Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-24 / 44. szám
2 BfifS 1927 február 24. 'I - furvm • iii—ii in in Hm m Vissza nekik! A magyar közvélemény egyre fokozódó meglepődéssel nézi azt a Magyarország ellen indított vad propagandát, amelynek mozgatói az osztrák szociáldemokraták s szócsöve az Arbeiter Zeitung. A somfalvai véres incidens, amelyegyenes következménye volt prepotens viselkedésüknek, alkalmat adott nekik arra, hogy Magyarország ellen újból a legvadabb rágalmakat szórják. A gyűlölettől s , a jövő lázálmaitól felhevült agyukban állítólagos magyarországi háborús készülődések íémképei zajlanak le s ahelyett, hogy meggyőződtek volna lázálmaik valótlanságairól, nem röstelték ostobaságaikat az egész világ számára kikiirtölni. Egy józanul gondolkodó magyar polgár nehezen tudja megérteni, hogy mi oka is lehet hát az osztrák szocialistáknak erre a féktelen gyűlöletre. Más magyarázat nem .akad, csak az, hogy irigylik azt a rendet és nyugalmat, amely a mi kis, megcsonkított, de mégis sziv'óá életerővel rendelkező országunkban a magyar nemzeti gondolkozású polgárság tisztes erőfeszítése folytán megvalósult. De mikor az osztrák szociáldemokraták szinte a háborús uszítás haláráig elmennek, elsősorban nem nekünk, hanem saját maguknak, illetőleg országuknak ártanak. Ausztria ipari-állam s csaknem egész élelmiszerszükség'.e'.ét külföldről hozza be. Ha tehát a két ország között feszültté válik a viszony, akkor egyrészt Ausztria nem tud eladni, másrészt nem tud élelmiszert kapni. Hiszen tudvalevőleg nemcsak az osztrák ipar termékeinek jó vásárlója Magyarország, de azonfelül is magyar vendégek Ausztriában évente soksok millió pengőt költenek el. Nagyon is jót tudják ők, hogy Ausztriának igazi érdeke a Magyarországgal való jó viszony fenntartsa, ennek több ízben nyíltan kifejezést is adtak éppen a szociálisták, de valami érthetetlen következetfenség utján mégsem szűnnek meg alaptalan . rágalmak kieszelésével s féktelen izgatással a két ország közötti viszonyt rontani. ök"mernek magyar fegyverkezésről beszélni, amikor a katonai ellenőrző bizottság jelenleg még iit székel nálunk s teljes egésiéo-n meggyőződött arról, hogy Magyarország a leszerelést a trianoni szerződés követelményeinek megfelelőlőleg végrehajtotta? Ök, az osztrák szociáiisták vádolnak minket háborús készülődéssel, akik a győztes hatalmak érthetetlen hallgatólagos elnézése mellett valóságos vörös hadsereget teremtettek, amelynek több mint ötszázezer tagja ván s amelynek felfegyverzése, felszerelésének kiegészítése naprólnapra folyik?! Lehet ugyan, nogy Bauer elvtárs erre azt felelné, A prágai diák előadásainak jegyei már kaphatók í Jakobovits Fannyka dohánytőzsdéjében. i KÉRELEM? A jegykiadó pénztáraknál nagy tumultus következtében «lőfor duló kellemetlenségek elkerülése végett saját érdekében kérjük az igen tisztelt közönséget, hogy jegyét elővételben biztosítsa! hogy Ausztria a barbárság ellen fegyverkezik, hiszen ez a nagyszájú bécsi demagóg nem szégyelte a somfalvai áldozatok temetésekor kijelenteni, hogy itt vonul el a halár, amely a kulturát a barbárságtól elválasztja. Merészelte ezt a gyalázatos szemtelenséget egy olyan országra alkalmazni, amely a múltban évszázadokon át védte Európa nyugatát a török barbárság ellen s most is őrt áll, hogy megmentse a bolsevizmus minden eddiginél szörnyűbb barbárságitól. De talán éppen az fáj Bauer elvtársnak, hogy van itt egy ország, amely ugyan egyszer megkóstolta a bolsevizmust, de aztán elege is lett belőle. Nem kedves elvtárs, Magyarország nem engedi eltéríttetni" magát a helyes uttó/ s igenis, tovább fogunk haladni a fejlődés utján, bármennyire is fáj ez odaát a szomszédban néhány vörös sintérlegénynek. Drágasági imiiám öntötte el a húspiacot. j Felére csökkent a húsfogyasztás, mert a közönség főzelék- I kel és tésztafélék fogyasztásával védekezik a Msárágitás ] elten. A nyíregyházi feúsiparosok HajöUTármegyében i yásárolnaS, mert Szaloicsöan felszökött az élőállat ára. j húsipar egyik vezető emberét, ? aki bosszankodva mondotta hogy i már van olyan hizlaló is, aki ! 23.000 koronát (igy irjuk le, mert az eladó jelzett összeget át sem tudta számítani pengőre) kér az éiősertés kilójáért. Hogy ennek mi az oka, azt felelte a megkérdezett hentes, hogy olyan időszak van, amikor az uj évre hizlalt sertéseket már levagdalták és a kora tavaszi hizlalások még nem fejeződtek be. Rontotta az állapotot az is, hogy két héttel ezelőtt budapesti kereskedők jártakj itt,* akik össze vásárolták a kész sertéseket. Ez az állapot azonban nem tarthat soká, mert igen sok állatot állítottak be hizlalni és ezenkívül az addig rendelkezésre álló zsirés húsféle fogyasztása annyira leesett, hogy ha felényi sertést vágnak, mint az őszön, még akkor sem tudják a hust eladni. | Nekik pedig az volna a céljuk 1 hogy a fogyasztás ismét normá- \ lis méreteket öltsön, mert hiába j próbálnák az elmaradt jövedel- I met a kilónkénti haszon fel- j emelésével pótolni, az ered- j ménnyel nem járna, meri a fo- j gyasztás ujabbi csökkentését \ vonná maga után. Közölte in- j formátorunk azt is, hogy a \ helybeli hentesek és mészárosok j megbízottai még csütörtökön el- j mentek Hajdumegyébe és ott ( igyekeznek vásárlásaikat lebo- | nyolitani. Ez némi enyhülést j hozott is már a husinségben, de j tartós eredményre számitarii nem I lehet, habár a megbízottak még ma sem tértek vissza, mert |Nánás, Dorog és Böszörmény után sorba veszik a többi községeket is. Egy azonban már is bizonyos, hogy a] kotlók és tojások iránt szintén megélénkült az érdeklődés és a kora tavaszon csirkéktől és egyéb baromfiapróságoktól lesz népes mindazoknak az udvara, akiknél meg van a baromfitenyésztés lehetősége. S Á. Aki Suhanesz-féle bútort vesz, ottan nincsen sohanesz. (A „Nyirvidék* tudósítójától.) A kereseti lehetőság csökkenése dacára bekövetkezett a hus neműek drágulása, ami annál kellemetlenebbül érintette a nagyközönséget, mert az uj pénz behozatala és annak a külföldi piacokon való nap nap melletti szilárdulása mellett mindenki azt várta, hogy a külföldről behozott áruk árának természetszerű esése magával rántja a belföldön termelt cikkek árát is. Ezzel szemben azonban azt tapasztaljuk, hogy a kereskedők az idegenből származó anyagok árát változatlanul tartják, mert szerintük a boltbérek emelése, az alkalmazottak fizetése olyan terhet jelent, amelyet másképpen elviselni nem tudnak. A húsárak pedig egyenesen felszöktek, mejt ma egy kiló marhahús ára 1 P. 60 f. 1 P. 92 f, egy kiló sertéshús ára 1 P. 92 f.—2 P. 20 f., egy kiló borjúhús ára 1 P. 92 f. -2 P. 20 f. között váltakozik. A zsir ára 2 P. 56 f., a fehér szalonnáé pedig 2 p. 24 fillér. A közönséget meglepte a váratlan emelés és azzal felelt reá, hogy felére csökkentette a húsfogyasztását. Soha tnnyi babot, lencsét, borsót, kását és tésztafélét nem ettek Nyíregyházán, mint mostanában, ha a krumpliról nem is beszélünk, amely naponta fellelhető a polgári családok asztalán. Ez az állapot késztetett bennünket arra, hogy felkeressük a Mécs László. Irta: Dr. Zsoldos Béli. I. »Veszett népem veszett földje«. lánglelkü, robosztus erejű költője: Mécs László - akiben e sorok irója kedves földijét és régi jó ismerősét tisztelheti — a közeli napokban Nyíregyházára jön szerzői matinéja megtartására. Végre egy igazi tehetség ebben a vigasztalan középszerűségben! Végre egy valódi ünnep a bankettekbe, tósztokba fulladó sok álünnepség után! Végre egv érték,akiről valóban illik, kell, muszái dicshimnuszokat zengeni!... Nemrégiben tette szóvá a Turáni Kör kiváló tiikára, hogy megszállott területi testvéreinkkel nem keressük a szellemi kapcsolatot. Vagy lemondok, rezignáltak és a teljes reménytelenség tétlenségébe süjyedünk vagy az idő jótékony hatásától várunk mindent, anélkül, hogy mi tennénk valamit. Azaz hogy mégis: ma spanyol est vetített képekkel, holnap beduin és mohamedán-est, melven állítólag az egyiptomi kalifa is megjelenik azt mutatják: keresünk mi kapcsolatokat - csak nem elszakított véreinkkel. Különösen azokról egészen elfeledkeztünk. Mily roppant fontos pedig, hogy a szálak sohasem szakadjanak el az öt hazába rekesztett magyarok között... Ha már a kassai iskolagyermek nem tud Aranyról, Petőfiről legalább a csonka hazában illene tudni a felvidéki nagy magyar költőkről, írókról. A Felvidék elveszett. Erdei, bányái idegeneknek ontják kincseik. de a föld, az áldott felvidéki humusz még nekünk termi ki magáRituális boliózat 10 felvonásban. főszereplőid: Rajtuk: kivü.1 Amerikának g ÜS legjobb színeszei