Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-27 / 47. szám

1927. február 27. mw Földes Drogéria : Főposta melletti sarok. JsÍYIRYIÜÉK. 11 KÖZGAZDASÁG, i Az edafoiogia a többtermelés szolgálatában. Irta: Velenczey László, oki. gazda. Az edafoiogia, amely lényegé­ben a földfeletti és földalatti mikroszkopikus élettel, az edafom nal foglalkozik, ma még kevésbé közismert, de az emberiséget még­is általánosan érdeklő tudomány, melynek a baktériumokat, főként a talajbaktériumokat tárgyaló ré­sze elsősorban mezőgazdáinkat ér­dekelheti. A baktérium szót jóformán min­denki ismeri s a szóhoz többnyire valami félelmes fogalmat köt, pe­dig, ha jól szétnézünk közöttük' tömérdek olyan baktériumot tallá- lunk, melyélcnek szorgalmas mun­kája valóságos áldás nemcsak az agrikulturára, hanem igy közvetve, s azontúl közvetlenül az egész emberiség éleiére is, mert nélkülök magasabbrendü szervezetek léte el­képzelhető sem lenne. Hiszen, ha a baktériumok nem gondoskodnának az emberi, állati és növényi hullák és hulladékok eltakarításáról, mely munkájukban egyébként magasabbrendü orga­nizmusok (különféle penészgom­bák) is segítségükre vannak, — ak­kor a növényzet nem juthatna táplálékhoz, melyből tovább fejlőd­het s mert az álllatok vagy közvet­lenül növényekből, vagy közvetve állatokból táplálkoznak, — meg­szűnne az élet a földön. Nem lehet e helyen részletesen ismertetnem ezeket a kicsi növény­kéket, melyek előfordulnak minden elképzelhető helyen: vízben, föld­ben, levegőben; melyek velünk együtt élnek, anélkül, hogy szabad szemmel láthatnánk őket, s me­lyeknek százezreit hurcoljuk ma­gunkkal testünkön, ruháinkon, sőt az utánunk áramló levegőben is. Ezen parányi lények közül a gaz­dára nézve legfontosabbak azok, melyek a földben tenyésznek, a fölc&ek életet adnak, az edafon» a tvlajbaktériumok. Talajbaktériumok a talaj felüle­tén aránylag kevés számban talál­hatók, de lefelé haladva 3—5 cm. mélyen helyenként valósággal hem­zsegnek, még mélyebbre haladva számuk állandóan fogy és 3—4 mé.ter mélyen többé már nem ta­lálhatók.. Itt a magyarázata annak, hogy a mélyítő szántásoknál miért kell óvatossággal eljárnunk, mert hi­szen ahol nincs, vagy csak igen kevés a talajbaktérium, ott — el­tekintve a talaj egyéb fizikai tu­lajdonságaitól — nem élhet meg magasabbrendü' növény. Felmerül itt az a kérdés, hogy miáltal és hogyan teszik magukat hasznossá a talajbaktériumok? Ök bontják meg a földben levő növényi tápanyagokat, ők idéziK elő a talajban levő szerves anya­gok korhadását vagy rothadását, ők alakítják át a növények egyik legfontosabb tápanyagát, a nitro­gént olyan nitrogén vegyületekké, melyek a növények által felvehetők. Nélkülök tehát a növények nem volnának képesek felhasználni a nitrogént, s megszűnne a növényi élet, a vegetáció. Természeties, hogy mindezeket a baktériumok nem önzetlenül cse­lekszik, mert mikor fürgén hozzá­látnak a talajban levő szerves anya­gok elbontásához, ugyanakkor ön­magukra nézve is hasznos élet­funkciót végeznek: táplálkoznak. Mikor a talajba juttatott szerves anyagok (trágya) a baktériumok életműködése folytán bomlani kez­denek, széntartalmuk szénsavvá* nitrogén tartalmuk ammóniákká lesz s e folyamat alatt azt vesz- szük észre, hogy a trágyául alkal­mazott állati és növényi hulladékok lassan elfeketednek és szétmorzso­lódnak. Ezeket a fekete részeket melyek még nincsenek ugyan telje­sen felbomolva, közönségesen «hu­muszának nevezzük, melyben nagyszerűen lehet termelni, mert úgy kedvező fizikai tulajdonságo­kat, mint dus növényi tápanyago­kat tartalmaz. A talajbaktériumokat agrikultur szempontból két főcsoportra oszt­hatjuk: 1. melyek a növények számára nitrogénvegyületeket készítenek, nitrifikálók; 2. melyek a nitrogént vegyüle- teiktől szabaddá teszik, denitrifiká- lók. A nitrifikáló baktériumok azok, melyek a gazda érdekeit szolgál­ják s melyeket épp ezért elszapori- tan ia gazdának különösen érdeké­ben áll.. Ezek a baktériumok az ammóniák gázokat ammonium sók­ká, majd salétromsavas sókká s végül egy szövetséges baktérium segítségével salétromsókká alakít­ják. Ez tulajdonképen az a nitro­génvegyület, melyet a növény im­már gyökereivel fel tud venni s igy a benne levő nitrogént erőtel­jes' gyors fejlődés által a gazda hasznára képes fordítani. Mindezekből tehát kiviláglik, hogy azokon a talajokon, melyek­ben sok a nitrifikáló baktérium, dusabb és fejlettebb a pövényzet, nagyobb a terméseredmény s igy nagyobb a haszon is. Ma már nem okoz nehézséget ezen baktériumok elszaporitása, mert óriási mennyiségben állíta­nak elő mesterséges utón nitrifikáló baktériumtenyészeteket, melyek akár a vetőmaggal, akár más módon a talajba kerülve jelentékeny, 20— 40 százalékos terméstöbbletet ered­ményeznek. Nálunk, Magyarországon jófor­mán csak az elmúlt gazdasági év­ben- jött forgalomba ilyen bakté­riumtenyészet, s számos kisebb- nagyobb gazdaság kísérletezett vele, még pedig a birtokomban levő köz­lések szerint meglepően jó ered­ménnyel. Németországban természetesen e baktériumkulturával való trágyázás helyesebben talajoltás a kísérletezés stádiumából már régen a rendsze­res gyakorlat terére lépett. E baktériumtenyészetek nemcsak bőségesebb termést eredményez­nek, hanem az általuk előidézett jj korai és egyenletes kelés, ugyszin- jj tén a feltűnően gyors és erőteljes f fejlődés következtében növényeink j számtalan betegséget elkerülnek. ■ Kívánatos volna, hogy ha mező­gazdáink a gyors léptekkel haladó tudomány által kezünkbe adott ter­mészeti erőket mindenkor felhasz­nálnák s az edafológiának ezt a földművelés számára érlelt gyü­mölcsét: a mesterséges talajbakté- riumokat, — már most, a tavaszi vetések idején, — úgy a saját ma­guk, mint a köz érdekében mind szélesebb körben alkalmaznák. A nyíregyházi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 14929—1926. tk. *z. f Árverési hirdetmény kivonat. A Hazai Általános Biztosító R.-T. nyíregyházi főügynöksége végrehaj- tatónak Breznyiczki Mihály végre­hajtást szenvedő ellen inditott végre­hajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX. te. 144., 146. és 147. §-ai értelmében elrendeli a vég­rehajtási árverést 808.500 korona tőkekövetelés, ennek 1925. évi augusz­tus hó 1. napjától járó 18% kamata, 161.000 korona eddig megállapított per és végrehajtási és az árverési kér­vényért ezúttal megállapított 134.500 korona költség és járulékai behajtása végett a nyíregyházi kir. járásbiróság területén levő, Ujfehérto községben fekvő s az uj fehértói 2983. számú telekkönyvi betétben A. I 1—2. sor, 880.881. helyrajzi szám alatt foglalt Breznyiczki Mihály és neje Ricska Anna nevén álló Í238Q öl területű a Beltelekben fekvő szántó­ból és 570 ö. i. sz. házból a Brez­nyiczki Mihály nevén álló l/g rész illetőségre 30,000.000 korona ki­kiáltási árban. Azután az ujíehértói 3713. számú telekkönyvi betétben A. I. 1 — 3. sor, 3309/2., 3310/2., 3311. helyrajzi szám alatt foglalt Jeles Mihály, Brez­nyiczki Mihályné szül. Ricska Anna és Breznyiczki Mihály nevén álló, összesen 746Q öl területű Hadházi kertek dűlőben fekvő szántókból és a 726. összeirási számú ház és udvarból a Breznyiczki Mihály nevén álló 1/s rész illetőségre 1.350.000 korona kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Ujfehértó községházánál megtartására 1927. évi március hó 31. nap­jának délelőtt 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. te. 1501 §a alapján a következőkben állapítja meg : 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacso­nyabb áron eladni nem lehet. (1908. ANKER PENSIÓ DEÁK FEREN C-T.É R 6. Gyönyörű szobák ellátással 100.000 kor. Lift. Folyóvíz a szobákban A város centrumában. Bármely gyógyfürdőtől 15 percnyire. TELEFON 119-55. 6584-? wi 55 ” §1 NE VÁSÁROLJON RÁDIÓT és alkatrészeket, csakis megbízható szakembernél. 6981 A rádió vásárlás bizalmi ügy! Kérjen ajánlatot kitűnő készülékéimról, erósitőkről. Fejhallgatók =7 60 P-«*l I felelöisé-mellett Hangszórók: 27' p (8| j felelősség mellett Az összes alkatrészek gyári árakon garantált minőségben. Árjegyzék ingyen! Dokupll Byula cg -mérnök Budapest, Ülldi-út í. XLl. te. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 %-át készpénzben vagy az 1881. LX. t.c. 42. §-ában meghatározott árfo­lyammal számított, óvadékképes érték- papirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek elólegesen bírói le­tétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni (1881. LX. t.-c. 147., 150, 170 §§.; 1908. XLI. t. c. 21. §) 3. A kincstár, valamint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövet­sége mint árvereló bánatpénzt le­tenni nem köteles. Nem kötelesek bánatpénzt letenni az 1889. XXX. te. 10. §-ának második bekezdése alapján adómentes záloglevelek kibocsátására jogosított és Budapesten székelő részvénytársaságok és szövetkezetek, valamint az 1898. XXIII. te. alapján alakult Központi Hitelszövetkezet, a javukra zálogjoggal megterhelt ingatlan elárverezésénél. Abban az esetben, melyben az árvereló a törvény értel­mében a bánatpénzt elveszti, a bánat­pénz letétele alól felmentett árvereló a telekkönyvi hatóság felhívásának kézhezvételétől számított nyolc nap alatt a bánatpénznek megfelelő ösz- szeget birói letétbe helyezni köteles. (1908, XLI. 1c. 21. §., 1911. XV. te. 15. §.) 4. Az, aki az ingatlanért a kiki­áltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár szá­zaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi száza­lékáig kiegészíteni. Ha ennek a köte­lezettségének eleget nem tesz, igérate figyelmen kivül marad és az ár­verésben, melyet haladéktalanul foly­tatni kell, részt nem vehet. A bánatpénz letétele alól felmen­tett árvereló a bánatpénz kiegészíté­sének megfelelő összeget sem kö­teles letenni. (1908. XLI. te. 25. §.) Nyíregyháza, 1926. november. 27. Dr. HETEY, s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül : 1068 BENEDEK, kiadó. „Feneavisi“ china rasbor. Orvosilag ajánlva lába­dozóknak, vérszegényeknek és sápkór­ban azenvedökn'-k. Kaphutó az összes gyógyszertárakban. — Főraktár: Kegváltó gyógyszertár, Szeged Ne fogadjou el utánzatot ! HidvégsrlmreJsa a világhírű elektromos és kéziüzemii Woodstock író­gépek képviselete. I Használt gépek raktára. Speciális javitó műhely. |Nijiregijháza, Zrínyi Ilona-ntca 3. sz. 1113-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom