Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-09 / 31. szám

jSÍYÍRYIDÉlC. 1927. február 9. Rögeszmék. Egy idő óta ismét sokat írnak és beszélnek bizonyos politikai exisztenciájukat vesztett személyek a királykérdésről. Szinte rögeszméjükké vált ez a probléma, amelyet a kormány egyelőre kikapcsolt programmjából, mert munkáját a köz szempontjából sokkal fontosabb kérdések megoldására akarja koncentrálni. Gróf Bethlen István, a parlament pénzügyi bizottságában igen energikus szavakkal jelentette ki, hogy a kormány £ királykérdés megoldásával nem kiván foglalkozni s ha ez a gyanúsítás időközönkint újra és újra felmerül, arról nem lehet tenni, «mert egyes futóbolondok rögeszméjét sem ellenőrizni, sem megakadályozni nem lehet». Erős, félreérthetetlen kijelentések voltak ezek, de azokkal a politikai pletykahordókkal s oktalanul fecsegő személyekkel szemben, akik ezt a kérdést mindenképen előtérbe kívánják tolni, másként nem is lehetett volna leszámolni. A királykérdés olyan bonyolult problémája ennek a nemzetnek, hogy azt, mindaddig kényes dolog volna ( bolygatni, amig arra sor nem ke- ; rülhet s a nemzet minden tekintetben saját akarata szerint meg nem. oldhatná. Mindenki érzi ebben az országban, hegy a királyi trón személyi kérdésénél sokkal fontosabb kérdések várnak megoldásra s az ezekre irányuló munka zavartalan folytatását nem szabad komplikálni olyan problémákkal, amelyek még várhatnak. A pénzügyi és gazdasági szanálás után szociális téren kell a kormánynak először minden erejét latba vetnie, majd politikailag is adódnak megoldásra váró kérdések s ha a kormány ezekkel párhuza- \ mosan a közjogi szanálás terén is j sikereket • tud felmutatni, az csupán az ő rendkívüli alkotó képességét mutatja.- A nemrégiben lefolyt választások alkalmával semmiféle hivatalos nyilatkozat nem hangzott el árról, hogy a kormánynak szándékában volná a királykérdést a már azóta összeült országgyűléssel megoldani. Nem változtat ezen a helyzeten az a körülmény sem, hogy egyes mandátum nélkül maradt politikusok minden energiájukat abban élik ki, hogy bizonyos lapok hasábjain napról-napra a királykérdést bolygatják. A nemFebruár hó 8ián és 9-én, kedden és szerdán 5, 7 és 9 órakor Az örvény Charles Meré világhírű drámája 8 felvonásban. — A francia filmgyártás büszkesége. Főszereplők: Jaque Catelain és Emmi Lton. Smu'oüni R holdban Burleszk. Táncoló London. Február hó 10-én és 11-én, csütörtökön és pénteken Ne izgasd magad! HAROLD LLOYD zet közvéleményét nyugodt érzés | tölti el ennek ellenére is, mert nem a kormányban szereplő személyek részéről tapasztalta az elmúlt esztendők folyamán, hogy fontqp problémákat puccsszerűen kívántak volna megoldani. Minden higgadtan gondolkodó hazánkfia tudja, hogy a kormányt minden kormányzati tényében a tervszerű elgondolás és a lépésről-lépésre való előrehaladás irányítja. Feltételezhető-e erről a kormányról, hogy koronát akarna rakni olyan müVérp amelyik még jiincsen befejezve? Nagyon jól tudja azt Bethlen Isfc ván, hogy az építésnek szukceszszivitása először a fundamentumásás, majd a falak felhúzását kifvánja s csak ezután következhet a tetőépítés s az építmény belső csinosítása. Mi nem vállalkozhatunk arra a még ki nem próbált építési metódusra, hogy mindjárt a tetőn kezdjük. Arról valóban nem lehet tenni, hogy akadnak közöttünk emberek, akik állandóan a királykérdést feszegetve rögeszmeként nem tudnak más megoldásra váró problémát látni ebben az országban. Ezek szívleljék meg gróf Bethlen István szavait s nyugodjanak meg abban, hogy a kormány komolyan kikapcsolja politikájából egyelőre azt a kérdést, amelyik miatt ők oly indokolatlanul sokat izgulnak és másokat is izgatni szeretnének. . „Nem az adózói makacssága az oka, hogy a közszolgáltatások sekezea folynak be

f banm „k békebelivel szemben túlmagas késedelmi kamat és a behajtási illeték a végső megpróbáltatásba latolt adózó ke gyelemdöfését jelentik". A debreceni kereskedelmi és iparkamara előterjesztése az adózásnál kirótt késedelmi kaisattó és lieliajtási illetékek rendezése tárgyában. — á pénzügyminiszter megígérte a kamatok és illetékek mérséklését. (A »Nyirvidék« debreceni tudósítójától. A kereskedelmi és iparkamara még a mult évben előterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez az adóhátralékok után fizetendő késedelmi kamat, valamint a végrehajtási költségek mérséklése érdekében. Ami az egyenes adók után fizetendő késedelmi kamatot illeti, ez a békebeli 5 százalékkal szemben ma évi 12 százalék. Ez akkor, amikor a Jegybank kamatlába 6 százalék, túlságosan magas. Nem akarjuk a kamara részéről közszolgáltatások után fizetendő késedelmi kamat magasságát a Jegybank mindenkori kamatlábával sjerves kapcsolatba hozni, azonban, amikor az adóalanyok olyan rendkívül nehéz helyzetben vannak, e nehéz helyzet meleg megértésének jelét látná az érdekeltség a késedelmi kamat mérséklésében. A békebeli és a mostani százaiékok között óriási eltérést látunk a behajtási illetékeknél. A 16 százalékos illetékek a \é

sső megpróbáltatásba jutott adózó kegyelemdöfését jelentik és terhét igazán , megfízethetetlenségig emelik. Nem az adózók makacssága az oka annak, hogy a közszolgáltatások Rosszkedvű r-eggel? N cm — Ő minden reggel „Krusche 11"-t vesz be. Rossz szájíz, étvágytalanság és általános reggeli levertségben millió ember szenved, és nem érzik magukat olyan fölségesen és üdén, mint akik egy pohár meleg vízben fél órával a reggeli előtt ,,Kruschen"-t vesznek be. Nagyon hibáznak azok akik a lefekvés előtt, későn és igen-igen sokat esznek és csukott ablaknál alszanak. Nyissa ki az ablakokat, hogy üdítő ' levegő bejöhessen, ne egyen este Későn és vegyen be reggel ,,Kruschen" -1, akkor rövidesen kellemesen érzi ;r,;> gát és levertséget nem fog érezni. A 6 alap ásványsó, amit a „Kruschen" tartalmaz mind életszükség s nem juthatnak a szervezetbe kényelmesebben mint „Kruschen" só által. "Minden gyógytárban £« .Ic-^íríábsn Va hatu, ara ü v.-'k': pk-nf

t p£>i;<o Egy iiv-fi 10C nap)? í?az j utaapig sUgeaá", . így napi har fit éíaz rgészség fenntártasa. Vezérképviselőség és szétküldési központ Magyarország részére Mihály Ottó Gyógy ár.u nagykereskedés Budapest VI. Podmanitzky- u. 43 • Telephon 122 -44 áz asszony számára aki haját szereti és ezt a pampái ékszert öregségig meg akarja tartani, csak egy létezik ; a , Fekete fejű shampoon"-nal való lendszeres hajmosás. Azt a kis faradságot, amit egy sbampoona'il való fejmosás okoz, sokszorosan megéri a bajnak laza tömö tsége és pom pás selymes fenye. amit igy elérünk. Bevásárlásnál vigyázzunk jól a „Fe bete fejű" védjegyre. Ez az igazi védjegy ! fbatupoon MINDíNOTT KAPHATÓ! • ni Hl i ma ||. iiiim i nehezen folynak be, hanem az adózók súlyos gazdasági helyzete. tt? leszállítanák a százalékokat, az legkevésbé sem hatna lanyhitólag az adófizetési kedvre, mert ha jól megy az adózónak, szívesen es idejében fizeti az adóját. Ha roszszul megy, ugy lehetnek bármilyen magasak a százalékok, az adófizetési kedvét nem növeli, hanem csak adóterhét és elkeseredését teszi nagyobbá. A pénzügyminiszter az előterjesztésre a következő választ alta: «Az 1926. évi augusztus hó 6-án kelt 14.298.. számú felterjesztésére értesítem, hogy az egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá a helyhatóságok háztartásának hatékonyabb ellenőrzéséről szóló és alkotmányos tárgyalás végett benyújtott törvényjavaslatban javaslatot tettem, a késedelmesen befizetett adótartozások után járó késedelmi kamatoknak, továbbá az adóbehajtási illetékeknek a mérséklésére isA törvényjavaslatot az 1927. év január hó 25. napjára összehívott országgyűlésnek újból elő fogom terjeszteni.® Az adócsökkentésről szóló törvényjavaslat 53—54. szakaszai a következőképen szólanak: »53. §. A közadók kezeléséről szóló 1925. évi 600. P. M. számú hivatalos összeállítás 31. §-ának 1. bekezdése h elyébe lép.« »1. Az az adózó, aki esedékessé vált tartozását a megállapi'ott fizetési határidőig be nem ti-e i, ha adótartozását az esedékesség napjától számított legkésőbb három hó napon belül befizeti, évi 6 százalékos, ha pedig azt csak későbben fizeti be, évi 12 százalékos késedelmi kamatot köteles fizetni és pedig az esedékesség napjától annak a hónapnak a végéig, amelyben a befizetés töríént.« í 54. §. A közadók kezeléséről szóló 1925. évi 600. P. M. számú hivatalos összeállítás 72. §-ának 2. bekezdése helyébe lép: »2. Az adóbehajtási illeték 4 százalék, ha a zálogolás foganatosíttatott, vagy megkisérelíe'.eít.« így tehát rövíd idő kérdése csak, hogy ugy a késedelmi kamatot, mint a behajtási illetékeket mérsékeljék. (*) Harisnyáját legolcsóbban, legjobban a »Caritas« (Zöldség-tér 8.) kötődé fejeli, javítja meg. — Ugyanott jutányosán varrnak fehérneműt.