Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-26 / 46. szám

Xyíryiüsic. 1927. február 26. & polgári iskolák reformja.­A kultuszminiszter három tör­vényjavaslatot nyújtott be az országgyűlés elé, amely törvény­tervezetek mindegyike korszakos lépéssel siet a magyar kultúr­fölény védelmére és emelésére. Az 1868-ik évi XXXVIII. t.-c., amely a polgáriskolákról intéz­kedik bizonyos fokú reformra szorulván, a kultuszminiszter igen méiyrenyuió törvé lycíkkelyekben kiván gondoskodni arról, begy ez a gyakorlati életben nagyszerűen bevált iskolatípus, amelyik az általános népmüvelés színvonalá­nak emelését szolgálja, fokozot­tabb mértékben felelhessen meg hivatásának. Klébelsberg javaslata husz szakaszba foglalva állapítja meg a modern polgáriskola uj szervezetét, felügyeletét és köz­igazgatását. A javaslatban gyö­keres változtatások vannak s leg­főbb direktívája, hogy a gyakorlati élet szempontjából mutatkozott évtizedes tapasztalatokat figye­lembevéve alkossa meg azt a polgári iskolát, amelyik müveit magyar polgárokat kiván nevelni s törekvése, hogy megfelelő elő­készitésbsn részesítse azokat a tanulókat, akik az úgynevezett könnyűfokú szakoktatásra kíván­nak előkészítést nyerni. A parla ment elé terjesztett javaslat teljes részletességgel ismerteti a polgár­iskoiák múltját, hogy ezáltal minél élénkebben beigazolhassa a reform szükségességét. Ez a javaslat is egyik része annak a széles kuíturprorammnak, amelyet gróf Klébelsberg Kunó kiván meg valósítani s ha ennek a nagy reformátor miniszternek a mun­káját eddig még nem látható akadályok hátráltatni nem fogják, egy évtized leforgásán belül iskola­rendszerünk s kulturtevékenysé günk minden területen uj, modern alapokra lesz fektetve. Körülbelül ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a pá'gáriskolák tekintetében is megvalósuljanak mindazok a tö­rekvések, amelyeket a kultusz-, miniszter aktuális törvényjavaslata is maga elé tüz. Már az Eötvös József féle törvény is intézkedett a polgáriskolák felállítása tekin­tetében olyképpen, hogy ötezer lakóst számláló község köteles ilyen iskolatípust felállítani. Saj­nos a törvénynek ezt a rendel­kezését általánosan nem lehetett a gyakorlati éleibe ültetni, aminek legnagyobb akadálya a pénzkérdés volt. A Klébelsberg-javaslat ezt a körülményt is figyelembe vette s már eleve godoskodott annak át­hidalásáról. Intézkedik ugyanis a törvénytervezet arról, hogy ,,Orszá­gos Polgáriskolai Építési Alap" létesíttessék, amelyik hivatva lesz kebelén belül az álammal és a községekkel egyetértve ez iskolák felépítésének financiális követel­ményeit kielégíteni. Kiébelsberg miniszter javaslata, amelyiknek törvényerőre emelkedése ma már csak rövid idő kérdése, az Eötvös­féle törvénnyel egybehangzóan követelményül állítja fel azt a tételt, hogy minden ötezer iakós­sai biró község állítson fel pol­gáriskolát. Miután ilyen községek­nek a száma igen nagy, amelyek sajnos még ma sem birnak pol­gáriskolákkal, nem messze van az idő, hogy feözel 90 polgár­iskola fog létesülni, ami olyan nagy lépés lesz kultúrpolitikánk tekintetében, ami valóban nagy­mértékben hozzájárul annak a széleskörű programtnnak megvaló­sításához, amit gróf Klébelsberg Kunó általános népmüvelésünk színvonalának emelése céljából maga elé tűzött. Gyulyás Menyhért megkapta njabb Ihárom é?re a sátoraljaújhelyi színház bérletét. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) Az újhelyi városi szinügyi bi­zottság kedd délelőtt tartott gyű­lésén tárgyalta Gulyás Menyhért színigazgató kérelmét, amelyben az újhelyi színháznak ujabb há rom évre való átengedését kéri a várostól. A szinügyi bizottságban lelkes felszólalók méltatták a tár­sulat jelentőségét, Gulyás nagy érdemeit és a polgármester álta­lános helyesléssel fogadott nagy hatású fejtegetései után, amely­ben örömének adott kifejezést, hogy ime Ujhelyben visszatért a színészetbe vetett hit és bizalom a színházi kultura szeretete, amely mindenki állal láthatóan Gulyás igazgató komoly művészi inten­cióinak és határtalanul lelkes te­vékenységének olyan érdeme, amelyet a városnak okvetlen mél­tányolnia és honorálni kell, a szinügyi bizottság egyhangúan határozattal kimondotta, hogy a sátoraljaújhelyi szinház bérletét ujabb három évre álengedi Gulyás Menyhértnek. Nyíregyháza mindenképpen át van hatva ugyanazoktól az érzé sektől, mint Ujhely városa és hisszük, hogy Gulyás uj bérleti évei alatt a vidék egyik legnivó sabb társulatává fejleszti a nyí­regyházi társulatot. Erre a város időt és módot fog adni a szor­galmas és ambiciózus igazgató­nak, aki viszont a magasabb kul­turáju Nyíregyháza igényeinek megfelelően fogja kitűzni prog­: rammját, erőinek újra szervezését. lárcinsban tenyészállatkiállítás lesz Nyíregyházán. á kiállításon a legmodernebb gépekkel mutatják be a talaj­müvelés legújabb módját. — Eddig 160 állatot jelentettek be a kiállítás résztvevői. — Bemutatják a hires losonci sortrágyázó vetőgépet is, amelyet ujabban Csonkamagyar­országon gyártanak. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület a vármegyei gazda­sági felügyeló'séggel karöltve folyó évi márc ;us hó 12-én és 13 án tenyészállat kiállítást ren­dez Nyíregyházán a városi mintakert és az Ehrenfeld-féíe fa­telep területén A kiállításra Szíbolcsvármegye és a közeli érdekelt részek tetű letéró'l eddig összesen 160 te­nyészállatot és pedig 72 bikát, 40 kant és 50 kost jelentettek be, de a kiállítás rendezőségé­től nyert információnk szerint ez a szám feltétlenül el fogja érni a 200 at. A kiállításra bevezetett apa­1 állatokat egy szakértőkből álló zsűri veszi sorra és osztályozza megfelelő módon. A legszebb és legjobb minőségit állatok tu Iajdonosai oklevelet kapnak. Tudnivaló még hogy a ki­állításra csakis saját tenyésztésű apaállatét lehet benevezni s igy a márciusi nyíregyházi kiállitá son fog eldőln ;, kinek vannak Szabolcsban és a környéken a legkiválóbb tenyészállatai. A kiállítás második napján be­mutató lesz a modern földmüvelésről, amelyen munkaközben mutatják be többek között a hires losonci I sortrágyázó vetőgépet, amelyet Városi Mozgókép Szinház ——BIM^IIHIIIII I »'!• «O«AJMABRR»RINIP'RI«'^.-N.'I>FIW-.-,A Február hó én, 26 án és 27 én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3,5, 7 és 9 órakor SS8& * * 1**1 A pragai diak Egy különös férfi földi és földöntúli szerelme 10 felv.-ban. Ifüüül 5! Conrad ¥eidf, Werner Krauss és Eszterházy Ágnes. Kísérő műsor; Snub^ a Jégben 2 felv. burleszk. Pénteken a 7 és 9, vasárnap az 5, 7 és 9 órai előadások hatonagenelstgérettel. Hétfőn, kedden és szerdán HARRY LIEDTKE és OSSY OSWALDA „Őnagysága az Inasom" és „Maja kalandjai" Csonkamagyarországon egyedül az Első Magyar Gazdasági Gép­gyár r -t. jogosult gyártani. Ugyanis a csehek, mint majd­nem minden felvidéki ipartele­pet, a losonci gépgyárat is meg­fojtották, amely igy megszűn­vén, szabadalmi jogait a leipzigi R. Sack gyár, Csonkamagyaror­szágon pedig az Első Magyar Gazdasági Gépgyár r. t. szerezte meg. Miután a csehek a losonci gépgyár produktumait nem en­gedték be Magyarországra, a magyar gazdák sokáig meg vol­tak fosztva ennek a nagyszerű gépnek a használatától. Most azonban a losonci tipusu gépe­ket ismét itthon gyártják s az előállító gyár nagy áldozattal azon fáradozik, hogy a sortrá­gyázó vetőgép különleges elő nyeit valamennyi magyar vidék gazdáival közvetlenül mégis mertesse. Ennek a gépnek a főelőnye az hogy a többtermeléshez olyannyira szükséges műtrágyából ötven száza ékot takarít meg amellett, hogy lényeges termés­többletet lehet produkálni a használatával. Olyan speciális előnyei vannak ennek a gépnek, hogy Gyárfás József m. kir gazdasági főtanácsos, magyar óvári gazdasági akadémiai tanár, az Országos Növénykórtani Kí­sérleti Állomás főigazgatója könyvet Is Irt ,A műtrágyázás gyakorlata" cím­mel, amelyben hosszasan fog­lalkozik a sortrágyázássa! s ezekkel a gépekkel tanitanak a három magyarországi gazda sági akadémián, Magyaróvárott, Keszthelyen és Debrecenben. De a Magyarországon jelenleg lé­tező 5 mezőgazdasági kamara is talajművelő bemutatóin ezek­kel a gépekkel szokta igazolni a modern sortrágyázás kimondha­tatlan előnyeit. A nyíregyházi bemutatóval egyidőben a Tiszajobbparii Mező­gazdasági Kamara, az Abauj , Borsod- és Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesületekkel kar­öltve szintén bemutatót rendez a medern földmüvelésről a Po toczky testvérek berzéki gazda­ságában, amelyen a sortrágyázó vetőgépek szintén munkában lesznek bemutatva. Még csak annyit jegyzünk meg, hogy a többtermelő Né­metországban húszezer darab működik az Első Magyar Gaz­dasági Gépgyár r.-t. áital elő­állított losonci tipusu sortrá­gyázó vetőgépből, amelynek szabolcsvármegyei kizárólagos kepviselője Marton és Társa R T. (Széchenyi-ut 23.) A márciusi tenyészáiiatkiáliitás és talajművelő bemutató iránt a gazdák körében természetesen igen nagy az érdeklődés s hisz­szük, hoüy ennek a kiállításnak: messze kihaló haszna lesz a vármegye állattenyésztésére és többtermelésünk előmozdítására. Strogoff Mihály ­Strogoff Mihály Strogoff Mihály Ivan Mosjoukin - APOLLÓ — Március 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom