Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-27 / 70. szám

1927. március 27. JSíVíEYIJOEE, 5 Egy párisi tannlmányut reminiszcenciái. Az evaogélikns templom tornyán öt világító óra fogja mutatni a pontos időt és nyolc kis harang játéka kiséri az óraütéseket. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A város elfogadta a budapesti Sowinsky mester ajánlatát és igy a napokban megkezdik az ui to­ronyóra építését. A tervek elkészí­tésénél kitűnt, hogy az órához olyan nagy szerkezet kell, mint amilyen óraszerkezete a róm. kath. templom nagy órájának van. Ács és kőműves munkálatok is szük­ségesek, hogy a nagy szerkezetet jól megrögzíthessék. A város kép­viselőtestülete az eddigi javaslat ki­bővítését örömmel fogadta el és a művészeti szép iránt való érzéké­ről tett tanúságot, amikor elhatá­rozta, hogy a toronyba harangjá­tékot biztosító harangszerkezetet szereltet fel Sowinsky mesterrel. — Az evangélikus templomban há­rom harang van, amelyek közül az egyik az órát üti, a másik kettő pedig nem elég a harangjátékra. Ezért a mester nyolc kis harangot épit a templomba. Ez a nyolc harang egész skála lesz és játéka gyönyör­ködtetni fogja a város közönségét. A harangocskákat látni fogjuk, amint működnek, merj a nyolc ha­rangot a torony külsején helyezik el. A vidéki városokban sehol sincs harangjáték és így Nyíregyházán lesz az első (Máriá-Bessenyő kegy­helyet a városok közé nem sorol­va,), ahol a külföldön annyira el­terjedt harangjáték gyönyörködteti a közönséget. A harangjáték az óraütéseket fogja kisérni minden órában egy­szer. Vagyis a negyedet, felet és háromnegyedet csak a nagy harang jelzi. Mikor a harang jelzi az órat is, akkor, amint jelzése elhallgat, megkezdődik a harangok játéka. Az uj toronyóraszerkezet öt óra­lap mutatóját mozgatja. Négy óra a torony négy oldalán az ötödik pedig a kevésbbé jól látók részére, sokkal lejjebb, a templomajtó fe­lett lesz. Mind az öt óra éjjel is látható, világító óra lesz, mint a róm .kath. templom órája. reklámja volt.. A jazz-band a Va­lenciát zúgta, zengte, csattogta tel­jes erejéből, miközben a széles lépcsőzetté alakított szinpad .elsöté­tült és kivilágított dobokat verve daloló táncosnők csoportja jött. Mindig több és több, már huszan» ötvenen, százan voltak és ide-oda hajladozva irtózatos zajt csaptak a ritmikusan elsötétülő, majd ki­világított dobjaikkal. Mikor már mind együtt voltak, egyszerre há­tat fordítottak a közönségnek. E pillanatban a derekukra felszerelt apró szélmalom-szárnyakon ki­gyúltak a miniatűr vörös villany­körték és szédítő forgásba kezdtek. A zene szólt, a közönség felállt és ugy tapsolta a sikerült attrak­ciót. És ezzel vége is vplt a 22 fel­Vonásból és 50 képből álló Mis­tinquett-nevünek. Az emberek hom lokukat törülgetve, jókedvűen, kissé káprázó szemmel tódultak ki a vörös fényben uszó lejtős Boulevard de Clichy-re, hol már a fényes magánautók és taxik Szá­zai sorakoztak, hogy a Montmartre kétes utcalabirintusán keresztül rö­pítsék gondtalan utasaikat. Irta Huszthy Klamft Joita. X.. Mistínquett-revü. Egyik délelőtt titokzatos sugás­bugás, tárgyalás volt mindenfelé.. Ha valaki egy másik, úgynevezett «kis familiától» kérdezte, hogy mi az esti programmja, annak tagjai látszólagos tájékozatlansággal von­ták meg a vállukat: — Még nem tudjuk... Talán majd délután kitalálunk valamit. Lehet, hogy csak autózás a Bois­ba. Estefelé azután előkerültek az újonnan beszerzett, immár pá­risi estélyi ruhák. Az ingbluzos pedagógusok, nyersselyem angol­ruhás diákkisasszonyok és komoly doktornők eltűntek, helyettük csip­ke- és selyemfelhőkbe burkolt, lá zas, csillogószemü, hamisítatlan pá­risi mosolyú hölgyek jöttek elő, kiket a fiuk bizonyos ünnepélyes­séggel fogtak körül, hogy a kapu­hoz rendelt taxikba besegítsék. Az előkészületek mindenképen gyanúsak voltak. Diák- és művész kocsmákba senki sem öltözik es­télyi toalettbe, a Bois de Boulog­ne szellős, hűvös utjain is inkább felöltőben autókázik mindenki.. Végre az eleven fantáziával ren­delkező Ida kitalálta a közös tit­kot: — Gyerekek, én ugy veszem észre, hogy itt mindannyian a Moulin Rouge revüjébe készü­lünk. Ne is tagadjátok, hisz ott úgyis összetalálkozunk. Mit lehetett mást tenni, mint jó­képet vágva bevallani a bűnös tervet. Csakugyan, ahogy a Mont­martre hires revüszinházához ér­keztünk, a hatalmas, vörös fény­ben égő, lassan forduló szélmalom­szárnyak alatt zugó, tolongó tö­megben egymás után fedeztünk fel ismerős arcokat. A jegyváltás nehéz, áldozatos müveletét a vékony, macskaügyes­ségü franciaszakos tanár vállalta magára, ki jó félóráig préseitette, nyomatta, lökdöstette magát, míg a nagy csomó jeggyel előkerült.' Most már fölmehettü'nk a széles, vörö'sbársony-szőnyeggel bevont lépcsőkön, be a nézőtérre, honnan nemsokára a hires-nevezetes Mis tinquett «müvészetében» gyönyör­ködhettünk. Pár perc alatt megtelt a színház. Körülöttünk burnuszos, fehérturbá­nos arabok telepedtek le, a ma­rokkói szultán kíséretéhez tartozó, komor, olajos arcú férfiak, kik egykedvűen néztek maguk elé a selymek, csipkék, ékszerek, csicser­gések és észbontó mosolyok par fűmö's világában. Végre gongjelzés, utána csönd' majd fölcsattan a fülsiketítő jazz­band.. Szétválik a függöny és a tengerpart kék és aranysárga dísz­letei közt lejtik el bokaficamitó charl$stonjukat egy óriási naper­nyő körül a tengerészruhás kis táncosnők. Ezután ezüstszőke, eton­frizurás hölgy bájos chansonnal konferálja be a kővetkező képet, mely egy óriási heverőt ábrázol, tele" párnákkal és össze-vissza do bált babákkal és selyembohócok­kal. Az agyoncsépelt kis mese a megelevenedett babák szerelméről játszódik le most előttünk, mely azonban örök poézisével mindig megfogja a sziveket. Fehér selyemfüggöny csapódik össze, mint két óriási lepkeszárny­imitáció és mintha valóban élne, repdlsne a közte előbuvó énekes­nő karjai mö'srött, amint az bájos, finom kis kupiéit énekli. Ezalatt percnyi'gyorsasággal vál­toztatják át a színpadot óriási ma­dárkai ickává. Vékony, aranyozott drótok közt himbálóznak a toll­kosztümös táncosnők, mig ragyogó paradicsommadár-jelmezében Mis­tinquett énekel , és fogadja a nép­szerűség dörgő tapsait. Úgyszólván öt percenkint válto­zik most már a szin. Látunk káp­rázatos kerteket, szökőkutakkal és. megelevenedett virágokkal, majd pazar luxussal berendezett szalont, hol Mistinquett előadja pár szavas humoros jelenetét, kis kocsma­szobát, ugyancsak Mistinquett kup­léjának díszletéül, majd egy való­ságos erdőégést, mely szinte non­plus-ultrája a színpadi techniká­nak. Ez a díszlet szintén egy Mis~ tinquett-jelenet dekorációja. Nagy fenyőszálfák állanak a holdfényes estében, előttük kis tisztáson pa­rányi fakunyhó. Apacsok jönnek­mennek, bujkálnak, füttyentenek. Mistinquett rongyos, rövid szofc­nyában, lépetten, mint valód; apacs­lány bújik elő a kunyhóból. A kö­zönség tombol és a hatvanéves, örökifjú kabarédiva dalol re­kedtes mély hangján, amely oly ! különös, senki más hangjával ösz­sze nem téveszthető és hasonlít­ható, benne van egész Páris, a . párisi éjszakák transzparensektől fénylő, könnyed, mámoros pillan­góhangulata, dal, könny, kacagás, sóhaj, gyűlölet és sóvárgás, min­den, ami e háború utáni vad, ma­gával sodró, hajszás életet jelenti. Mistinquett énekel, Mistinquett táncol, kacérkodik az apacslegé­nyekkel, kik magukhoz rántják, fojtogatják, táncolnak vele, tépik a haját, rángatják karjait és ő éne­kel folyton, mialatt háta mögött a cserben hagyott vetélytárs bosz­szuból felgyújtja az erdőt... Bá­mulatos, a megtévesztésig élethű erdőégést láttunk, egymásra zu­hanó, izzó szálfákkal, sistergéssel, recsegéssel, lángokkal és gyantás, sürü füstfelleggel. Hogy csinál­ták, mint csinálták, az ő titkuk, de az illúziókeltés tökéletes volt.. A tapsorkán feldübörgött, a közön­ség szinte nem bírt magával, csak az arabok ültek hallgatagon, moz­dulatlan, keleti szoborarcukkal, látszólag semmin meg nem lepődve. Az utolsó kép a Moulin-Rouge Az időjárás. A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkban az időjárás többnyire borult és esős, a csapadék mennyi­sége azonban csak kevés helyen emelkedett az 5 mm-ig. Időprogno­zis: Változékony és inkább eny­he idő várható helyenként esővel. Tőzsde. A pengő Zürichben nyitáskor 00.70, zárlatkor 90.70 volt. Valuták: Angol font 27.79—27.95 Cseh korona 16.92—17.00, Dollár 570.00—572.40, Frank 22.50—22.80 Le u 3.51—3.61, Lira 26.45—26.95, Márka 135.65—136.15, Osztrák ko­rona 80.35—80.70, Svájci frank 110.05—110.45. Terménypiac: A készárupiacon 77 kg. felsőtiszai buza 34.25— 34.65, Rozs pestvidéki 26.70—26.80 más származású 26.60—26.70. A határidős piacon: Buza májusi zárlat 33.62—33.64, októberi zár­lat 29.06—29.08, rozs májusi zár­lat 27.10—27.12, októberi zárlat 22.16—22.18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom