Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-01 / 48. szám

1927. március 1. jNtemaéK. 3 élénk éljenzés és taps kisérte, amikor szólásra jelentkezett Timarovszky Frigyes bádogosmester, aki a maga részéről is a legnagyobb örömmel látja, hogy a nyíregyházi épitőiparossag a szervezkedés hatalmas bástyájának kiépítését tűzte ki célul és bar a maga szakosztálya nevében még nem nyilatkozhatik, de meg van győződve arról, hogy szakosztálya is "a legnagyobb örömmel csatlakozik a mozgalomhoz. Javasolja, hogy addig, amig a szövetség meg nem alakult, a szakosztályok elhatározásukat juttassák el a gondolat kimondójához, Pisszer János építészhez, a továbbiak megtétele végett. .(Éljenzés.) Zomborszky Mihály asztalosmester, az asztalos szakosztály nevében szives örömmel járul a szövetség megalkotásának gondolatához -és ő is meg van győződve arról, hogy szakosztálya egyhangúlag járul hoz zá a szövetség megteremtéséhez. A maga részéről ígéri, hogy a megalkotandó szövetséget minden erejével támogatja, mert maga is ugy érzi, hogy az építőipar terén elérkezett az utolsó óra, amikor az építőiparosoknak érdekeinek előmozdítása és megvédésére sorompóba kell állania. (Éljenzés.) Pisszer János elnök összegezvén az elmondottakat, határozatilag kimondja, hogy a megjelentek, mint a nyíregyházi épitőiparosság képviselői, a megindított mozgalomhoz egyhangúlag csatlakoznak, kívánják a Tiszántúli Építőiparosok Szövetsége megalakítását és addig is, amig a szervező munkálatok folynak', megbízza Pisszer János épitőImestert, hogy a megalakulásig szűk ségeseket lássa el és "alkalmas időben a nyíregyházi épitőiparosságot újból hívja egybe. A magunk részéről csak annyit füzünk hozzá a lefolytatott tanács' kozáshoz, hogy ritkán tapasztalható olyan egyöntetű és határozott állásfoglalás, mint aminőt a nyíregyházi építőiparosok értekezletén láttunk. Hisszük, hogy ez a szervezet, az érdekképviseleti szervek között igen hatalmas és nagysúlyú lesz az egész Tiszántúlon. Itt említjük még meg, hogy a mai napon küldöttség kereste fel a város polgármesterét, dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsosí, mely küldöttségnek vezetője Piszszer János építőmester, a nyíregyházi épitőiparosság élén ama kívánságnak adott kifejezést Szohor Pál főjegyző előtt, hogy az építkezéseket ok nélkül megdrágító homok árat a város szállítsa le a békebeli nivóra, amely a mainak tizedrésze. Kérte a küldöttség vezetője, hogy ugy a leventeoktatás, mint az iparostanon ciskolai előadásokról esetleg elmaradó és mulasztó tanulók tanítómesterei helyett azoknak a tanulóknak a szülei vonassanak a mulasztásért felelősségre és büntettessenek meg, mert lehetetlen, hogy a télen szünetelő, de általában a mester felügyelete alatt nem álló tanulókért a mesterek legyenek felelősségre vonva a szülők helyett, holott a tanulók mulasztásait a mestei* ellenőrizni sem tudja. Szohor Pál főjegyző, a polgármester urnák tolmácsolni ígérte a küldöttség kívánságát, de a maga részéről is a legmegnyugtatóbb kijelentéseket tette, amellyel a küldöttség megelégedetten távozott. Földes Drogéria: Főposta melletti sarok. 112 darab lovat vásároltak az orosz megbízottak a szombati állaivásároo. A hízott sertés kilójának átlagára 1 pengő 50 fillérre szökött. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A szombati állatvásáron nagy feltűnést keltett az a bizottság, amely Szovjetoroszország részére katonalovakat vásárolt. A vásárlás teljesen simán bonyolódott ]e. A lovakat felvezették a bizottság elé, amelynek két állatorvos tagja is volt. Az állatorvosok egy percen belül klasszifikálták az állatot, mire a magyar közvetítő bizottság (miután az oroszoknak nem volt szabad közvetlenül magyarokkal érintkezniök) egyik tagja közölte a tulajdonossal, hogy milyen árt kínálnak az állatért. Ha az ár megfelelt, a lovat elvezették a karámba és nyomban kifizették az árát, ha pedig a tulajdonos keveselte, akkor el is vihette a lovát. Alku vagy ráigérés nem volt. A legmagasabb ár, amit az oroszok lóért fizettek, 640 pengő volt, de ilyen legfeljebb 2—3 akadt. Úgyszintén mindössze 3—4 leggyengébb minőségű lóért 320 pengőt fizettek darabonkint. Az átlagár 480 pengő volt, ezért az öszszegért vásárolták a legtöbb lovat. A bizottság összesen 112 lovat vett a szombati vásáron, amelyeket nyomban be vagon iroztak és Zdubonovára irányítottak. Az oroszok lóvásárlása ezzel be is fejeződött, mivel a megengedett kontingenst már kimerítették s engedélyük ezzel lejárt. Még egy szenzációja volt a szombati állatvásárnak. A kövér élősertés ára 1.30—1.70 pengő között alakult ki s így a mult heti árhoz képest erősen felszökött. Aránylag nem is sok kelt el. A többi állatárak változatlanok. Lovak: II. oszt. kocsi ló 250—350 pengő. I. oszt. igás ló 180—250 P, II. oszt. igás ló 130—200 P, III. oszt. igásló 90—115 P, Mustra ló 50—90, Két éven felüli csikó 100— 200, Két éven aluli csikó 50—120. Anya kanca 250—350, Szarvasmarha: Magvar tehfcn 130—280, Tarka tehén 130—280, Borjas tehén 180 -320, Üsző 80— 150, Borjú 40—60, Vágó marha kg-ként 0.50—0.70 pengő Sertés: Koca 90—120, Süldő egy éven felül 60—80, Malac egy éven alól 40—60, Választott malac 8—12, Hizott sertés kg-kint 1.30—1.70. Új élet a tanyán. . . . Ott van a délibáb A láthatár szélen: nem kapott egyenet, Egy ötöll-kopott vén csárdát emelt föl, azt Tar lja h fö!d felett. Petőfi: Kiskunság. I. Petőfi volt az első, ki a délibáb szót az irodalomba vitte, a délibábos rónát közkedveltté tette. Nem annyira a természetvédelem hagyta érintetlen az Alföldet, mint inkább a nemtörődömség. Ha világkatasztrófa nincs, úgy a légitünemény helye, a madárvilág fészke, a szegénylegények egykori búvóhelye és a ,,dült kéményü csárda" beláthatatlan időkig érintetlen maradt volna. A katasztrófának köszönjük azt, hogy az Alföldet kezdjük megismerni ; ennek köszöni létét a tanya problémája. A végzet szomorú iróniájának lehet betudni, hogy minden nagy kérdés, igy a tanyai is, egy-e^y katasztrófának szülötte, lgv például a madárvédelmet erdők pusztulása hozta létre; a dánosi és egvéb eset a cigánykérdést emelte felszínre, melyet a cinkotaí nagyobb eset ismét elnyomott; az ököritói, majd az amerikai iskolai tűzvész, uízrendészeti kérdéseket vetett fel, hogy aztán a többi kérdésekkel nyomtalanul alámerülve, újaknak adjon helyet. Ha az elszakadt részek visszacsaioltatnának, bizonvára a tanyakérdés is lekerülne a napirendről. De mert az adott viszonyok és körcímé >yek napirenden tartják, idő és alkalomszerű, ha ha e kérdést többen, több oldalról megvilágítják. Feltűnést keltett dr. gesztelyj Nagy László: „A magyar tanyarendszer kialakulása" cimü munkájával. Helyes érzékkel állapítja meg, mint irja a „Társadalomtudomány"*), hogy: a tanyai magyarság mostoha helyzete több*) (Társadalomtudomány, 1926. 4. az.) Városi ..^gg

ggj^gP Színház Február hó 28-án és március hó 1-én és 2-án, « hétfőn, kedden és szerdán 5,7 és 9 órakor: Őnagyságaazinasom (Hintáslány.) Vígjáték attrakció 8 felv.ban. Főszereplők: HARRYLIEDTKE és OSSI 0SWALDA. MAJA -KALANDJAI Egy méh kisasszony csodálatos élete 6 felvonásban. — A világ legérdekesebb és legszebb, természettudományt szolgáló filmje. A német filmtechnika csodája! A 9 órai előadások katonazenekisérettel! ^sniiiiiiuíiíiiiiiiiuiisiitimHiHiiiüiiiiiiuiiiíitiRv. Aki Suhanesz-íéle bútort veiz, ottan nincsen sohanesz. Csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap ZOBO-HUHU „A protzbadeni főkapitány" nyire c^ak az önző, a pótadó emelkedéstől félő anyavárosoktól való elszakadás és önálló községgé való alakulás utján remélhető. Ezért tartja az ismertető Sz. Qy. kívánatosnak, hogy a szerző vizsgálja meg az eddigi kísérletek tanulságait, anyaggyűjtés alapján, adatok közlésével világítsa meg a magyar nép életének ezt a fontos területét. Ugyancsak feltűnést keltett és a legmagasabb körök figyelmét is felhívta Hübner József: „A tanya kultúrájáért" cimü pályamunkája. Ebben foglalkozik az iskolakörzetekkel, a tankötelesek beiskolázásával, az iskolába járás akadályaival, a szorgalmi idővel, a tanyai iskolák adminisztrációjával, az iskolai épülettel, felszereléssel, anyagi ellátással, a tanító elhelyezkedésével, kulturális meg élhetéss*). A többek közt ezt is irja: az 1921. éri XXX. tc. vég rehajtási utasítása 3'5 km»es körzetet ír elő a mindennapi iskolások részére. Eszerint tehát l-l iskolára 38.4; négyzet km. jut. Ha tekintetbe vesszük, hogy Szabolcsmegyében, ahol legtöbb analfabéta van, az átlagos "népsűrűség négyzetkiloméferenkéntj 73, akkor ott egy-egy iskolakörzetre 2803 lakos jut. Miután Szabolcsmegyében a 6—12 éves gyermekek az összes lakosságnak 15*5 százalékát alkotják, 1 — 1 iskolakörzetnek tehát 382 mindennapi tankötelese van. Többek kőzött rámutat arra a tényre is, hogy mig az egyes tanyák az iskolától légvonalbsn 3 km.-re tannak, addig a zeg-ztigos utakon a gyermekek jóval több utat tesznek meg. Kényszer osztatlan iskolákat is említ. Gesztelyi Nagy László helyesen sürgeti a jó utakat, épugy, mint Hübner az iskolákat, de ezzel még nem mozdítottak meg a tanyai népet. Már pedig ez a fő, mert a megmozdulás — helyesebben — kimozditás lehetőségén fordul meg a tanyai kulturélet sor=a. (*) Gyermekdivatlapok nagy nagy választékban érkeztek az Ujságboltba. Diadal Mozgó Február 28-án és március l én, | hétfőn és kedden ' § 5, 7 és 9 órakor 00 Víejáték 7 felvonásban. Főszerepben: Adolf BföenjOU. M bitang Kalandortörténet 7 fölvonásban. Főszerepben; Dorothy Dalton. Előzetes jelentés: Legrosszabb asszony Főszereplők: Mary Astor, Levis Stone. A KINCS Fős?treplő; Werner Krauss.