Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-24 / 44. szám
JKYÍHYIPE&. 1927. feb'uár 24 Sípos Géza cukrász Zrínyi l!ona-u. 3. Nyíregyháza. Kugler Ci és Kir. udvari cukrász tanítványa és a TVasütemeny osztálynak v. vezetőie. Kugler recepteknek egyedüli birtokosaimé gyében. Készíti a legjobb teasüteményeket, tortákat, brio3chokat, crémeket Kugler recept szerint. Minden darab sütemény pótanyag mentes. Tiszta tehén vajjal készítve Legulcsóhb árak. A prágai diák. Hans Heinz Ew^rs regénye filmen. Komplikált és a különböző jellegű szerepek egész sorozatának ábrázolásával tette világhírűvé nevét Conrad Veidt, de mindig volt ezekben a szerepekben egy közös jellemvonás. A Veidt ábrázolta hősök mindig érdekes, az átlagemberek sorából magasan kimagasló egyéniségek, akiknek cselekedeteit vad ösztönök, elementáris erővel kirobbanó szenvedélyek motiválják. És még egy jellemvonása a Veidt-féle szere peknek — a titokzatosság, mely az egyedülálló, az embertársai között elszigetelten élő ember karakteréből ered. Ezek a jellemvonások még fo kozottabban találhatók fel a „Prágai diák" alakjában — érthető, hogy Veidt különösen ambicionálta ezt a szerepet és ezek után érthető az is, hogy ebben a filmben Veidt életének legszenzációsabb alakítását produkálta. A németországi bemutató után kezdett teljesen- kibontakozni a „Prágai diák" hatalmas sikere s ez nem csupán a film rendezőjének s szereplőinek szólt — hanem egyúttal a német kinematográfiának is, mely ismét dokumentálta, hogy vezérszerep illeti meg a világ filmgyártó országai között. A „Prágai diák" méltán sorakozik a modern filmművészet legnagyobb alkotásai közé, mert uj szempontokkal s uj eredményekkel gazdagította a kinematográfiát, rendezői felfogás, fotográfia és a mese felépítésének tekintetében. A „Prágai diák" három főszereplője : Conrad Veidt, Werner Krauss és Eszterházy Ágnes. Veidt alakítását hasábokon keresztül méltathatná a kritikus s még igy sem tudna világos képet adni a színjátszó művészetnek arról a lenyűgöző varázsáról, mely Veidt alakításából árad. Ezt az alakítását csak nézni és csodálni kell — magyarázni és analizálni nem is lehet. Werner Krauss — a Scapinelli doktor maszkjába öltözött sátán szerepét játsza démonikus erővel. Egy egy gesztusa, gúnyos vigyorgása — felejthetetlen. Az a jelenet, midőn a hegy tetején, egy villámsújtotta fa tövében nézi az alatta elvonuló vadászokat, a leg nagyszerűbb, amit rendező fantá ziája, operatőr művészete és színész ábrázoló ereje csak produkálhat. És Eszterházy Ágnes ismét bizonyságát adta, hogy egyike a legszebb színésznőknek, ki minden feladatát művészettel oldja meg. Mindent egybevetve — a "Prágai diák" az utóbbi esztendők legjelentősebb filmeseményeihez tartozik és az egész világon osztatlan nagy sikert aralott. Bemutatta pénteken, szombaton és vasárnap a Városi Színház Mozgó. (*) Tavaszi divatlapok nagy választékban kaphatók az Ujságboltban. Fráter Lóránd március 2-án magyal nótaestét tart Nyíregyházán. k hangversenyen Eiss Béla debreceni cigányprímás zenekara is közreműködik. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör március 2-án, este 8 órakor, a „Korona" szálló nagytermében Fráter Lóránd országos hírű dal költő, Kiss Béla debreceni híres cigányprímás zenekarának közreműködésével hangversenyt rendez, amely iránt már s igen nagy az érdeklődés. A kiváló dalszerző legutóbbi hangversenyről az egyik fővárosi lap a következőket írja : „Utolsó zugig megtöltő'te a közönség a Városi Színház óriási nézőterét szombaton délután, hogy meghallgassa a magyar nóta fejedelmét, Fráter Lórándot. A két szuverén, a magyar nóta ura és a közönség pillanatok alatt egymásra talált és egybeforrt. Fráter Lóránd varázsának semmi különösebb titka nincs, mint ahogyan nincs titka annak, hogy mi a hóditóereje a magyar népdalnak. Fráter maga a megelevenedett magyar nóta: annak az egyszerűsége, keresetlensége, őszintesége, édes búja és tiszta mosolygása van a hegedűjében és az éneké ben. A mesterkéletlenségnek a tökéletessége ez: ajkáról úgy fakad a dal, hegedűjéből úgy száll a nóta, ahogyan a tisztavizü forrás kibuggyan a virágok közű', ahogyan egy napsugaras magyar táj ak, a zsongó jegenyének és a suttogó bokroknak halkságában örök zene szól. A magyar dal minden hóditó erejét ellenállhatatlanul sugározza magából Fráter akit szombati hangversenyén az elképzelhető leglelkesebb hangulatban ünnepelt a közönség Ifj. Berkes Béla hatalmas zenekarának pompás kísérete mellett adta elő Fráter a legszebb dalait, közöttük ujakat is, mikben a mai magyarság minden szomorúsága benne zokog. Époly sikere volt ezekkel, mint régi híres dalaival, vagy elragadóan bájos csárdásaival. Sokszor újrázták s hangversenye végén bizony az óriási publikum sehogysem akart a helyéről tágiiani, újból és újból hallani akarta. Jegyek 1.50, 3 és 4 pengős árban a Ferenczi-féie könyvkereskedésben kaphatók. (Telefon: 318.) üt érdemes megtekinteni az Debrecenben ? A debreceni városi tanács válasza a kormány leiratára.— A Hortobágy puszta és a halastó debreceni szemmel nézve (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Debrecenből jelentik: »A magyar kormány, ugy látszik, azzal a tervvel foglalkozik, hogy Magyarországon fellendítse az idegenforgalmat. Erre mutat az a leirat, amelyet Debrecen városához is megküldött és kérdőivet csatolt hozzá azzal, hogy részletesen irják le, mit érdemes Debrecenben megtekintenie az 'idegeneknek. A kérdőív egyes pontjaira dr. Vass Károly tanácsnok szerkesztette meg a válaszokat és tegnap délelőtt bemutatta a tanácsnak. Arra a kérdésre, hogy milyen emlékmüvek vannak Debrecenben, azt válaszolják, hogy megtekinthető a Gályarabok emlékoszlopa, továbbá a Bocskai szobor, a Kossuth, Csokonai, Tisza István, Fazekas szobor, a világháborúban elesett 39-es hősök emlékoszlopa, az 1848—49-es hősök emlékmüve, valamint Csokonai Vitéz Mihály sírja és Petőfi gipsz szobra, továbbá a Nagy Sándor által vezényelt augusztus 2-iki csata emlékmüve. Történelmi nevezetességek: a ref. Nagytemplom, amely többek között arról is nevezetes, hogy itt hirdették ki 49-ben Kossuth függetlenségi nyilatkozatát; a ref. kollégium, amelyben a hires anyakönyvtár van, ritka és nagyértekü könyvekkel, az Oratórium, hol a szabadságharc idején az országgyü lés ülésezett. A Kistemplom, mely Debrecen legrégibb temploma, a róm. kath. templom, mely a 17-ik században, tiszta barokk stílusban épült . Megtekintésre érdemes a városi muzeum, épülőben a Déri-muzeum a ref. főgimnázium ásvány- és állatgyüjteménye. Sajátos magyaros ipara, a szürszabó, mézeskalácsos, gubacsapó, a szíjgyártó, szeredás- és kulacskészités. Különleges Debrecennek a hentes-ipar készítménye is. Méltó a megtekintésre még ina is a debreceni vásár. Egyébként sajátos háziipara a városnak nincs. Jelentik a miniszternek, hogy. autón líönr^en megközelíthető a szoboszlói gyógyforrás. Közvetlen a város mellett érdemes megtekinteni az egyetemi klinikákat, a gazdasági akadémiát, a ref. főgimnáziumot, amely Magyarország legjobban felszerelt középiskolája; az iparos tanonciskolát, mely páratlan az országban, a siketnémak intézetét, a Népházat, 'továbbá az üzemek közül a világi ási vállalatot, a városi nyomdái, a Máv. gépgyárat, a dohánygyárat. Turisztikai szempontból könnyen megközelíthető látványosság a hires Hortobágy puszta és a halastó. Nagyon valószínű, hogy ha kellokeppen propagálják a várost, nagy idegenforgalmat tudná lebonyolítania Csak annyi hozzáfűzni valónk van a debreceni városi tanács kecsegtető idegencsábitásához, hogy hagyjanak békét azoknak a szegény utasoknak a Hortobággyal, ineg a halastóval. Már több ízben szóvá tettük, hogy például vasúti menetrend szempontjából Nyíregyházához messzebb van a Hortobágy, mint Bécs, de közlekedési eszközök tekintetében a Szahara sivatag, Tibet, vagy a mongol puszták sokkal kulíurálisabb viszonyokkal dicsekedhetnek, mint a magyar Hortobágy, a halasavakhoz pedig igazán kár kibolondicani az idegeneket, mert a halászati gazdaság vezetősége csak a részvénytársaság budapesti központjának külön engedélyéhez köti a halastavak megtekinthetését. A hires hortobágyi csárdáról higyjék el, jobb nem is beszélni, mert azt okosabb eltitkolni az idegenek előtt, mint mutogatni nekik . APOLLO Szerdán BALSAC Csütörtökön „Goriot apó" cimü regénye filmen X jq. Filmszenzáció 7 fejezetben. tarjjül. Líonel Barrymoré és Jeta Goudal művészetének diadala. Agglegények éjsmlsája Priscilla Dian vígjátéka 7 felvonásban Pénteken, csak egy napig! GUSTAVE FLAUBERT világhirU regénye: SALAMBO SZEREPLŐK: Hamilkar Barcas . . Viktor Vitia Spendius Henry Baudin Salammbó .... Jeanne de Balzac Matho Rolla Normann Narr' Havas . . . Raphael Levitt Scháhabarin. ... A. Weisse \: I. fejezet: A zsoldosok lakomája. II. fejezet Tánlt istennő hatalmában. III fejezet: A Szent Fátyol. IV. fejezet: Hamilkar bosszúja. V. fejezet: Nászéj a sátorban, ^^^ejezet^^alambőjnenyegzöje. Eliadasok kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Ha szép, hattyúfehér és tökéletes fényű fehérnemű, » ing, gallér és kézelőt óhajtanak viselni, úgy forduljanak bizalommal Papp László Hattyú gőzmosó, kelmefestő, vegytisztító intézetéhez, Nyíregyháza. Fiók üzletek: Széchenyi-út 2. sz. Véső utca 3. sz. Kiss-tér 2. sz. 1024 3