Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-03 / 50. szám

1927„ március 3 Bűnös Európa. Legutóbb egy szirbemarkoló könyvet olvastam. A világirodalom egyik legnagyobb élő írófejedelmének Mereskowskij-nak a tollából. Cime: a Pokol tornácában. Tartalma: naplójegyzetek az oroszországi bolsevizmus első éréiből és állambölcseleti fejtegetések a bolsevizmus lényegéről, céljairól, hatásairól. Mereskowskij a bolsevizmus első éveit hazájában, Oroszországban szenvedte át 1920-ban történt szabadulásáig és leirja az ő tollára való mérhetetlen szenvedéseket, borzalmakat, amelyeket a polgári társadalomnak végig kellett szenvednie a vörös őrjöngés uralma s minden addigi kulturális értéket elsöprő pusztításai alatt. Ezeket más közönséges toll ugy se tudta volna ilyen közvetlenséggel, ilyen megrázó erővel leirni. Fejtegetéseiben pedig lehatol a bolsevizmus lényegének, eredetének, céljainak pokoli mélységeire s olyan szédületes lekövetkeztetésekhez jut, hogy azt olvasva, minden ép érzékű és józan eszű polgárnak, tartozzék a világ bármely nemzetéhez, az elszörnyedés ájulatába kell esnie. Az egész könyv nem más, mint egy megrázó, egy velőkig ható felhördülés, egy szivettépő segélykiáltás, amelyet a nagy iró nemcsak saját nemzetének megmentése, hanem az egész művelt európai polgári társadalomnak megszabadítása érdekében harsog be a nagy eu05pai nemzetek lelki ösmeretébe, hogy egyesült erővel avatkozzanak be a dologba, ne tekintsék az ügyet Oroszország „belső ügyének", mert az nemcsak Oroszország ügye. hanem az egész európai polgári társadalomé, menjenek segítségül a néhány tízezer megktítyagosodott bolsevista rémuralma alatt szenvedő nagy orosz társadalomnak és irtsák ki ezt a rákfenét, ezt a fertőző mételyt Európa beteg testéből I Irtsák ki, amig nem késő 1 Amig a fertőzés át nem harapódzik és beteggé nem teszi az egész világot 1 Egyenesen felelőssé teszi a nagy angol és francia nemzet irányadó politikusait a nemtörődömség gyászos következményeiért s ugy hangzik a segélykiáltás, mint egy uj keresztesháborura való felhívás riasztó harsonája... És?... Az ember azt hitte volna, hogy a kiáltás megértő fülekre talál és egy erélyes, közös akció segítségére siet a létében megtámadott polgári társadalmi rendnek... Hiszen nem lett volna nagy dolog. A magyar vörös hadsereget úgyszólván minden komoly elleállas és nagyobb vérveszteség nélkül söpörte el útjából egy kiéhezett; lerongyolt, alig-alig feltápászkodott román sereg, amely mezítláb, sanyarú felszereléssel vánszorgott át a Kárpátokon és ilyen állapotban is feltartóztathatatlanul hajtotta maga előtt a nagyhangn, de a dolog természete szerint fegyelmezetlen elvtársaságot... Mi lett volna ezelőtt 4—5 évvel egy technikailag jól felszerelt, jól fegyelmezett expedíciós európai hadseregnek benyomulni Oroszországba és helyreállítani ott a polgári társadalmi rendet és az aurőpai fogalmaknak államrendet! Nem tették... Hanem ahelyett kereskedelmi szerződéseken törték a fejüket európai hatalmasságai, amelyekkel minél több koncesszióhoz és anyagi előnyökhöz juthatnak a zavaros orosz területen... Az angol külpolitikának mindég ez volt a szisztémája. Előnyös kereskedelmi szerződések, területi és kivételes koncessziók, érdekszférák biztosítása és a gyarmatosító politikának minden irányban és minden téren való előnyomulása... Csak hadd legyen zavar... hadd rágják, marják egymást a rothadásra kárhoztatott alacsonyabbrendü népek... John Bull résen áll, előnyomul a zavarosban és lépésről-lépésre viszi előbbre és előbbre a britt impérium megszálló előőrseit... Időközben az orosz szovjetpropaganda itt is, ott is előkészítette a forradalmositás melegágyait. Hol itt, hol ott ütközik ki egy-egy intő, figyelmeztető jel, hogy működik a földalatti aknamunka ... Nálunk is ujabb és ujabb kísérletek kerülnek napfényre. A Vági-csoport munkában áll és csak nemrégiben leplezték le Rákosi Mátyás társaságát, tegnap ujabb szenzációval szolgált a rendőrség, leleplezvén és elfogván Szántó Zoltán elvtársat, a volt magyar szovjeturalom egyik helyettes népbiztosát, aki Kun Béla megbízásából jött, hogy ujbb kísérletet tegyen a bolsevizmus uralmának visszaállítására, a fennálló társadalmi és állami rend felforgatására és a proletárság forradalmositására. Történik pedig ez akkor, amikor a szovjet-propaganda már Kínát is ellepte a ragály mételyével és a hatalmas kínai birodalom két részre szakadva öli-gyilkolja egymást... fehérek és vörösök ... Mi lesz ha a vörösök kerülnek felül és két hatalmas népáradat; orosz és kínai egymás mellett, egymást támogatva fogják ezután képviselni a vörös színeket, a veszély legfőbb idején is üzletre gondoló, bűnös Európával szemben 1? Mert a müveit nyugati nagyhatalmak, Anglia, Franciaország, Spanyolország, sőt Amerika is most_is ott állanak lesben Sanghai u. n. semleges territóriumán . .. Hadihajókkal, páncélautókkal, ba* talmas ágyukkal, a modern hadviselés ezer ördögi masinájával felszerelve... Oh! nem azért, megfelelő | hogy segítségére siessenek a fehér északiaknak, akik a polgári tár~ sadalmi rendet védik az orosz bolsevizmus vörös zászlóját lobogtató kantoniakkal szemben 1 Oh Nem! Angolok, franciák, spanyolok, amerikaiak ott állanak, lesben állanak, hogy megvédjék s esetleg a zavarosban kiierjesszék a saját koncessziós területeiket, megvédjék saját külön érdekeiket, elfoglalt kereskedelmi és gyarmatosító pozíciójukat...; A nyomorult kinai kuli csak hadd ölje-gyilkolja egymást tovább, épugy mintahogy az orosz fehérek és vörösök gyilkolják egymást már 8 esztendeje. Az üzletre, a foglalásra nincs alkalmasabb idő, konjunktura, hely a zavarosnál, az alacsonyabbrendü népek pusztulásánál, gyengülésénél. Csak hadd öljék pusztítsák egymást minél bőségesebben. Az elpusztult, a kifosztott, a letarolt vidékeken nyílik uj és uj perspektíva, a business, az üzlet, a további foglalás, a további terjeszkedés, a további gyarmatosítás számára. De ha egyszer rosszul számitanának ! ? A métely, a ragály csakugyan tovább-terjedne, az egész világra elterjedne, mint ahogy a szovjet urai gondolják és a tovaterjedő ragály azután egy szép napon elpusztítana minden régi kulturát, minden sokezeréves egészséges szervezetet nagyhatalmastól, gyarmatostul stb. együtt! ? Mi lesz akkor? K' lesz akkor a felelős 1 Ki lesz a bűnös, azért, mert a Mereskowskij nagy hördülését meg üem hallottal? A bűnös Európa! Az anyagelries, a vagyon, a hatalom, a pénz imádatába merült, bűnös Európa 1 Amely csakugyan megérett a pusztulásra! ...És a mi piacunkon is megjelennek az orosz szovjet küldöttei, hogy itt, nálunk, Magyarországon, a nyirségi piacon lovakat vásároljanak a vörös % hadsereg számára 1 És mi adunk ! Igen, lovakat adunk a Belzebub fiai alá. Mert mi is éppoly bűnösök vagyunk, mint az egész bűnös nagy Európa! Sasi Szabó László. A város képviselőtestületének tegnapi köz gyűlésén Szobor Pál főjegyző ismertette Nyíregyháza elmúlt évének kiemelkedő eseményeit. (A „Nyirvidék Nyíregyháza, tudósítójától. Megírta a „Nyirvidék", hogy a város képviselőtestületének tegnapi rendes közgyűlésén Szohor Pál főjegyző előterjesztette a polgármesternek évi jelentését, amelynek bevezető, általános vonatkozású részében a következőket mondotta: Két nagy nemzeti csapás. Mikor az 1926. év eseményeiről szervezeti szabályrendeletünkben előirt kötelességemhez híven beszámolót kell tartanom az igen tisztelt Képviselőtestület előtt s az elmúlt eseményeire viszagondolok, ugy látom, hogy az 1926. év kezdete két nagy, az egész országra nézve súlyos jelentőségű nemzeti csapással vette kezdetét. Az egyik a tiszai árvÍ2 volt, mely rakoncátlan magyar folyó nem tudott megmaradni az emberépitette gátak között s elöntött szürke hullámaival vármegyékre kiterjedő földeket, pusztulást, csapást és szerencsétlen embereknek alig enyhíthető panaszát és jajkiáltását vonva maga után. Az 1925. évi decemberi szigorú tél hirtelen Városi Mozgókép Színház Ma, szerdáit utoljára r

r 5, 7 és 9 órakor; Őnagyságaazinasom (Hintáilány.) Vígjáték attrakció 8 felv.-ban. Főszereplők: HARRYLIEDTKE és OSSI OSWALDA. MAJA KALANDJAI Egy méh kisasszony csodálatos élete 6 felvonásban. — A világ legérdekesebb és legszebb, természettudományt szolgáló filmje. A német filmtechnika csodája! A 9 órai előadások katonazenekisérettel! megenyhült és esőzések váltották fel. A Tisza és mellékfolyói megáradtak. Súlyosbította a helyzetet, hogy az elfoglalt területek hatóságaitól a várható árvízről semmi előzetes értesítést nem kaptunk, másrészt szokatlanul vastag jégréteg a hirtelen olvadástól megindult s előbb Tiszabercel és Balsa, majd Tímár, Tokaj és Tiszanagyfalu irányában jégtorlasz knletkezetf, melyek a folyó medrét teljesen elzárták. A mi várme gyénkben nem okozott jelentősebb károkat, de Tokajnál már beláthatatlan mezőket öntött el a hullámzó víz, melyhez fogható 1888óta még nem fordult elő. A másik nagy csapás az egész világot szenzációba ejtő frankügy volt, melynek hullámai nem maradtak hátra a kiöntött Tisza hullámai mögött s talán következményeiben még nagyobb anyagi és erkölcsi kárt okozott az országra nézve. A magyar népben és a magyar földben rejlő kifogyhatatlan erő azonban erőt adott nekünk és mindkét nemzeti csapást kihevertük. Az árviz sújtotta vidék újra felépítésére összefogott az egész magyar társadalom, városunk közönsége is 20,000.000 koronával sietett az árvízkárosultak szolgálatára, a frankügybői származó bonyodalmakat pedig elhárította az országunk kormánya és annak elnöke: gróf Bethlen István, aki ezekben a súlyos időkben mutatta meg leginkább államférfiúi képességének nagy méreteit. A város nem csüggedt el. E szomorú jelenségeknek az egész nemzetet egyaránt érintő erkölcsi és anyagi káron kívül városunk közönsége nem csüggedt el, hogy ne folytassa tovább is azokat a régi nyíregyházi tradíciókon nyugvó törekvéseit, melyek a város fejlesztésében és tovább