Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-24 / 44. szám

JKYÍHYIPE&. 1927. feb'uár 24 Sípos Géza cukrász Zrínyi l!ona-u. 3. Nyíregyháza. Kugler Ci és Kir. udvari cukrász tanítványa és a TVasütemeny osz­tálynak v. vezetőie. Kugler recep­teknek egyedüli birtokosaimé gyében. Készíti a legjobb teasütemé­nyeket, tortákat, brio3chokat, crémeket Kugler recept szerint. Minden darab sütemény pótanyag mentes. Tiszta tehén vajjal készítve Legulcsóhb árak. A prágai diák. Hans Heinz Ew^rs regénye filmen. Komplikált és a különböző jellegű szerepek egész sorozatá­nak ábrázolásával tette világhí­rűvé nevét Conrad Veidt, de min­dig volt ezekben a szerepekben egy közös jellemvonás. A Veidt ábrázolta hősök mindig érdekes, az átlagemberek sorából magasan kimagasló egyéniségek, akiknek cselekedeteit vad ösztönök, ele­mentáris erővel kirobbanó szen­vedélyek motiválják. És még egy jellemvonása a Veidt-féle szere peknek — a titokzatosság, mely az egyedülálló, az embertársai között elszigetelten élő ember karakteréből ered. Ezek a jellemvonások még fo kozottabban találhatók fel a „Prá­gai diák" alakjában — érthető, hogy Veidt különösen ambicio­nálta ezt a szerepet és ezek után érthető az is, hogy ebben a film­ben Veidt életének legszenzáció­sabb alakítását produkálta. A németországi bemutató után kezdett teljesen- kibontakozni a „Prágai diák" hatalmas sikere s ez nem csupán a film rendező­jének s szereplőinek szólt — ha­nem egyúttal a német kinemato­gráfiának is, mely ismét doku­mentálta, hogy vezérszerep illeti meg a világ filmgyártó országai között. A „Prágai diák" méltán sorakozik a modern filmművészet legnagyobb alkotásai közé, mert uj szempontokkal s uj eredmé­nyekkel gazdagította a kinema­tográfiát, rendezői felfogás, foto­gráfia és a mese felépítésének tekintetében. A „Prágai diák" három fősze­replője : Conrad Veidt, Werner Krauss és Eszterházy Ágnes. Veidt alakítását hasábokon keresztül méltathatná a kritikus s még igy sem tudna világos képet adni a színjátszó művészetnek arról a lenyűgöző varázsáról, mely Veidt alakításából árad. Ezt az alakí­tását csak nézni és csodálni kell — magyarázni és analizálni nem is lehet. Werner Krauss — a Scapinelli doktor maszkjába öltözött sátán szerepét játsza démonikus erővel. Egy egy gesztusa, gúnyos vigyor­gása — felejthetetlen. Az a jele­net, midőn a hegy tetején, egy villámsújtotta fa tövében nézi az alatta elvonuló vadászokat, a leg nagyszerűbb, amit rendező fantá ziája, operatőr művészete és szí­nész ábrázoló ereje csak produ­kálhat. És Eszterházy Ágnes is­mét bizonyságát adta, hogy egyi­ke a legszebb színésznőknek, ki minden feladatát művészettel oldja meg. Mindent egybevetve — a "Prá­gai diák" az utóbbi esztendők legjelentősebb filmeseményeihez tartozik és az egész világon osz­tatlan nagy sikert aralott. Bemutatta pénteken, szombaton és vasárnap a Városi Színház Mozgó. (*) Tavaszi divatlapok nagy vá­lasztékban kaphatók az Ujságbolt­ban. Fráter Lóránd március 2-án magyal nótaestét tart Nyíregyházán. k hangversenyen Eiss Béla debreceni cigányprímás zene­kara is közreműködik. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör március 2-án, este 8 órakor, a „Korona" szálló nagytermében Fráter Lóránd országos hírű dal költő, Kiss Béla debreceni híres cigányprímás zenekarának közre­működésével hangversenyt rendez, amely iránt már s igen nagy az érdeklődés. A kiváló dalszerző legutóbbi hangversenyről az egyik fővárosi lap a következőket írja : „Utolsó zugig megtöltő'te a közönség a Városi Színház óriási nézőterét szombaton délután, hogy meghallgassa a magyar nóta feje­delmét, Fráter Lórándot. A két szuverén, a magyar nóta ura és a közönség pillanatok alatt egy­másra talált és egybeforrt. Fráter Lóránd varázsának semmi külö­nösebb titka nincs, mint ahogyan nincs titka annak, hogy mi a hóditóereje a magyar népdalnak. Fráter maga a megelevenedett magyar nóta: annak az egyszerű­sége, keresetlensége, őszintesége, édes búja és tiszta mosolygása van a hegedűjében és az éneké ben. A mesterkéletlenségnek a tökéletessége ez: ajkáról úgy fa­kad a dal, hegedűjéből úgy száll a nóta, ahogyan a tisztavizü forrás kibuggyan a virágok közű', aho­gyan egy napsugaras magyar táj ak, a zsongó jegenyének és a suttogó bokroknak halkságában örök zene szól. A magyar dal minden hóditó erejét ellenállha­tatlanul sugározza magából Fráter akit szombati hangversenyén az elképzelhető leglelkesebb hangu­latban ünnepelt a közönség Ifj. Berkes Béla hatalmas zenekará­nak pompás kísérete mellett adta elő Fráter a legszebb dalait, kö­zöttük ujakat is, mikben a mai magyarság minden szomorúsága benne zokog. Époly sikere volt ezekkel, mint régi híres dalaival, vagy elragadóan bájos csárdásai­val. Sokszor újrázták s hangver­senye végén bizony az óriási pub­likum sehogysem akart a helyé­ről tágiiani, újból és újból hallani akarta. Jegyek 1.50, 3 és 4 pen­gős árban a Ferenczi-féie könyv­kereskedésben kaphatók. (Telefon: 318.) üt érdemes megtekinteni az Debrecenben ? A debreceni városi tanács válasza a kormány leiratára.— A Hortobágy puszta és a halastó debreceni szemmel nézve (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Debrecenből jelentik: »A magyar kormány, ugy látszik, azzal a tervvel foglalkozik, hogy Magyarországon fellendítse az ide­genforgalmat. Erre mutat az a le­irat, amelyet Debrecen városához is megküldött és kérdőivet csa­tolt hozzá azzal, hogy részletesen irják le, mit érdemes Debrecenben megtekintenie az 'idegeneknek. A kérdőív egyes pontjaira dr. Vass Károly tanácsnok szerkesztet­te meg a válaszokat és tegnap dél­előtt bemutatta a tanácsnak. Arra a kérdésre, hogy milyen emlékmüvek vannak Debrecenben, azt válaszolják, hogy megtekinthe­tő a Gályarabok emlékoszlopa, to­vábbá a Bocskai szobor, a Kos­suth, Csokonai, Tisza István, Fa­zekas szobor, a világháborúban el­esett 39-es hősök emlékoszlopa, az 1848—49-es hősök emlékmüve, valamint Csokonai Vitéz Mihály sírja és Petőfi gipsz szobra, to­vábbá a Nagy Sándor által vezé­nyelt augusztus 2-iki csata em­lékmüve. Történelmi nevezetességek: a ref. Nagytemplom, amely többek kö­zött arról is nevezetes, hogy itt hirdették ki 49-ben Kossuth füg­getlenségi nyilatkozatát; a ref. kol­légium, amelyben a hires anya­könyvtár van, ritka és nagyértekü könyvekkel, az Oratórium, hol a szabadságharc idején az országgyü lés ülésezett. A Kistemplom, mely Debrecen legrégibb temploma, a róm. kath. templom, mely a 17-ik században, tiszta barokk stílusban épült . Megtekintésre érdemes a városi muzeum, épülőben a Déri-muzeum a ref. főgimnázium ásvány- és ál­latgyüjteménye. Sajátos magyaros ipara, a szür­szabó, mézeskalácsos, gubacsapó, a szíjgyártó, szeredás- és kulacs­készités. Különleges Debrecennek a hentes-ipar készítménye is. Méltó a megtekintésre még ina is a debreceni vásár. Egyébként sajátos háziipara a városnak nincs. Jelentik a miniszternek, hogy. autón líönr^en megközelíthető a szoboszlói gyógyforrás. Közvetlen a város mellett érde­mes megtekinteni az egyetemi kli­nikákat, a gazdasági akadémiát, a ref. főgimnáziumot, amely Ma­gyarország legjobban felszerelt kö­zépiskolája; az iparos tanoncisko­lát, mely páratlan az országban, a siketnémak intézetét, a Népházat, 'továbbá az üzemek közül a világi á­si vállalatot, a városi nyomdái, a Máv. gépgyárat, a dohánygyárat. Turisztikai szempontból könnyen megközelíthető látványosság a hi­res Hortobágy puszta és a halastó. Nagyon valószínű, hogy ha kellokeppen propagálják a várost, nagy idegenforgalmat tudná lebo­nyolítania Csak annyi hozzáfűzni valónk van a debreceni városi tanács ke­csegtető idegencsábitásához, hogy hagyjanak békét azoknak a sze­gény utasoknak a Hortobággyal, ineg a halastóval. Már több ízben szóvá tettük, hogy például vasúti menetrend szempontjából Nyíregy­házához messzebb van a Horto­bágy, mint Bécs, de közlekedési eszközök tekintetében a Szahara si­vatag, Tibet, vagy a mongol puszták sokkal kulíurálisabb viszo­nyokkal dicsekedhetnek, mint a magyar Hortobágy, a halasavak­hoz pedig igazán kár kibolondicani az idegeneket, mert a halászati gaz­daság vezetősége csak a részvény­társaság budapesti központjának külön engedélyéhez köti a halas­tavak megtekinthetését. A hires hortobágyi csárdáról higyjék el, jobb nem is beszélni, mert azt oko­sabb eltitkolni az idegenek előtt, mint mutogatni nekik . APOLLO Szerdán BALSAC Csütörtökön „Goriot apó" cimü regénye filmen X jq. Filmszenzáció 7 fejezetben. tarjjül. Líonel Barrymoré és Jeta Goudal művészetének diadala. Agglegények éjsmlsája Priscilla Dian vígjátéka 7 felvonásban Pénteken, csak egy napig! GUSTAVE FLAUBERT világhirU regénye: SALAMBO SZEREPLŐK: Hamilkar Barcas . . Viktor Vitia Spendius Henry Baudin Salammbó .... Jeanne de Balzac Matho Rolla Normann Narr' Havas . . . Raphael Levitt Scháhabarin. ... A. Weisse \: I. fejezet: A zsoldosok lakomája. II. fejezet Tánlt istennő hatalmában. III fejezet: A Szent Fátyol. IV. fejezet: Hamilkar bosszúja. V. fejezet: Nászéj a sátorban, ^^^ejezet^^alambőjnenyegzöje. Eliadasok kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Ha szép, hattyúfehér és tökéletes fényű fehérnemű, » ing, gallér és kézelőt óhaj­tanak viselni, úgy fordul­janak bizalommal Papp László Hattyú gőzmosó, kelmefestő, vegy­tisztító intézetéhez, Nyíregyháza. Fiók üzletek: Széchenyi-út 2. sz. Véső utca 3. sz. Kiss-tér 2. sz. 1024 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom