Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-23 / 67. szám

2 jNÍYim&ÉSL 19S7. máretus Í3. Lefelé a magas kamat­lábbal. A képviselőház egyik utóbbi ülésén a pénzügyminiszter nagy­fontosságú bejelentést tett, ame ty szerint nemsokára a múlté lesz a magas kamatláb emléke. Kétség­telen, hogy az egészséges gazda­sági életfeltétele: a pénz olcsósá­ga. Már pedig Magyarországon erről igazán nem lehet beszélni. Az államban megvan ugyan a jó­akarat, hogy azoknál az intézmé­nyeknél, amelyekre befolyása van, vagy amelyek hatáskörébe tartoz­nak,. leszállítsa a kamatlábat. Még emlékezetünkben van a Nemzeti Bank rövid időn belül kétszer be­következett kamatláb csökkentése az igénybevett hiteleknél, de általá­ban véve a magánintézetek, külö­nösen pedig a vidéki pénzintézetek oly magas kamatot követelnek, hogy úgyszólván lehetetlenné te­szik a csökkent haszonra dolgozó termelésnek megfelelő hitel Igény­ve vételét. Újból ismételni kell, hogy egészséges termelés lehetet­len olcsó pénz nélkül. Ha a hitelt­nyujtó szervek megfelelő gyorsa­sággal működnek és elfogadható kamatért nyújtanak kölcsönt, már maga ez az egy tény megkétsze­rezheti az ország termelését.. A kitűnő hitelpolitika fényes példáit szolgáltatja a két angol-szász áP lam: Anglia és Amerika. Őket mintegy "a kényszer vitte rá en­nek a nagyszerű rendszernek a kiépítésére, hiszen olyan arányú üzletek bonyolódnak le, amelyek­nek effektuálására készpcénzfizeíés esetén egyszerűen képtelenek vol­nának'a rendelkezésre álló bankok. Érthető ilyen körülmények kö­zött az a fontosság, amelyet a pénzügyminiszter az OKH-vai kap­csolatban végrehajtott ily irányú reformtervekhez fűz. Rendkívül fontos, hogy úgynevezett kis em­berek is igénybe vehessenek szük­ség esetén hitelt, mindenféle na­gyobb komédia nélkül, amelyek sokszor csak jelentéktelen külsősé­gek, de időt s ezzel pénzt raboF­nak el. Jellemző, hogy ő maga jelenlétté ki, hogy minden a kamat­terhekre megy, holott nekünk a világversennyel is meg kell küz­denünk, hiszen a legerősebb ag­rárversenyben van részünk olyan országokkal kapcsolatban, ahol a hitel- és munkásviszonyok kedve zőbbek, mint nálunk. Meg kell ol­dani ugy a mezőgazdasági, mint az ipari hitel kérdését, mert enél­kül nem remélhetünk egy igazán megalapozott komoly gazdasági fellendülést. Többtermelés s a termények megfelelő értékesítése . ez a leg­egyszerűbb és legeredményesebb ut az ország gazdasági mérlegének fellendítésére. — Minden állam életében rendkívüli fontosságú tény az, hogy a külkereske­delmi mérlege aktiv, vagy pasz­sziv-e? "Magyarországra vonatkozó­lag szinte csodának mondhatjuk, hogy a mai hiteelviszonyok mel­lett külkereskedelmi mérlegünk passzívuma január jióban csak 16 millió aranykorona volt, bár ez a csak az egész havi külkereskedelmi forgalomhoz mérve igen jeienté­keny összeget képvisel. Ha elér­jük hitelügyünk egészséges rende­zését, ha meg tudjuk alapozni ki­viteli rendszerünket ugy, hogy a külkereskedelmi mérleg aktiv le­gyen, ebben az esetben tulajdon­képen megoldottuk a magángaz­daságnak annyira követelt szanálá­sát. A magángazdaság szanálása ugyanis nem 'jelent sem többet, sem kevesebbet, mint a termelő osztály részére olyan racionális hi­telt, amelynek kamatterhei és tör­lesztése biztosítva van ama nyere­ség által, amit a kölcsönvett ősz­szeggel ér a termelő. A pénzügy­minisztert csak köszönteni tudjuk Nagy eréllyel és növekvő sikerrel folyik a nyomozás a több száz milliós csengeri vám­csalás ügyében. Öt njabb gyanúsítottat tartóztattak le és kisértek be a nyír­egyházi kir. ügyészség fogházába. - A csempésztársaság fejének a Debrecenből Nyíregyházára átkísért Gelberger Mórt tartják. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta annak idején a Nyirvi­dék, nogy a csengeri vámhatáron egy nagyszabású csempésztársasá­got lepleztek le, amelynek tagjai között több szabolcsi ember is sze­repel. A csempészek több száz millió korona kárt okoztak a kincs­tárnak az átcsempészett szarvas­marhatömegekkel. A csempészetre egy hamis járlatlevél vezette rá a hatóságot. A járlatlevelet az egyik szabolcsi községben egy írnok ké­szítette, aki ellen természetesen szintén megindult a bünügyi eljá­rás. A csempészet ügyében a nyo­mozás ma is folyamatban vain és a bünügy adatait nagy sikerrel gyűjti a nyíregyházi kir. törvény­szék vizsgálóbirája. A legutóbbi na­pokban olyan adatok merültek fel, hogy ujabb letartóztatás vált szük­ségessé és a nyíregyházi kir. tör­vényszék vizsgálóbirájának intézke­désére a csempészet ügyében ujab­ban öt debreceni embert is letartóz­tattak és Nyíregyházára kisérték. Előbb Farkas, Fogel és Krausz ne­vű debreceni állatkereskedőket hoz­ták Nyíregyházára, majd letartóz­tatták Tálas Ferencet és Gelber­ger Mórt, akikre debreceni társaik vallottak rá. A jelek szerint valószí­nű, hogy a komplikált csempészet ügyének Gelberger az értelmi szerzője és igy az ő letartóztatása jelentős mértekben fogja tisztázni a bonyolult és raffináltan végrehaj­tott csempészetet. A vakmerő csempészek ellen nemcsak csempészés miatt, hanem közokirathamisitás miatt is eljárás van folyamatban. Jeleztük, hogy a Csengetnél áthozott állatok járlat­levelét egy szabolcsi község irnoka hamisította, ő azonban csak az egyik részét hamisította ezeknek a jarlatleveleknek. A többit részben maguk a csempészek hamisították, részben pedig hiszékeny embere­ket vettek rá, hogy vállalják az ál­latot, mintha az övék volna és kér­jenek rá járlatlevelet. Az ilyen jár— latlevélszerzőt természetesen meg­fizették. A csempészek manipulá­ciójának minden részletét kideríti rövidesen a nyíregyházi vizsgálóbí­ró nyomozó mun kaja, hogy a vád­lottak padjára juttassa azokat, akik a kincstárt ezekben a válságos na­pokban olyan óriási összeggel meg­károsították. Nyírbogdány község meleg szeretettel ünnepelte Tóth Gábor ref. lelkészt hatvanéves lelkészi jubileumán. Baltazár püspök ünnepi beszéde a gyémánt)ubileumos lelkipásztorhoz. Nyírbogdány, március 20. (A Nyirvidék tudósítójától.) Korán reggel érkeztünk meg a nyirbogdányi vasútállomásra. Pom­pás fogatok vártak reánk és meg­indultunk az országúton a távolabb fekvő község irányába. A határ­ban szerteszét hideg kőd borítja még ^z áldott magyar televényt. A nagy avar sikján azonban már szemlátomást fejlődésnek induló vetéstáblák tavaszi szőnyege biz­tat a természet közeli feltámadása reményében. Ritka tüneményszám­ba megy ma a napfelkelte is­Olybá tűnik az uj életre emelke­dő, uj életet érlelni szolgáló jó öreg Nap előbuvása, mintha a napnyugta pihenésrevágyó ünnepi aktusát játszaná a fáradt narancs­sárga színpompájában. Igen: a közelmúlt horizontjából valóban napnyugta van, seregszemle az el­ért eredményeken, hogy azok foly­tatásában az uj életadás, a további fejlődés, virágzás munkája, a fel­támadás érlelődjön.... e bus ma­gyar földön.. A köd oszlásában, a nap emelke­dő melegében nemsokára már bon­takoznak előttünk a csinos, tiszta, rendezett utcáju nagyközség kör­vonalai. Már-már embereket is ,Já" tunk, akik a vasárnap ellenére is sürögnek-forognak, tesznek-\ esz­nek, mintha a megszokott hétköz­napi munkájukra készülődnének; pedig nem; mert ünneplésre ké­szülnek s ezért szedik rendbe há­zuk táját, önmagukat. Ma fogják Városi Mozgókép Színház keddhsn utc&Ijár^ 5, 7 és 9 órai kezdettel A legkisebbik Brandl leány Erkölcsrajz 6 felvonásban. — Főszerepben: Hermacn Thimig; és Carmen Cartellieré. Kísérő műsor: Pénx nem boldogság burleszk 2 felv. Táncoló London 1 felvonásban. Pathé Híradó 1 fclronátban . A 9 órai előadások katonasenekisérettel. megünnepelni — valláskülönbség nélkül, egyetértőleg . — a község 85 éves öneg kálvinista papjának: nagytiszteletü Tóth Gábornak 60 esztendős lelkészi jubileumát. Azt a 60 évét, amelyet kezdettől végig, megszakítás nélkül ebben az egy községben, annak református gyü­lekezetében töltött el hív munkás­ságban. A községbe megérkezvén, a falu derék, agilis, fáradhatatlan tevé­kenységű főjegyzője, — aki égy­uttal most az ünnepélynek is" a főrendezője — Fedor István fogad bennünket családja köreben őszinte magyar vendégszeretettel. Baltazár püspök meg­érkezése. Az ünnepélyre még előző esíe megérkezett dr. Baltazár Dezső ti­szántúli ref. püspök. Lovasbandé­rium és a leventék diszszakasza is kivonult fogadtatására az állo­másra. Fedor István főjegyző üd­vözölte először a főpapot a község lakosságának a nevében hódolat­tal és fiúi szeretettel. A lakosság valláskülönbség nélküli nagyrabe­csüléséről és ragaszkodásáról biz­tosította a magas yendéget. Majd Perpéth Ferenc ref. s.. lelkész az egyházközség nevében intézett fcen­sőségteljes meleg üdvözlő szavakat a megérkezetthez, akit első alka­lommal van szerencséje vendégül látni Nyírbogdány református gyü­lekezetének. Orgován Ica pedig egy szép csokor átnyujtásával tol­mácsolta a község nőinek ragasz­kodását. Baltazár püspök meghatottan mondott köszönetet a $zép fogad­tatásért. örömmel jött — úgymond <— e gyülekezetbe, e községte, áhoí a lelkipásztor működésének 60 éves évfordulóját ünneplik és ünne­pelheti ő is. Isten áldását kéri en­nek a községnek minden egyes la­kosára, vallás, rang, és álíáskü­lönbség nélkül s biztosítja a köz­ség lakosságát, hogy mint kálvinis­ta püspök bár, egyforma szeretet­tel és melegséggel öleli magához a község minden rendű és rangú polgárát. Hatalmas éljenzéssel fogadott szavai után ünnepélyes tempó­ban megindult a menet a szép diszkapun át a községbe, ahoi a püspök a jubiláns lelkésznél szállt meg. M alispán fogadtatása. Reggel 9 óra után néhány perc­cel a község déli részén felállított másik dftzkapunál vonul fel a falu lakossága, notabilitásai, a lovas­bandérium és a leventék csapata — Kauzsay Ödön főszolgabíróval az élén Mikecz István alispán fo­gadtatására. Dörgő éljenzés fo­gadja a gépkocsival érkező alis­pánt. Fedor István főjegyző a köz­ség lakosságának a nevében intéz őszinte, tiszteletteljes és szeretet­teljes szavakat az alispánhoz, aki számos esetben tanújelét adta an­nak, hogy mindannyiszor együtt érez jóságos szivével a község iránt, amikor az lelkületének ma­gasztosabb érzéseit juttatja kifeje­zésre. Nem volna teljes a mai ün­nepnap sem, ha e fenkölt lélek hiányozna közülök. Fedor Magdus" ka, a főjegyző kisleánya pedigegy szép virágcsokorral kedveskedett Mikecz István alispánnak a község gyermekei nevében. Mikecz István alispán meghatot­tan mond köszönetet néhány ben­sőségteljes szóban az őszinte, szép üdvözlésekért és biztosítja a köz­ség lakosságát megkülönböztetett jóindulatáról. Az ünnepi istentisztelet. Délelőtt 10 órakor a református, templomban ünnepi isteni gyiile­újbóli és újbóli fáradhatatlan tö­rekvéseiért, amellyel végre rendet akar teremteni ebben a stírü bo­zótban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom