­josnak Toinette cimü müve, a mo­dern magyar irodalom egyik leg­szebb, legizgalmasabb alkotása, amely a modern, háború utánikor legtökéletesebb korrajza. Mozgal­mas, drámai erőben gazdag, gyor­sanpergő történet; Párizs, forrada­lom, Balkán, minden, ami a mai napokban érdekes és a közönséget megfogja. Korda Sándor nagy­szerű stílusban vitte filmre ezt 'a regényt, megértette mindazt, ami Biró Lajos regényében uj és ere­deti és mindazt kitűnően vitte film­re. A főszereplő Maria Corda szép­ségével, francias pikantériájával mintha e szerep megjátszására ter­mett volna. Fiatal, szép és hóditó, amilyen csak a XX. század Du­barryja lehet. A Tilm a modern német film­gyártás reprezentáns filmje, de egy­ben nagyszerű és diadalmas pro­dukciója a magyar genjenek is. J&»LEGJ0BB • H A T A' i U STIMULÁLÓ VETÓMAGCJAVAZÓ SZEHL. Bővebb ismertetőt küld: Klár és Pollák cég Nyíregyháza, Bessenyei-tér 4. szám. — Telefon: 33. Ugyanott kapható prima tavasz bükköny és eredeti északnémet répamagvak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom