Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-13 / 35. szám
JiYÍRYWÉK, 1927. február 13. I mm ár mmmi szeget. Akkor a legfrissebb adatok alapján, ajnelyet a bakonszegi földbirtokostól, Liptay Jenőtől szereztem, ismertettem Bessenyei sírjának és egykori lakóházának állapotát. Ez az előadásom akkor a Nyirvidék junius 25. számától kezdve sorozatosan meg is jelent, Megállapíthatjuk, hogy a Kör igenis foglalkozott a kérdéssel, s ha az a programm, amelyet a vidék centennáriumi számában kifejtettünk, de amelyből, sajnos, mp sincs semmi megvalósítva, meghallgatásra talál, akkor nem aludt volna el az 1924-ben felvetett kérdés, Bessenyei sírjának renoválása, illetve az erre irányuló akció megindítása. Abban Móricz cikkének feltétlenül igaza van, hogy ez a munka a Bessenjei Kör feladata. Zoltai dr. hat év előtti rajzát és közléseit kár volt közzétenni, mef Bessenyei egykori lakóházában már két esztendő múlva laktak és ma is laknak s a ház nincs is olyan állapotban, mint amikor Zoltai dr. látogatása idején lehetett. Még meg kell jegyeznünk a Magyarsag r« krimináló cikkére, hogy Bessenyei nevét helytelenül írja Bessenyeynek, továbbá, hogy a síremlékén lévő születési évszám nem 1742. mint a rajz feltünteti, hanem 1747. A Nyirvidék 1924. junius 26 ; számának tárcarovatában olvasható nz, amit a Bessenyei relikviák bemutatásakor mondottam: «A Bessenyei koporsójából került szög a nagy iróagitátor elhanyagolt sírjára hívja fel a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör figyelmét. A K9l módját fogja találni annak, hogy Bessenyei sirját megmentse az enyészettől, hogy a sir ápolására kötelezetteket helytállásra birja, vagy ha ilyen kötelezettségről -ma már nincsen szó, keressen érintkezést a bakonszegi ref. egyházzal, avagy közvetlenül hasson oda, hogy a sirt gondozzák.® «A sírhelyet, amelynek néhány négyzetméter területe a bakonszegi egyházié s igy annak gondoskodása ala is kell, hogy tartozzék, fakerítés vették körül, de az 41 év alatt elkorhadt, bedőlt, ugy, hogy néha a legelésző tehenek is rálépnek a sírhelyre, amelynek minden ékessége néhány akácfa.» Ezt irtuk ezelőtt két évvel és nem rajtunk múlik; hogy ez irányban nem történt semmi, de ha nem is történt s ha emiatt most a fővárosi sajtó olyan keményen szól a Bessenyei Körre, m'nd^z nem ok arra, hogy továbbra is hallgassunk Bessenyei sírjának renoválása kérdéséről. Itt nincs más hátra, tennünk k ell. Nadányi Zoltán levele mindenesetre illetékes felvilágosítással 'szolgált, mert a környéki terüld a Nadányi-család birtoka és igj ők jól ismerik a sir mai állapotát. Mi azonban célravezetőbbnek találtuk volna, ha a költő és föld^ birtokos nem ir panaszos levelet a sir romlandó állapotáról, hanem akciót indít a református egyháznál, a vármegyei törvényhatóságnál és ir a Bessenyei Körnek is. Ami pedig azt illeti, hogy a Berettyó medrébe szakad a sirja, ez egy kissé túlzó állítás, még ha ott lakó mondja is. Bessenyei j sírja eredetileg nem a folyó part- k OP. TELEFON: B82-85. jánál volt, hanem házához közelebb, az országút és a Berettyó között egy almafa alatt, de 1883ban Vass Jenőék és az exhumálást intéző emlékmübizottság az eredeti sírhelyből kivétetve a folyóhoz közelebb vitték a koporsót. Azt meg lehetne tenni, hogy az eredeti hely megkeresése után oda vissza temetné egy újra exhumáló bizottság,. Bessenyeit, ha szakértők is igazat adnak azoknak, akik a sirt a Berettyótól féltik és ha másként nem lehetne megóvni a folyóvíz pusztításától. Téger Béla. A Kert-utcában Mr!elen meghalt egy asszony, akit fel fognak boncolni, hogy a halál okát kiderítsék. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tegnap a reggeli órákban a nyíregyházi államrendőrséget értesiették, hogy a Kert-utca 27. sz. alatti házban egy asszony váratlanul meghalt. A rendőri hullaszemle megállapította, hogy az elhunyt Szabó Mihályné, akinek semmi bái anem volt és halála hirtelen következett be. Dr. Demjén József orvos a halott megvizsgálása után kijelentette, hogy a halál okát nem lehet megállapítani. Minden jel arra val, hogy Szabó Mihályné mérgezés következtében halt m'feg. A házbeliek vallomása szerint öngyilkosságot fel sem lehet tételezni. A rendőrség jelentésére elrendelték Szabó Mihályné felboncolását. A nyíregyházi és szabolcsi hősök szobrán egy magyar vitéz küzd a mesebeli hétfejű sárkánnyal. Kisfaludy Stróbl Zsigmond szabolcsi szűrt és lobogóingujjas ruhát kér nyíregyházi szobra megmintázásához. lékalakok megmintázásánál is a »couleur local«, a helyi szín és vonalhatás elvének megfelelően szabolcsi népi motívumokat igyekszik a szobron alkalmazni. A művész levelet intézett a városi tanácshoz, amelyben Nyíregyháza vidékén használatos szűrt, lobogós ingujjú öltönyt kér, hogy ezeket a szobor megmintázásánál modelül használja. A ' város kulturtanácsnoki hivatala beszerzi a kért ruhákat és elküldi a mesternek, aki a modelt rövidesen be fogja mutatni Nyiregyházának. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Kisfaludy Stróbl Zsigmond fővárosi műtermében már csaknem készen áll a nyíregyházi és szabolcsi hősök emlékét megörökítő szobor modellje. Ez a modell az eredeti szobor nagyságának egy ötöde és a magyar népmesék mithoszalakjainak a néplélekben is erős visszhangot keltő formanyelvén fogja hirdetni a szabolcsi és nyíregyházi hősök örök dicsőségét. A szobor főalakja egy mesebeli hétfejű sárkánnyal viaskodó magyar vitéz lesz. Kisfaludy Stróbl a melPisszer János a tiszántúli építőiparért. Sürgeti a közmunkák meginditását és kéri a tiszántúli épitö ipar támogatását. Pisszer János, nyíregyházi építész, a tiszántúli építőiparosok ez a nagytehetségű, kiváló egyéniségű vezérférfia tudvalevőleg a Tiszántúli Ipar és Kereskedelem szaklap hasábjain mozgalmat indított a tiszántu/i építőiparosok szervezkedése végett. A tiszántúli építőipar ugyanis rendkívül nehéz helyzetben van. Két fronton is kell harcolnia: egyfelől a fővárosi konkurencia, másfelől a kontárokkai szemben, akik elhalásszák előlük a munkalkalmakat. Pedig több, mint egy évtizede vár már ezekre a tiszántul iépitőipar! Csak a napokban foglalkoztatta az egész ország iyizvéleményét, hogy Szolnokon milliárdos közmunkák mellett a helyi ipar teljes tétlenségre van kárhoztatva, mert a közmunkák a fővárosi vállalkozók kezébe jutottak. És hova tovább igy lehet ez máshol is, ha a j tiszántúli építőiparosok teljes megértéssel össze nem fognak. Éppen a legjobb időben "lépett föl tehát Pisszer János a tömörülésre felhívó szózatával. Pisszer János azonban nem. csupán szóval, hanem tettel is sorompóba lépett már a tiszántúli építőipar érdekeiért. A debreceni kerületi kereskedelmi és iparkamarához ugyanis az alábbi nagy figyelmet keltő beadványt intézte: Méltóságos Elnök ur! Tekinftes Kereskedelmi e s Iparkamara! A tiszántúli építőipar súlyos helyzetére hivatkozással, több tiszántúli építőiparos társam felhívása folytán, mély tisztelettel bátorkodom a tek. Kamara elé terjeszteni a következő kérelmet, melynek szíves teljesítését is kérem : 1. Méltóztassék megkeresést intézni a Kamara területéhez tartozó összes megyékhez, városokhoz és községekhez, hogy az ez évben tervbe vett középitkezéseket minél előbb indítsák meg s a vonatkozó miniszteri rendelet és a közszállitási szabályzatok figyelembevételével, a munkálatok vállalatba adásával elsősorban a helybeli, Budapesti Memzetközi Yisár 1927. április 30-május 9, Reudezi a Budapesti Kereskedelmi ÉS ' arkamara Várfst^adraktár. Be1SÍ* külföldi szállítási és utazási kedvezmények. Vizumkedvezmény. Kiállítóknak és látogatóknak felvilágosítást nyújtanak; Budapesten: a Vásáriroda (V., Alkotmány u. 8.) Nyíregyháza: Kereskedők és Ga?dák Köre. illetve a tiszántúli iparosok érdekeire legyenek tekintettel. 2. Közöljék a Kamarával az ez évben terbevett összes beruházási munkálatokat. 3.. A beruházási munkálatokra vonatkozó adatokat, a beérkezés sorrendjében, a tek. Kamara legyen kegyes közzétenni a Tiszántul eléggé elterjedt és az iparosok által is oLyasott, mondhatni a Tiszántui egyetlen, szaklapjában, a Tiszántúli Ipar és Kereskedelemben, a kiíró hatóságok pedig legyenek szívesek a hivatalos árlejtési hirdetményeket is e szaklapban hivatalosan Is közzétenni, hogy ez uton az iparosság autentikus .szövegben is a maga "szaklapjából értesülhessen a tiszántúli munkaalkalmakról és munkalehetőségekről. Fertí kérelem megokolására, ugy érzem, nem is kell felhoznom semmit akkor, amikor ismert dologi hogy Budapest székesfőváros tanácsa, az általa közzétett árlejtési hirdetményekben nem mulasztja el megjegyezni, hogy a budapesti munkálatokra csak olyan ajánlattevők ajánlatai vétetnek figyelembe, akik budapesti székhellyel bfrnaft. A tiszántúli iparosságnak az a kívánsága, hogy a tiszántúli munkaalkalmaknak elsősorban vétessék figyelembe, a közszállitási szabályzatokon is alapuló, feltétlenül jogos kívánság. Hogy pedig ilyen munkálatokról tudomást szerezhessen, a fentebb felsorolt kérelmemben foglaltak a legalkalmasabbak és hihetőleg ellenzésre a hatóságoknál sem találhatnak. Kérelmem ismétlésével és annak teljesítéséért előre is köszönetet mondva, vagyok Méltóságos Elnök urnák és a tek. Kamarának Nyíregyházán, 1927. évi február hó 8-án i alázatos szolgája. Pisszer János, építőmester, kamarai tag. Pisszer János mozgalma az egész Tiszántul a legnagyobb lelkesedést keltette. • II Harry LieoiKe ŐNAGYSÁGA I/ M a.fj n Aflnrin NEM AKAR |\||| ||RL GYEREKET! IIU,U U mai mi
