Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-11 / 33. szám

JNÍYÍRYIDÉKL 1927. február 11. Esedékes volt. A román parlamentnek a párisi magyar-román döntőbíróság illetékességének megtagadását elhatározó végzése után jóleső elégtétellel könyveljük el, hogy a trianoni határ által kettészelt vármegyék, városok és községek magyar uralom alatt maradt részeinek kárpótlása kérdésében a magyar és román kiküldöttek között teljes megegyezés jött létre. Az igazságtalanul megállapított trianoni határ nagyon sok vármegyét, várost és községet ketté osztott s ezzel természetesen kz illető autonóm testületeknek hallatlan anyagi károkat okozott. A magyar kormány érthetőleg azt az igényt emelte, "hogy a román állam az igy megcsonkított autonóm testületeknek kárpótlást fizessen, hiszen óriási veszteségek kiegyenli'éséről volt szó. Hosszas tárgyalások után történt meg végre ez a döntés, amely elvben elismeri a román állam kártérítési kötelezettségét s annak gyakorlati keresztülvitelére is intézkedéseket tesz. A vagyon állagának megállapítását és a becslés munkáját helyibi- ; zottságok végezték, amelyek már régebben befejezték működésűket. ; Voltak azonban elvi kérdések, ame- j lyekre vonatkozólag megegyezni nem tudtak. E kérdések elintézésére azt az utat választotta a két állam, hogy egy-egy birót delegál, a svájci kormány belügyi osztályának főnöke pedig döntő birót jelöl ki arra az esetre, ha a két kiküldött biró sem tudna megegyezni. A választott biróság íanuar havában ül össze Párisban, amennyiben ugy a két választott biró, valamint a' legfőbb döntőbíró személyében már megegyezés történt, sőt a.szükséges segédszemélyzet kiküldéséről is döntöttek. Reméljük, hogy a Párisban végfa Jmenendő tárgyalások során a kérdés tényleges rendezése olyan formában történik meg, amely az elszakítás által károsodott autonóm testületeket kielégíti. Egy-egy kettészelt megye, város, vagy község közszolgáltatásokban, anyagi értékekben," épületekben, közmüvekben óriási károkat szenvedett. Minden azon fordul most már meg, hogy a fizetendő kártérítés összege az elvett értékek tényleges summájának megfelelő legyen, vagyis, hogy a román állam ne próbálja meg nevetséges összegek f elajánlásával kárta'ani ani Magyarországot. Mindenesetre megnvügtathatólag hat, hogy a legfőbb döntés Svájc kezében van, amelynek érdektelensége garancia arra, hogy csakis az igazság és méltányosság szempontjait fogja követni. Magyarország és Románia között a viszony az u'óbbi időben sem barátságosnak, sepi barátságtalannak nem mondható. Mi természetesen méltó fájdalommal gondolunk azokra a szörnyű veszteségekre, amelyek éppen Románia harácsolása folytán bennünket értek, de meghajolva egy kényszerű béke rendelkezései előtt — és ezzel is dokumentálva őszinte békekészségünket — csak magunkban őrizzük fájdalmunkat, ame lyet természetesen semmiféle kárpótlás el nem törölhet. Mégis, haa magyar közvélemény azt fogja látni, hogy Romániában felébredt a jobb belátás s hajlandó azt, ami a legelemibb méltányosságnak megfelel, Magyarország számára megadni, ez a két ország közötti viszony bizonyos javuláshoz vezethet. Természetesen a nekünk fizetendő összegek, vagy akár azoknak milliószorosa is soha el nem felejtethetik velünk Erdélyt s még kevésbbé azokat az erőszakos intézi kedéseket, amelyekkel ott élő véreinket az oláh hatóságok gyötörni igyekeznek. Tavasszal azonnal megkezdik a vármegyei székház és az Erzsébet-kórház építését. A Szabolcsvármegyében meginduló útépítési és középítkezési munkálatok csökkenteni fogják a kivándorlásra jelentkezők számát. — Az elmúlt félévben 288 főiskolai hallgató részesült^vármegyei segélyben. — Az Erzsébet kórház kibővítése 385*055 pengő, 48 fillérbe kerül. : A vármegyei székház kibővítési munkálataira kiírt versenytárgyalás határideje: február 23-a. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) j A vármegye közigazgatási bi 'ottj sága ma délelőtt tartotta rendes haI vi közgyűlését, amelyen dr. Kállay j Miklós főispán elnökölt. Az ülés j legfontosabb tárgya Mikecz István j alispánnak a vármegye mult havi j állapotáról szóló jelentése, amelyet Virányi Sándor főjegyző ismertei tett. Az alispáni jelentés a követ! kező: Közigazgatásunk és közviszonyaink január havi helyzetéről saz előfordult fontosabb eseményekről a következőket jelentem: A Kaiada felé irányuló kivándorlás Mint népmozgalmi, de nemzetvé delmi szempontokból is fontos je lenségre kell rámutatnom az elmúlt évben nagy mértékben fokozódott Kanada felé irányuló kivándorlási törekvésre. Bár az a körülmény, hogy e törekvés az I'iszak Amerikai Egyesült Államokba irányult kivándorlás erélyes korlátozása idejétől s vármegyénket illetőleg leginkább a vármegye kevésbbé termékeny s legszegényebb vidékeinek lakossága körében nyilvánul tömegesen, azt látszik bizonyi ani, hogy annak súlyos gazdasági okai is vannak — nem egy olyan körülmény is tapasztalható, amelyből a titkos és káros agitációs munkára lehet következtetni. Miután pedig a Kanadába kivándoroltak elhelyezkedését kereseti .lehetőségeit s megélhetését illetőleg kevés szerencsés kivételtől eltekintve, a legnagyobb mértékben aggasztó adatok kerültek rész-bei a kivándoroltak utján részbai mis megbízható forrásból birtokomba, szükségesnek tartottam, hogy e feltűnő : méretekben s állandóan fokozódó j kivándorlási törekvés mérséklése , iránt a szükségesnek mutatkozó in- j tézkedéseket megtegyem. Előadások Kaiadáról. A szegényebb munkásosztálynak j kellő munkaalkalommal ellátása mel lett, ami a törvényhatóság bőkezű áldozatkészségéből a folyó év tava- ' szán is meginduló nagyszabású közúti és egyéb közepiikezéseknél számbavehető arányokban fog megtörténni, erre elsősorban a kivándorolni szándékozók kellő felvilágosítása, a kanadai viszonyokat illetőleg kimerítő s megbízható tátékoztatása mutatkozván alkalmas eszközül, intézkedtem az iránt, hogy Zágonyi Sámuel nyugalmazott alezredes, aki épen az'ottani viszonyok közvetlen tanulmányozása végett 1925. április havában kiutazott Kanadába, mint egyszerű munkás, hosszú időt töltött oda bevándorolt honfitársaink között — és szerzett tapasztalatairól kiadott könyvében és értékes szabadelőadások keretében igyekszik beszámolni, vármegyénk területén, annak mindazon vidékein, ahol a kivándorlási törek vés leginkább tapasztalható, felvi lágositó s tájékoztató előadásokat tartson s hogy e tekintetben értékes adatokat nyújtó könyve a kivándorolni szándékozók között minél szélesebb körben megismertessék. i Az egyetemi hallgatók érdemesek a támogatásra. Az 1926—27. tanév első fele véget érvén, a bemutatott tanulmányi eredmények alapján megelégedéssel jelenthetem, hogy a tanulmányi segélyben részesülő főiskolai hallgatók ezúttal sem bizonyultak érdemteleneknek a vármegye közönségének támogatására. A folyó tanév első felében, azaz 1926. év szeptember hó 1-től 1927. év január hó 31-ig 288 egyetemi hallgató élvezte a vármegye segélyét s e célra 437.950.000 koronát utaltam ki. A bemutatott tanulmányi eredmények bizonyítják, hogy a segélyezett ifjúság az élvezett segélyek megtarthatásától is sarkalva az előbbi éveknél is fokozottabb szorgalommal tanul'. Az uj segélyesek A főiskolai segélyező bizottság mult hó 29-én biralta felül a tanulmányi eredményeket s állapította meg folyó évi február hó 1-től június hó 30-ig terjedő időre a segélyeket. A gyűlés napjáig beérkezett 242 kérvény, melyek közül 211-et talált segélyezésre érdemesnek a bizottság. "A később beérkező kérelmek elbírálására engem hatalmazott fel. Az elutasított 31 kérvényt olyan tanulók adták be, akik ezideig még segélyben nein részesültek s akiknél az anyagi ráutaltságot nem látta tfeljes "mértékben igazolva a bizottság. A segélyösszegek továbbra is 200.000 korona legkisebb és 700.000 K legmagasabb összegben állapíttattak meg. Az Erzsébet közkórház kibővítése. A nyíregyházi Erzsébet közkórház kibővítésének részletes terveit dr. Fábián Gáspár és Jcmdracsik Fülöp műépítészek elkészítették, ugy> ,hogy az 1927. év január hó 15-ikére a versenytárgyalást is kiírhattam, melyre összesen nyolc aíánlat érkezett be. A beérkezett ajánlatok köizül a m. kir. államépitészeti hivatal és a tervező műépítész szakvéleményének meghallgatása után a föld, kőműves és elhelyező munkálatokra nézve ifj. Tóth Pál, a vas, tetőfedő és bádogos munkálatokra vonatkozólag pedig Smiják István és társai ajánlatát fogadta el az árlejtési bizottság ugy, hogy nevezettek a felvállalt munkálatokért egyetemlegesen felelősek. A vállalati ár 385055.48 pengőt tesz ki. Az elfogadott ajánlatok a legkedvezőbbek voltak s azonkívül abban a tényben, hogy ifj. Tóth Pál, Smiják István és társaik helybeli iparosok, biztosítva látszik a törvényhatóság ama szándékának megvalósulása, hogy a beruházási kölcsön terhére végzendő munkálatok lehetőleg a helybeli ipar kezébe jussanak. APOLLÓ Ma, csütörtökön utoljára! A mexikói párbaj Küzdelem egy szép nőért 6 felvonásban. f5xe

E Vivát Blberó Egy órAst nevető orkán! Csalt pénteken, egy napig! MOSZKVA 1910 A cári birodalom borzalmai. WLADIHRIR GAIDAROW a főszwepbea. És asa „UPA" kisérő miisor. Előadások kezdet*: 6, 7 ét 9 órakor Tavasszal megkezdődjek az épikíz.sek. Dr. Lechner Jenő műépítész e hó elejére elkészítette a vármegyei székház kibővi'ésének részletes terveit. Ezekre a munkálatokra kiírtam a versenytárgyalást s az ajánlatok benyújtására határnapul 1927. évi február hó 23-át tűztem ki. Amost emiitett építkezésekhez szükséges téglamennyiséget szabolcsvarmegyei téglagyáraktól rendeltem. Azok, valamint a szintén megrendelt szükséges kőmennyiség szállítása most van folyamatban. Ezek alapján minden reményem meg van arra, hogy a két építkezés, mihelyt a tavaszi időjárás megengedi, azonnal kezdetét veheti. A kisvárdai közkórház tervei most van nak kidolgozás alatt, a nyiradonyi járási székház már tető alá került s remélhetőleg még a nyár folyamán bcköltözhetőve válik. Közbiztonsági viszonyaink zavartalanul kielégitőek. Az alispáni jelentés után a tiszti jelentésekre tért át a közigazgatási bizottság . ..iiiiiiiiiiiiiiiiüiiiniiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiintK BÚTOR szükségletét megbízhatóan és oicsón Giück Jené bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefcs: 234. 3:; 91-2