Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)
1927-03-02 / 49. szám
JSÍYÍRYIDÉK. Egy keletkező világ. ni történt a Jupiteren? — Óriási kataklizmákat jelentenek az obszervatóriumok. biztosabban álljon, dacoljon az idővel, az enyészettel, a viszontagságos élettel. A jó kertész, ha észreveszi a gyümölcsösében a gyökérsarjakat, még mielőtt ezek megerősödnének, levágja; az ellopott nedveket az anyafához hajtja. Ilyen nedveket hajtanak fel mindazon anyavárosok, melyek hatalmas kül- és kertvárossal •eszik körül bástyaként magukat. Ezek nem egyebek, mint egy-egy modern várak. Nos, ezekbe a várakba (gyárakba, műhelyekbe, üzletekbe, csarnokokba, laboratóriumokba) hordják a gyors közlekedési eszközökkel a vár alatt lakók mindazt, amire a harcosoknak szükségük van. Az, ki gyorsan ád, kétszer ád, mondás igazsága itt is áll; ezért nemcsak arra van szükség, hogy jó és gyors közlekedési eszközök legyenek (mert ezek magukban véve mit sem érnek, ha nincs ki, nincs mit szállítson), hanem arra is, hogy szakavatott termelők és ezek mindég kéznél, a közlekedés vonalai mellett legyenek. Csakis igy védelmezheti a vár lakója a világosság fegyverével a vár alatt lakó jobbágyokat; avagy — a másik hasonlattal élre — igy bocsáthatja messzeágazóan a fa gyökereit és szívhatja a föld nedveit, az egészséges nedvkeringés kellékeit. Karolja föl tehát szeretettel az anyaváros tanya-gyermekének ügyét és ez majd csügg az ajkán, miként a gyümölcs a fán. — Fagylalttal „kereszteltek" egy hajót. Ha egy uj hajót vizre bocsátottak, a hajót az erre a szerepre felkért „keresztanya" ugy szokta „megkeresztelni", hogy egy palack pezsgőt vágott a hajó orrához e szavakkal: „ Megkeresztellek N. N. névre!" Amerikában azonban tilos a pezsgő; nemcsak inni nem szabad a szeszes italokat, hanem eladni és szállítani sem. Eddig nem avatkoztak bele a hatóságok, ha a hajót pezsgővel keresztelték; most azonban egy tulbuzgó rendőrtiszt a „Florida" nevű gőzös keresztelése alkalmával lefoglalta a pezsgős üveget, melyet a szertartásnál fel akartak haszná.ni. A keresztanya ugy segített magán, hogy a legközelebbi fagylaltgyárból tiz font fagylaltot rendelt porcellánedényben s pezsgő helyett ezt dobta a hajó orrához a „keresztelés* alatt. — Helyreigazítás. Lapunk tegnapi számában az ev. énekkar hangversenyéről szóló referádánkba sajnálatos sajtóhiba csúszott be, melyet ez alkalommal rektifikálunk. Dr. Vietórisz József költeményét Kmotrk Margit urleány szavalta, nem pedig az ott szereplő elferdített névvel megjelölt hölgy. Hölgyek figyelmébe! Szolid áron elegáns angol és francia kosztümöt, tavaszi kabátot, szövet ós selyem ruhákat a legszebb kivitelben k é S Z i t SIPKAY ZSUZSÓ női szabó. Zrínyi Ilona utca 3., bent az udvarban. 1193 1927. március 10. JSÍYíKYiBKK, (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A csillagászok közt hónapok óta élénk feltűnést keltenek azok a jelenségek, amelyek legújabban naprendszerünk egyik hatalmas bolygóján, a Jupiteren játszódnak le. A 630 millió kilométeres távolságban levő égitest felületén hónapok óta rejtélyes változások mennek végbe. Különösen a nyári hónapokban voltak élénkek a titokzatos jelenségek, amelyek méretei ha már a hatalmas teleskopok is láthatóvá teszik — tekintettel az óriási távolságra — emberi képzeletet felülmulóak lehetnek. A Jupiternek, amelyet szabad szemmel is látni, világító tányéra 11-szer nagyobb, mint a földé, köbtartalma pedig akkora, hogy jó öreg bolygónk, amelyen mindnyájunk élete öröme, szenvedései lejátszódnak, 1925-ször férne el benne. A csillagászok jól ismerik felületét, mert igsn gyorsan végzi forgását tengelye körül, ami közben minden része láthatóvá válik. Míg Földünknek egy hü kísérője van, a kihalt Hold, addig a Jupiter kilenc ilyent mondhat magáénak. Ezek nem egyenlő nagyok, különféle távolságokban is keringenek a bolygójuk körül, négyet már régótaf ismerünk, az öt kisebbet csak a modernebb optikai eszközök segítségével találták meg. Tavaly ősszel a világhírű Camille Flammarion által 1883-ban alapított Juvisy Observatoriumban ész revettélc, hogy a bolygó foltos, sávos felületén valami nincsen rendben. A rendszeres időközökben felvett fényképek nem egyeztek egymással. Monsieur M. Quanisset,. akire a fényképezés hárult, vette először észre, hogy naprendszerünk e távoli tagjának életében fontos, mond hatni forradalmi változások játszód le. A felfedezés után természetesen rendszeresen és sűrűbben kezdték figyelni a Jupitert és az observatorium óriási távcsöve mind gyakrabban és gyakrabban irányult rá. A botygó felületén eddig az egyenlítő tájékán egy fehér, tiszta sávot lehetett megkülönböztetni. Az egyenlítő vakító fehérségű , gőzsávja felett és alatt egy-egy 5 söté.ebb szabálytalan és elmo- ] sódott szélű szürkésolivzöldes, szűrkésrózsa?zinü sáv vagy öv volt látható. Ezek az aequatoriális boreális sáverősségben úgyszólván egyenlők voltak évtizedeken keresztül, talán az utóbbi kissé gyengébbnek volt mondható. A sarkokon szintén meg lehetősen egyenlő sötét foltok léptek fel. Ezeket a felületi tulajdonságokat jól ismerték, hiszen a tengelye körül 9 óra 50 perc alatt megforduló bolygó minden egyes pontját megmutatta a csillagászoknak. A sávokba", ugy látszik bizonyos önálló mozgások Is van nak. Érdekes például az a megfigyelés, amely szerint a sarki részek körforgása 9 óra 50 perc, az egyenlítő részek körforgása 9 óra 55 perc alatt történik. Mi történt tehát tavaly óta? Megfordult világ van a Jupiteren. Az egyenlítő fehér sávja megmaradt. De az alatta levő kissé gyengébb boreális sáv folyton erősbödött a felette levő austriális sáv rovására (az elnevezések fordítva vannak, mert a távcső megfordítja a bolygó képét), míg végre^ iden nyáron csak egy gyenge sötét sáv maradt meg az anakelőtte hatalmas, jól látható sötét gyűrűből. Míg a boreális rész folyton sötétedik, sőt a sarki részek is tetemesen árnyékosabbakká válnak, addig az ellenkező pólus mindjobban világosabb és világosabb lesz.. A sávok és árnyékok színe is tetemesen változik. Á zöldes vöröses-szürkés színek hol erősebbek, hol gyengébbek lesznek. Kétségtelen, hogy óriási változások, irtózatos kataklyzmák színhelye lehet a bolygó felülete, mert ilyen nagymérvű átalakulások, ame lyek millió és millió négyszögkilométereken át terjednek és többszázmillió kilométeres távolságban is érzékelhetők, nem lehetnek felhők vagy gőzsávok változásai. Van a bolygó austrális félgömbjén két képződmény — mert így kell nevezni, hiszen n em tudják biztosan micsoda —, amelyet már régóta ismerünk. Az egyik a hires vörös folt. Ezt már 1665-ben felfedezi a híres Cassini primitív távcsövével. Rendszeresen 1878 óta figyelik a csillagászok. Csütörtök, péntek, szombat, vasárnap: „A prodzbadeni főkapitány" és flz autós Kisasszony Főszerepben: Monté Blue és Patsy Ruth Miller. I Városi Mozgókép Színházban. Ebben az évben még feltűnő vörös szinü. Ez állandó marad 1883-ig, amikor lassan elkezd halványodni. 1924ben már csak gyengén vöröses, inkább szürke szinü ez az óriási 42.000 kilométer hosszú, 15.000 kilométer széles képződmény. 1901 ben uj vendég jelenik meg közvetlenül a »Vörös folí« után. Ez a nagy tropicalis austrális perturbáció követi a vörös foltot a forgásban. 1918-ban kezdi alakját változtatni és kissé gyengül a szine, amely addig galambszürke. 1925. óta itt is elég gyökeresen változik a helyzet. Először is a vörös folt, amely 42 év óta folyton halványodik, úgyszólván egy napról a másikra élénk vörös szint öltött. A nagy perturbáció pedig annyira elfátyolosodott, hogy alig lehet már kivenni. Felmerült a kérdés, mi is történik tehát a Jupiteren? A tudósok sokat nem tudnak mondani. Annak dacára, hogy sokat haladt a tudomány, csak feltevésekre kell alapítani mindent, feltevésekre, amelyek alapjai bizonyos analógiákon nyugszanak. Fel kell tenni, hogy a Jupiter egy keletkező világ. Egy élete első stádiumában élő bolygó. Egy égitest, amelyen még szerves élet nincsen. Ahol izzó, folyó állapotban van minden. — Gigászi erők megnyilvánulásai, pokoli erupciók magmatika törések, gőzfelhők és gázkitörések, amelyek ezer és ezer kilométer magasba törnek, jellemzik ma a Jupiter felszínét. Hogy az észlelt változások lényegükben micsodák, arra nehéz felelni. Valószínűleg az előbb említett kataklizmatikus jelenségek sorozata az, amit gyenge szin- és foltváltozás alakjaban látunk. — Hogy pedig a váratlan változások a rövid idő alatt nagy felületi szin- és folteltolódások miért éppen most következnek be, arra vonatkozóan is csak feltevésre vagyunk utalva. Valószínű, hogy az idén fellépő hatalmas napfoltok, amelyeket 160.000 kilométer átmérőjű óriási eruptív jelenségeknek lehet felfogni és amelyek már az aránylag nyugalmi állapotban levő Földön is nagy mágneses és meteorológiai zavarokat okoztak, okozták a millió és millió kilométer távolságban levő Jupiteren is azt, amit csodálkozva figyel ma meg a csillagász a csendes, sötét éjjelben . Egy egész család vizbefnlladt korcsolyázás közben. A Mai Nap irja : Szörnyű családi tragédia játszódott le Németországban SchWerin mellett a hangenbrützi tavon. Brandes János iparos 20 éves fia alatt a gyenge jégréteg korcsolyázás közben beszakadt és a fiatalember elmerült a tóban. A fiu szülei jelen voltak a szerencsétlenségnél s ennek láttára fiuk segítségére siettek, de mind a ketten szintén a víz alá merültek. (MTI.) • • • • • Valkó Lajos az ideiglenes pénzügyminiszter. A kormányzó, Bud János pénzügyminiszternek külföldi hivatalos tartózkodása tartamára a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével dr. Valkó Lajos külügyminisztert bizta meg. (MTI.)