Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-04 / 51. szám

JNtVf RVIBEIL 1927. március 4. .'JFtKSlWIH Elitélték a Kossuthutcai verekedőket. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Még élénk emlékezetűinkben van az a parázs verekedés, amelyet egy mulató társaság egy kora hajnalon a Kossuth utcában rögtönzött és melynek hevében súlyos szurásise. beket ejtettek egymáson. A kir. törvényszék Szalontay tanácsa most vonta felelősségre a verekedőket, akik közül Jeszenszky Józsefet és Laczkóczky Istvánt egyenként 3 havi fogházra és 8 pengő pénzbüntetésre itélte súlyos testi sérttésért. A büntetési időt az eddigi fogsággal kitöltöttnek vette, a többi vádlottat pedig felmentette a bíróság. Nyíregyházi házakra hosszúlejáratú kölcsönöket közvetitek előnyös feltételek mellett. Péchy Sándor, Széchenyi-tér 4, Fráter Lóránd Nyíregyházán. A Korona nagytermében a Bessenyei Kör tegnapi hangversenyén egyetlen hely sem maradt üresen, eljöttek a magyar dal és ebben a magyar lélek, a magyar sziv hitvalloi, akiket ellenállhatatlan varázs zsal vonz a hegedű, ha magyar dal sir húrjáról. Mi is azon sirni való, hogy a ménes ott delelget valahol a csárda mellett! Szabolcska ebben a kérdésben veti fel a magyar dal sajátos erejének misztériumát és ebben a kérdésben ott van a felelet is. Mi tudjuk, hogy mi a sirni való benne és nem csodálkozunk, ha idegen föld fia nem érti, nem tudja. A magyar mult szenvedései, fájásai nem tűntek el nyomtalanul, talán nem is tudunk azokról a diszpozíciókról, amelyeket a messze pusztákról ideszakadt és. századokon át létért küzdő magyarság lelkében adva vannak. »Ha az öröm legjobban festi képem, magas kedvemben sírva fakadok, de arcom vig a bánat idejében, mert nem akarom, hogy sajnáljatok«. — Petőfi jellemzi igy a magyar lelkiséget es ez a sajátos lélek örök lángolással él a magyar dalban. A cigánymuzsika előtt hegedősök, lantosok, gajdosok, jejtősök adták 'át a századok historiumán átszűrődött, halhatatlan magyar géniusz legeredetibb megnyilatkozását, a dalt és most vannak nótaszerzők, akik a hegedősök utódjaiként állanák a tömegek felett, hogy nótázásukkal bevetítsék a lelkekbe a magyar dal szavából áramló örökölt érzéseket. Ilyen nótafa Fráter Lóránd hegedűje, amelyről soha el nem muló szépségek illata szállt fel, aki hivatott énekese a magyarságnak. Egy-egy nótája, mint a Csak még egyszer gyermek tudnék lenini..., Tele van a város akácfavirággal... olyan kincsei a magyar poézisnek, mint a legnagyobb költők örökbecsű müvei. Es Fráter Lóránd hegedűje ma mély szomorúságában az eddiginél is jelentősebb nemzeti erő, az élet titokzatos forrása, amelynek patakja csillogón árasztja a magyarság életitalát és trianoni határokat nem ismerve beáramlik minden magyar szivbe, hogy soha ne tudjon más ritmus szerint dobogni, mint magyarul. Mikor Fráter Lóránd hegedűje megszólalt a Korona áhítatos közönsége felett, ugy zengtek a dalok, mint élő tiltakozás minden ellen, ami idegenséget jelent, idegen szellemet áraszt, blazírttá, magyartalanná, seszinüvé tevő dzsessz ben rikoltás. Előbb Erdélyország fájását síró b'us dalok zendültek meg a költő ajakán, majd búsongó és friss ütemű dalai következtek. A közönség tomboló tapssal, könynyes emlékezéssel fogadta a régi és uj nótákat. Különösen a csóknóta, meg a cigányasszony sátoráról, a zimberi-zombori szépasszonyról szóló nóta keltett friss hatást Fráter forrón magyar előadásában. A Legyen ugy mmt régen volt c. fájó vágyakozással áthatott dal ünnepi érzést keltőn zengett. A Fráter dalok sikerét nagy mértékben | motiválta az a kongeniálisan igaz és szép magyar zenekíséret, amelyet Kiss Bela debreceni zenekara nyújtott. Fráter Lóránd érezhette a feléje verődő tapsokból, az ujjongó köszöntésből, hogy nótázására kinyíltak itt a szivek, mint a magyar mezők virágai a májusi napsugárra. Hintse, hirdesse még soká árassza ezt a tavaszi fényt és meleget, hadd viruljon az ádáz, gyötrelmes magyar télben a szivek reménykedő tavasza. Kövér Gyula képkiáliitása iránt napról-napra nagyobb az érdeklődés. A képvásár lassan megindult, s már több képnek akadt gazdája. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Kövér Gyula festőművész kiállítása iránt a városháza nagytermében napról-napra élénkebb az érdeklődés. A gyönyörű képeknek állandóan sok nézője akad, sőt a közönség szokás szerint lassan induló vásárlási kedve is megmozdult. Természetesen a lateiner osztályból akadtak az első vásárlók, akiknek igazán volna pénzük, azok még tartózkodnak. De reméljük, nem sokáig tart ez az állapot, mert a képek olyan nívósak és olyan vonzók, hogy valósággal megfogják a szemlélőt. — Aki többször megnézi a kiállítást, annak lelki kényszerűség lesz a vásárlás, amely annál inkább keresztülvihető, mert a kiváló művész igen méltányos árakat és feltételeket szab a venni szándékozóknak. A kiállítás, amelynél szebb és ' nívósabb a Benczur-képek nyíregyházi szereplése óta nem volt Nyíregyházán, még csak néhány napig marad nyitva s igy a helybeli publikumnak csak ez alatt a rövid idő alatt lesz módjában a képekben való gyönyörködés és azoknak megvásárlása. Fokozatosan szüntetik meg a nyíregyházi csordalegelét. A város képviselőtestülete tárgyalta a csordalegelők megszüntetését. Lovas Kovács Já nos a javaslat ellen foglal állást. „Nem csekély terület az, mondja, elődeink legelő céljára felhasználtak. Sokan foglalkoznak ebben a városban földmive léssel, akik a város körüli földet kiszipolozzák, ha nem tudják tárgyalni. Legyen tehéntartás, csordalegelő a jövőben is. Vegyük le a napirendről ezt az indítványt." Erdős Bertalan is kéri a csordalegelő fenntartását, mert fél a tejmizériától. Szohor Pál elnök szavai szerint nem fér össze a városiassággal, hogy a város belső területén csordára vonuló tehenek legyenek. A földművelőknek nem okoz kárt, hogy a város belső területéről eltiltjuk a tehén csordára hajtását. De higiéniai szempontok szólanak a csordalegelő fokozatos megszüntetése mellett. A ha lasztó indítványt Szohor Pál szavazás alá bocsátja, de a képviselőtestület nagy többsége a csordalegelő fokozatos megszüntetése mellett foglalt állást. Szegény nők 1 Nem elég hogy tilos a Icacsintás, A nőket újabb baj fenyegeti : Most már hosszú szoknyával akarják Szegényeket megrövidíteni DIOIKUS. (*) Gyermekdivatlapok a tavaszi szezonra nagy választékban érkeztek az Újságból tba. — Szőnyegek nagy választékban és rendkívül olcsón Zöldhelyinél, Bethlen-utca, az Ujságbolttal szemben. APOLLÓ Kizárólagos bemutatási joggal! JULES VEK'SE halhatatlan remekműve EVASH üOSJQUföfi fllmremeke Strogoff Mihály előadásainak sorrendje: Csütörtökön */

a6, 7 és V

210, Pénteken 7

25, 7 és i/aio, Szombaton 7*5, 7 és 1/

210, Vasárnap d. e. 10 órakor (Matiné), d. u. V

23, 5, V2

8 és 8/*10 órakor. Előadások pontosan kezdődnek, ezért kérjük a pontos megjelenést. Hétfőn Balázs Béla világhírű regénye: Kedden Egg bankjega kalandjai A mai kor drámája, imogene Robertson a főszerepben. Aki Suhanesz-féle bútort vesz, ottan nincsen sohanesz. • -MÁM.:. •••• ">. r-ii.'^/if, f .v-i KISFA PTÁR Február 4. Péntek. Róm. kath. Kázmér. Gör. kath. Gerazim. Prot. Kázmér. Izr. Adar 30. Apolló Mozgó: Kizárólagos bemutatási joggal Iván Mosjoukin íi lm remeke: Strogoff Mihály (V

25, 7 és V2IO órakor). Diadal Mozgó: A hercegnő csókja, Bécsben a mult század 50-«s éveiben játszódó bájos történet 7 felvonásban és Legény a talpán, vadnyugati kaland 6 felvonásban. (5, 7 és 9 órakor.) Városi Mozgóképszínház: Zoro és Huru főszereplésével: A protzbadeni főkapitány és Az autós kisasszony. (5, 7 és 9 órakor.) Városi gőz- és kádfürdő: nyitva reggel 6 órától. A gőzfürdő kedden és pénteken csak nők részére van nyitva. Vármegyei Jósa-Muzeum: nyitva 9—13 óráig. A Nytve je'gpályája: zárva. Kövér Gyula festőművész kiállítása a városháza nagytermében. (D. e. 10-l-ig, d. u. 3—7-ig.) Egész héten át a dr. Szopkó fo Haissinger-gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. Vásárok jegyzéke: Nyíregyházán minden szombatén állat- és kirakodóvásár. Március 4-én, pénteken: Állatés kirakodóvásár: Biharnagybajom, Hosszupereszteg (sertésvásár bizonytalan). Kirakodóvásár: Orosháza. Marha-, sertés és juhvásár : Gyoma. Március 5-én, szombaton : Állatés kirakodóvásár: Tápiószentmárton (autóbusz járai), Vése (sertésvásár bizonytalan). Állatvásár: Szegvár. Lóvásár: Gyoma. Boldog tüz. A lelkembe halk derii csöndje hull ma — Csodákban hinni: nagy, merész dolog; uj hittel hinni: isteni ajándék, hogy álom-váramon uj zászló lobog — Lobog-lobog és.. . kék lidércfény éled, mint balga gyermekségem tájain messze-hegyek titkos-mély rejtekének köd-ölében varázsos éjszakákon, kincses korsóm a szellemeknek — mely megcsörren varázsos éjszakákon. Honnan veszem e drága álmodást? Honnan élem ki e boldog tüzet ? —' Mikor szent daloknak hervadt hangja [száll s az éjszakában bús csillagtüzek remegnek, csak egyre remegnek — s a Halál suhau sötét köntösében s gyötrelme ég összekulcsolt kezeknek valahol talán... s az én két szememben könnyek patakja alig hogy elmulóban. s már is élet van az én két szememben, Könnyek patakja, érzem, egyre halkul s lágy ívelésű szivárvány hajol át hídján az életnek s színei tüzében hordoz egy elérhetetlen koronát. Nézem a csoda-ékszert sápadt-irigyen, mily messze vagy, ó balga vágyak hídja s valami késztet, hogy felé vigyem n az életem, melynek mélységes taván minden átalrezdül éppen ugy, mint Isten szemének mélységes taván. TARTALLYNÉ, STIMA ILONA.