Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-17 / 62. szám

kicsiny, világos és fehér, az ember szinte" bizalmasabb közelségbe jut a művészettel a makulátlan, sima, ónszinü szobrok és a kisebb arányú képek vonzó, vidám szinakkordjai között. Itt a szobrok közt nagy ér­deklődéssel álltuk körül a reproduk dókból ismert Gyermek Mozart c. háromaraszos bronzremeket, majd Vermare Zsuzsanna-aktját. — Ez utóbbi szobor virágszerüen finom karcsú tagjaiban az ember szinte érezni véli a menekülés i-ezzenő idegjátékát, amint a futástól előre­hajtott testtel félig visszafordulva kémleli láthatatlanul üldözőit. — Ugyanebben a teremben őrzik Lon­gepied Leonnak L'immortali'é cimü örökszép kompozícióját, mely egy fiatal halott költőt ábrázol, kit szár­nyas angyal vesz karjaiba. A könyvtárban szinte rabjává tett Carriére alkotása a Mateérnité. Té­mája egy anya "gyermekeivel, kik közül az egyiket karjával átöleli, mig másikra az anyai szeretet szim­bolikus csókjával hajlik. Csodála­latos ólomszürke és alkonyi barna tónusok fátyolozzák el az arcok és alakok kontúrjait. Nehéz el­hinni, hogy ezt egy napfényes or­szág szülötte festette, valami mé­lázó, borús szláv lágyság ömlik belőle, mint az épisz-szerü ködös orosz regényekből. Itt láttuk még Chabas Szürkületkor cimü hires gyermekleány-aktját, mely képen a holdfény és az alkonyi sugarak já­téka oly igézőn olvad össze a. tenger zötétzöld hűvös borzongá­sával . — A kótaji gör. kath. iskola if­júsága méltó módon ünnepelte meg a márciusi nagy napot és Vas­vári emlékét. Az ünnepség előtt — melyet a gör. kath.. iskolában tartottak meg — a kótaji gör. kath. templomban, hálaadó Istentiszte­let volt. Utána megkezdődött az ünnepség. Ünnepi beszédet id. Rad­ványi Sándor tartott. Beszédében kitért a nagy görögkatholikus sza­badsághős, Vasvári jelentőségére is. Magvas beszéde után számo s szép szavalat és énekszám tarkította a műsort. Az ünnepség szép erköl­csi sikerrel zárult. Megkoszorúzták a nyíregyházi Kossuth-szobrot Vasvári Fái emlékét Lukács Béla igazgató méItatta ­a tanitóképzőmtézet márciusi ünnepén. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Akik jelen voltak az állami ta­nítóképző intézet márciusi ünnepén, meghatódottan, a legmelegebb el­ismeréssel adóznak a tanitóképző­intézeti ifjúságnak, a tanitóifjusá­got nevelő tanári testületnek, a szí­nes, változatos, minden izében tö­kéletesén kidolgozott programmért, amely után lelkesedve, magyar hin­nitudásukban megerősödve távoz­tak az ünnepségről. Az ünnepség­ről sajnos sokaknak távozniok kel­lett, mert az intézet legnagyobb terme is szükvolt a megjelent" im­pozáns közönség befogadására. A nagyszámú érdeklőd őélén ott lát­tuk Benkő András kir. tanfelügye­lőt, Lórencz Károly alezredest, Bö­kényi Dániel szerkesztőt és egyhá­zi ,világi, katona itársadalmunk több reprezentánsát. A Hiszekegy elhangzasa után Kurucz Béla IV. é. n. gyújtó erővel adta elő a Talpra magyart, amelynek visszhangjaként zendült meg az énekkar tolmácso­lásában is a Nemzet örökké hatni és lelkesíteni tudó dala, soha ki nem appadó forrása a cselekvést sürgető igaz hazafiságnak. — Az ünnepi beszéd megkapó mozzanata következett ezután. Kovács József, az ifjúság elnöke volt a hévvel, idealizmussal, nagy hatást keltő elokvenciával beszélő ifjú szánok. A nagy zenekar a Szerdahelyi— Bahnert Csikóstanyájának magya­ros szépségeit csillogtatta Ehrlich Antal tanár vezetésével. A nagy zeneszám után kiemelkedő mozza­nata volt a műsornak Lukács Bé­la igazgató előadása, aki várme­gyénk nagy szülöttének, Vasvári Pál szabadsághősnek emlékét idéz­te meg a rávonatkozó legújabb his­tóriai adatok alapján, lebilincselő, a nagy históriai jellemek követé­sére serkentő fejtegetése során. — A széles körbén nagy érdeklődést érdemlő előadást mai számunk tárcarovatában közöljük. A Vasváriról szóló értékes és | nagyhatású méltatás után a növen- j dékek egy eredeti színpadi jelenetet (• ez' egymagában is elegendő lenne, hogy a hazafiúi erényekben örök mintaképül válasszuk őt; Ez ugyan nem a taktikázó hadvezér mon­dása, hiszen ö nem is arra a pá­lyára készült, hanem a dicső ősök 9 példáját követő történelemtanáré. E ' mondásban benne van a magyar fajra jellemző büszkeség, halál­,tnegvetés, a fajszeretet, a honfihü­ség, de benne van lelkének minden keserűsége, amelyet a nemzetiségek undorító hűtlensége miatt érzett.! A magyar szabadságharc törté­netének átgondolásakor önkéntele­nül eszünkbe jut az 1918-iki össze­omlás. Akkor is meg tudtunk volna küzdeni a külső ellenségeinkkel győzelmesen, ha nem kellett volna belső ellenséggel felvenni a har­cot. Az ország testén élősködő, ide betolakodott, vagy gyöngitésünkre betelepített nemzetiségek, amint megérezték gyengesügünket, sl bujtogatok szavaira ellenünk tá­madtak. S az a tény, hogy ma az ország testének egyes részei lesza­kadtak, éppen a nemzetiségek hűt­lensége miatt: nagy tanulságot ad nekünk. Ez a tanulság az, hogy mi magyarok csak önmagunkban biz­hatunk. Önmagunkra való utaltsá­gunkban, a nemzet fiainak nevelése közben,, nemzetünk nagyjai, a. nagy magyar jellemek mutatnak utat, amely útról letérni hazaáru­lással egyenlő. Mi nem engedhetjük meg ma­gunknak azt a fényűzést, hogy a hamis beállítású, úgynevezett nagy emberi gondolatoknak — amelye­ket velünk szemben még eddig a világ minden népe csak saját javá­ra értelmezett és használt ki — odadobjuk s azért feláldozzuk a, nemzeti gbndolatot. Az a magyar türelmesség, amely elnézte, hogy Vasvári kápolnájá­nak építését, az akkor még életben {evő Togyer Gávrilla nevezetű oláh, aki a golyótól megsebesült Vasvá­rit lándzsájával leszúrta, botjára támaszkodva, fajára annyifa jel­lemző .sunyisággal, magyargyiilö­Ietének és vérszomjának kielégí­tett érzésével büntetlenül és bántat­lanul szemlélhesse, — az a türel­messég nem vált be. Nemes fegyve­reket csak nemes ellenféllel szem­ben iehet használni. Vegyétek tudomásul leendő ma­gyar tanítók, hogy a sovinizmusból sohasem elég! A napnak minden órájában rá kell s rá fogunk mu­tatni, dicsőséges nagyjaink eré­nyeire, abból példát merítve pem fogunk nyugodni, amíg nem fog minden magyar ember munkahe­lyén nemzetépítő munkát végezni, amig nem fog minden magyar em­ber osztozni egymás örömében és bánatában s amig ez ország testén sebek lesznek. Éz az egyenlőség, testvériség és szabadság. Ebben a munkánkban legyen el­határozásunk, jellemünk olyan szi­lárd, mint Vasvári Pálé volt. 1927.. március 15. Lukács Béla. mutattak be. Ezt az irredenta ere­jű jelenetet egyik tanitónövendék, Karniss László' irta avatott szín­padi érzékkel és tollal Szilágyi Béla költeménye alapján. Az öreg nagy­enyedi történelemtanár, aki az olahok vérengzésének áldozata lesz, maga Karniss volt és társai, Pré­kopa, az oláh diák, Adorján a ro­mán tiszt, Kurucz, Bethlen Gá­bor fejedelem személyesitője és a többiek, lelkes magyar enyedi diá­kok, marcona oláh katonák, egy­től-egyig kitűnően játszottak. — A szivbemarkoló jelenet után Tóth Gusztáv gyöngyözőan csillogó szép tenorján Erkel Honfi imája csen­dült fel Fiák István harmónium kí­sérete mellett. A gyönyörű ívelésű magyar dallamu mü felemelő hatás­sal volt mindenkire. Még egy meg­köninyeztetően szép szavalat; Kiss Lajos adta elő a Szentgyörgyi diák c. aktuális verset. Nem "resteli sen­ki a forró könnyeket, amelyeket ez az előadás fakasztott. Az emel­kedett szellemű, lelkesítőén szép ünnepség a Szózattal fejeződött be. Utána az ifjúság nemzeti zászló alatt katonás rendben vonult a Kossuth-szoborhoz, amelyet meg­koszorúz évek óta minden március S 15-én. A koszorút a nyírségi ker- j tek leveleiből évről-évre Téger Bé­láné fonja. Ez a piros-fehér-zöld szallagos koszorú, amelyet Kovács József ihletett Kossuth aposztro­fálása, a Talpra magyar elszava­lása, a Himnusz eléneklése mel­lett helyeztek Kossuth szobrára, ott hirdeti a márciusi ünneépen a ma­gyar ifjúság törhetetlen hitét, lelke­sedésének olthatatlan lángolását. Diadal Mozgó Március hó 16-án és 17-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor BinBULfl a legnépszerűbb francia komikus főszereplésével: Bimbula az életművész Egy becsületes fickó szomorú és vidám kalandjai 10 felv.-ban. Szanáld a szívem is Szerelmi játék Bécstől Berlinig és vissza 7 felv.-ban. Főszereplők: Anita Doris és Bruno Kastner. Előzetes jelentés; Márc. 18-án, 19-én és 20-án, pénteken, szombaton és vasárnap Rudolf Yaleníino Utolsó filmje, A Szépművészeti Muzeu® megvásárolta Barzó Endre „Szeptember utója" cimü festményét. (A Nyirvidék tudósitójától.) A na­pokban zárulta műcsarnokban a mé­reteiben is impozáns magyar táj­és életképkiállitás, mely hivatva volt bemutatni a XIX. és XX. század magyar táj- és életképfejtés fej­lődését. A kiállítást januar 13-án nyitotta meg ünnepélyesen nagy­számú és műértő közönség jelen­létében József kir. herceg, mely­nek mindvégig nagyon sok látoga­tója volt s közel hetvenezren tekin­tették meg. E kiállításon szerepel­tek az elhalt és élő festők, szobrá­szok legjobbjai, kik között ott ta­láltuk Markó, Munkácsy, Székely Bertalan, Szinyei, Csók, Zala, Rud­nay, stb. neveit is. A kevés fiatal között, akik a ki­állításra bejutottak, legjobban Barzó Endre volt képviselve, aki 3 nagy képével szerepelt. Barzó képeit a kritika nagy elismeréssel fogadta, sőt épen e kiállításon érte az a nagy kitüntetés, ami légritkában ér fiatal művészeket, hogy «Szeptenr óer utója» című festményét meg« vásárolta az állam a Szépművészeti Muzeum részére. A táj- és életkép kiállításon szereplő másik képét a külföldi kiállításokat rendező bi­zottság kérte ef a művésztől, hogy ott szerepelhessen a közel jövőben Varsóban megnyíló magyar repre­zentatív kiállításon, mely hirdetni fogja külföld előtt a magyar kul­tura, illetve piktúra dicsőségét. A kiállítást a lengyel köztársaság el­nöke fogja megnyitni nagy ünnep­ségek között. (*) Divatlapokat vidékre le velezö­laprendelésre fordulópostával küld az Ujságbolt . (*) Tündérujjak márciusi száma megérkezett az Ujságboltba. Ára minta ivvel együtt 1 P 20 fillér. m •rv-wv.-rf-öyí^oiSTW MMKHMfeamMHal KISHAPTAR Március 17. Csütörtök Rdm. kath. Patrik Gör. kath. Elek. Prot. Gertrúd. Izr. Veadar 14. Apolló Mozgó: A kóristaleány, egy mágndsfíu és egy kórus­lady szerelme, és Charleston táncfilm 11. (5, 7 és 9 órakor). Diadal Mozgó: Bimbula az élet­művész, Bimbula főszereplé sével 10 felv. és Szanáld a szivem is, szerelmi játék 7 felv. (5, 7 és 9 órakor.) Városi Mozgókép-szinház: Meg­öltem az anyósomat, 5 felv., főszerepben Harold Lloyd\ és Nősülj te is pajtás, vígjáték 7 felv. (5, 7, és 9 órakor). ViroSi gőz- és kádfürdő: nyitva reggel 6 órától. A gőzfürdő kedden és pénteken csak nők részére van nyitva. Vármegyei Jósa-Mazeum: nyitva 9—13 óráig.­Egész héten át az Osgyáni is Farkas-gyógyszertárak tarta nak éjjeli szolgálatot. Vásárok jegyzéke: Nyíregyházán minden szombaton állat- és kirakodóvásár. Március 17-én, csütörtökön. Áliat­és kirakodóvásár: Alcsut, Balatonendréd, Bódvaszílas, Győrszentmárion, Nagypé csely, Nyirábrány, Ónód (pót­vásár), Püspökladány, Süttő, Tarpa. Kirakodóvásár: Budapest, Március 18 án, pénteken: Állat­és kirakodóvásár: Bánréve, Csenger, Jáaosháza. Állatvásár: Salgótarján (pdt­áilatvásár). Ló- és marhavásár: Zirc. Marha-, sertés- és juhvásár : Békés. Kirakodóvásár: Budapest. \ o • . • i; ., i í ), L

Next

/
Oldalképek
Tartalom