Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)
1927-03-08 / 54. szám
t) 1927. március 8. Utóhang, a nyíregyházi tanítóképző intézet műsoros estje leírásához. Irta Andfássy Kálmán. Olvastam ennek a műsoros estinek a leírását a Nyirvidék f. évi 47. számából s olvasás folytán lelkemben támadt gondolatokat óhajtanék az olvasók lelkébe átplántálni, olyan lelkekbe t. i. mely lelkekben vezető fény villan emberi életünk útjára, hacsak néha-néha is. Az ünnepély komoly tartalma érdekel inkább, bár a kedélyi, érzelmi oldala is megbecsülhetetlen életérték. A tanitópálya az igaz élet értékek termelésére és elosztására, neveli azokat az ifjakat, kik azon a műsoros estén mintegy lelki kiállítást rendeztek, őszintén sajnálom magam részéről, hogy csupán a leírásból élvezhettem azt a kiváló szellemi csemegét, melynek felteritője kellő ízléssel szervírozta a távollevők kíváncsiságának felköliésére is. Szóval, — a műsoros estély. Fanatikus hitvallója vagyok, hogy emberi életünk ugy egyéni, mint társadalmi és nemzeti berendezésére, a néptanítók, helyesebben népnevelők rakják le az alapot. Erre aztán építhetnek tovább fel az egyetemig s azon tul emberi társadalmunk külömböző hatóerői, rendezői, azonban az alapra rakott külömböző célú és ható rétegek szolidsága, haszna, értéke az alap szolidságán állhat bizton. Abban a börtömlőben, mely az ember testi szervezetét befogja, adva van minden szervi anyag és j minden összetartó erő és ' aztán az anyagi szervek mozgását vagy munkáját vezető, irányito lelki képesség, melynek különbözősége az a csodálatos valami, melyet mi hajlamnak, arravalóságnak, tehetségnek, kiválasztásinak (diákosan: predestinatio) nevezünk. — Az adott testi és lelki tehetségek növelése, erősítése, aztán okos irányítása, tovább-tovább: ez az embernevelés legmagasabb és szent feladata. Ezt a feladatot nem lehet elég korán kezdeni. Tulajdonképen még születés előtt kezdőid ik. A leendő anyát olyan testi és lelki helyzetbe állítani, hogy az induló élet zavartalanul fejlődjék. Az életsora már kellő világításba helyezte azon eredményeket, melyek előnyül, vagy hátrányul vezetnek az egész életen át. S ez a kicsiny élet, míg a népnevelő keze és kezelése alá jut, a jó, vagy rosszirányú hatásoknak egész skáláján jut át. És nincs annál életellenesebb gondolkodás, mint az az általános megnyugovás, hogy majd megtanulja az iskolába! Legtöbben ijesztőnek használják. S hogy aztán mik és mily irányúak azok a képességek, melyek, mint építési anyagok, a néptanító elé összehordatnak s minő szerszámmal, minő kezeléssel kell ezeket alakítani, megfelelő helyökre beilleszteni, szóval a testi,, szellemi és erkölcsi életsulyálló összefoglalásban beállitaini: ez a tudások minden tudásának kvintesszenciája! Nemhiába, az őshéber gondolkodás szerint, az erre hivatott egyéneket, prófétákat, maga Jáhvé választotta ki és bízta meg. S a mi krisztusi lelkünk hite szerint is, a minden élet Atyja külön e célból küldte mintanevelőül »szerelmes fiák. Hnbay Jenő márcins 11-iki hangversenyének műsora. (A .Nyirvidék" tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör március 11 iki hangversenyén, mint már megirtuk, Hubay Jenő hegedűművész és 'Beöthy László színigazgató működnek közre. Beöthy László vezeti be a hangversenyt, azonkívül felolvasást is tart. Hubay Jenő részletes műsorát pedig* itt közöljük : 1. Beethoven: Kreutzer-szonáta. Adagio sostenuto. Presto. Andante con variazioni. Finale. Presto 2. Chaconne. Szólóhegedüre. Szünet. 3. Hubay : a) Preghiera, b) Venezia. (Első előadás.) c) Mazurka. 4. Mozart: C-moll Fantázia. Előadja : Kósa György. 5. Hubay : XIV. Csárdajelenet. Jegyek a Ferenczi-féle könyvkereskedésben kaphatók. (Telefon 318.) »ttlt WM M» H» M» H» MMMMMMM MI Hi m» HI A mi emberi társadalmunk még ott tart, általános gondolkodás szerint, hogy minden pályafutás jelzőoszlopán egy darab ennivaló lóg, szűkebb vagy bővebb mellékletekkel, egyszerűbb vagy cifrább buzdító szalagokkal. Ez az iskolai bizonyítvány, aztán jön a megfelelő többi. Ennek a többinek azonban vajmi kevés köze van az igazi életértékekhez. Holott ezekhez az igaz életértékekhez kell már vagyis kellene már utat jelezni és útra irányítani az indul óemberkét. Olvastam én egy igen okos amerikai könyvből, hogy az embernevelés mindenirányu munkásai között, a néptanító all legelői, iffetve ennek kellene legelői, legnagyobb kiválasztásban, legnagyobb megbecsülésben, »jutalmazására önteni az aranyat, mint a vizet«, minden gyermekes családban az első helyre tisztelni — s igy tovább. Mert ezek a családok és a családokból kiinduló életremények magasra ivelő szivárványának zászlóhordozói: a család, a nemzet, az emberiség együttható erejének és örömének sokszorozói! Azokban a kicsiny lelkekben, mint egy-egy csodás gépezetben, megindítani az értelem és nemes érzés villanyáramát s vezetőül, irányitóul, azt a mindentlátó szemet megfelelő módon ^ elhelyezni a pici szivecske közepébe, érzékeltetve mintegy annak dobogásában a motorikus erő szabályos dalocskáját, míg jó, egyenes uton halad a gépecske s ha rossz uton jár, mindjárt zakatolni kezd: a félelem jelző üteme ez. S igy tovább. Minél mélyebben gondolkodunk emberi életünk zavaros nyugtalanságai között és felett, annál tisztábban bontakozik ki előttünk — illetve hátunk megett a kezdet összevisszasága, az a bűnhődést jelentő igazság, hogy nem fundamentomára, hanem hegyére állítjuk azt a kúpot, melynek tetejére és pedig minél magasabbra óhajtunk feljutni. Szóval életértékünkben, nem a magunk benső lénye, hanem a körültünk levő anyaghalmaz, — a fűtőanyag és külső burok cifrája — a vágyott és keresett érték. Ez okból inoglóg a helyére állított kup, a mi társadalmi életünk. Tudom és érzem, hogy bizony nehéz lesz, akár világháborukkal, akár külömböző nagy és kisantant Locarnókkal s más ilyenekkel természetes alapzatra fordítani, de ez a nagy törvényhozó Gondviselés majd csak talál alkalmas erőket a nagy megfordítására. ' Se nagy erők között első helyen lesznek majd azok az ifjú emberek, kik kellő rávezetés mellett előbb saját életöket, aztán a rájok bizott emberkéket az élet igaz célja felé irányítják. Az embernevelést fel kell szabadítani minden rátekergőzött és szent elméletektől s az életfejlődés törvényét ott keresni ahol az tényleg van: az egyedekben és egyénekben. A mai kor e tekintetben már nyomon van és több jel szinte csillogóan biztat, hogy az egyéni fejlődés isteni utain haladva, az első szivdobogástól az utolsóig, ebből a gyökérzetből nő ki a viharálló törzs: a család; ebből a külömböző társadalmi irányok arravaló hajlamok szerint kiművelve s végül a nemzeti nagy versenytestületek a Városi Mozgókép Színház Március hó 7-én és 8 án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel A vörös alkony Történelmi dráma 8 felvonásban. — Főszereplők; Richárd Dix, Lols Wilson, Noak Beery. flz arany rabszolgái (Az amerikai arisztokraták.) Színmű 6 felvonásban. A főszerepben: Esther Balst on. A 9 órai előadások katonazenckisérettell Szerdán, csütörtökön és pénteken: Petrovich Szvetiszláv főszereplésével LOLOTTE (fl meztelen asszony) földalakulat les légköri viszonyok nyomán eloszolva. Igy láttam, tapasztaltam, éreztem én, — figyelve életutamon. — Figyelésem egy megállító pontja kedves pontja volt az a műsoros estély is, melyről az előlemlitett leirás szólt. Amiket mutattak a szereplő ifjak, tanáraik megállapításában s az érdeklődés — ami szintén fő — mutatja egy jobb jövő útját. »Csak előre édes fiam!« Diadal Mozgó Máraius hó 7-én és S án, £ hétfőn és kédden 5, 7 é* 9 órakor JACK LONDON 1 tengeri farkas: cimü regénye filmen 7 felv.-ban. Csempészek kapitánya Dráma 6 felvonásban. Előzetes jelentés: Máreius hó 9 én és 10-én, szerdán és csütörtökön: FINITALA COMEDIA Dumas „KEAN" cimü drámája. Főszerepben: Ivan Mosjoukine és Natalie Lissenko, a „Strogoff Mihály" szereplői. Új élet a tanyán. IV. „Munkásokat teremts, de mentől többet!..." Goetbe: Faust. A művelődéstörténet könyve az isteni béke áldása alatt lassan boldogító munkás életnek mestere. Felütve a történelem lapjait, benne mint bibliában találjuk az élet savát — javát, Kultúránk kezdetében, mint jelentékeny tényezőt látjuk a bencéseket, kik lelkipásztorkodás, tanítás, a tudományok ápolása, a művészet különféle ágainak gyakorlása, a földművelés, és kézművesség üzése által csendesen, békésen alakítják át a nemzetet és segítik diadalra István király reformtörekvéseit. Méltán kiált fel tehát a történész: „Ily nagy átalakulást, ily csendben, ily békében keveset mutathat a világtörténelem." Büdinger padig, a magyarok ellensége, példátlan tüneménynek minősiti, hogy a magyar rögtön a kiképzett kulturai életbe vezettetett be s az európai államélet viszonyaiba lépett. (L. Kerékgyártó idézett munkáját.) A jó bencések megmutatták, hogyan kell a népet hiténél, az ekét szarvánál fogni; hogyan kell a magyar népet Isten és a föld rabjává tenni. Az ő ujj- és útmutatásuk szerint a földművelő népnek oly vezetőkre van szükségük, kik nemcsak a nép lelkét, de munkáját is irányítani tudják. Ha a magyar népiskola a bencéGyerünk Charlestonf tanulni! az Apollóba
