Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-22 / 42. szám

JSÍYÍRY1DEK. 1927, február 22. A hadikölcsönök valorizációja. A valorizáció kérdésében nagyjelentőségű nyilatkozatot tett gróf Bethlen István miniszterelnök a képviseló'ház pénzügyi bizottsága előtt, mely tiszta világításba helyezi ezt a kérdést az utóbbi idó'ben felmerült kombinációkkal és híresztelésekkel szemben. Határozottan és minden kételyt kizárólag kijelentette a miniszterelnök, hogy a hadi kölcsönök valorizációjáról szó sem lehet. Ez olyan súlyos megterheltetést jelentene az államkincstárnak, melyet a mai viszonyok között nem birna meg. Szeretné, ha törvényt hoznának, amely kimondja, hogy az állam a mai viszonyok között a való rizációba nem mehet bele. Németország bizonyos politikai pártokra való tekintettel kénytelen volt aránylag magas valorizációba belemenni s ez a vállalkozás még e nagy és gazdag ország pénzügyi helyzetére is majdnem elviselhetetlen súlyossággal nehezedik. Elismeri a miniszterelnök, hogy bizonyos ősjegyzők önhibájukon kivül, sőt részben hazafiságuk folytán súlyos anyagi helyzetbe kerültek a hadikölcsönök jegyzése miatt, ezeknek megsegítésére azt a módot állapította meg a kormány, hogy a népjóléti tárcában gondoskodott fedezetről egyes valóban rászoruló károsultak megsegítésére, llyenfor mán pénzügyi kérdés helyett népjólétivé vált a valorizáció, mint esetenkénti megsegítés, illetve támogatás. Hiszen magunk is helyesnek és szükségesnek tartjuk a hadikölcsön valorizációját, mint a magyar államkincstár erkölcsi obiigóját. De hozzá tesszük, hogy ebben a kérdésben mégis legfontosabb szempont az, hogy mit irnak elő a pénzügyi lehetőségek. Az általános valorizációval akkora kiszámíthatatlan terhet vállalna magára a magyar kormány, amely nemcsak meg buktatná a szanálás eredményeit, de visszasülyesztené az országot abba a kétséges és bizonytalan gazdasági helyzetbe, amelyből alighogy kievickéltünk A magyar állam csakugyan erkölcsi obligót vállalt, de en nek a hajdani erős obiigónak helytállani tudó magyar államnak ma csak egyharmada ma radt meg. Honnan vegye tehát a képességet az obligó beváltására ? Akik a hadikölcsönök ki bocsátásakor kötelezettséget vállaltak, azoknak szemei előtt a Nagymagyarország lebegett,mely vesztett háború esetén is nehezen bár, de helyt tudott volna állani obiigójának. De hogy Magyarországnak kétharmadát elrabolják, hogy egy ezeréves állami testet fontszámra kimérjenek, ezt az elképzelhetetlen lehetőséget senki se láthatta előre és egyetlen pénzügyi zseni sem kalkulálhatta ki. Az erkölcsi obligó alól tehát vis maxima következtében mentesítve van a mai nemzedék, legalább is a jelenlegi kormányzat, mely kész helyzetet örökölt és a már-már összeomlott nemzeti épületet, az utolsó pillanatban mentette meg a teljes összedüléstől. Végeredményben, a károsultakkal való minden együttérzésünk mellett is, ki kell mondanunk, hogy nekünk Magyarország életképes fejlődése áll mindig szemünk előtt, hogy egy pár ezer ember • és egy nemzedék erősen ráfizet a korra és a viszonyokra, melyek közt élni kénytelen, kevésbé fontos, mint a nemzeti lét veszélyeinek elkerülése. Meg ; vagyunk győződve, hogy a mi j niszterelnök, ha módját látná, ; vállalná a valorizációt, de ha • már ezt semmi körülmények között nem teheti, - aminthogy jelenlegi pénzügyi viszonyaink között nem teheti — helyesebb és férfiasabb, ha burkolt remény gerjesztések helyett nyíltan megmondja a valót. VJJ32H1 „A huszadik század kórképe Irta: AndráSsy Kálmán. M II. Akik hallották Rádión keresztül ezt a felolvasást, velem együtt bizonyára a mázsás igazságok súlyát érezték lelkökre nehezedni s a gondolatok tüzes áramát száguldani cson'.iaiko i át. Arról beszélt, minden ellenmon dást meggyőző erővel, hogy azok a kórok, melyekben vergődik a 20-ik század emberisége, ijesztő bizonyossággal ragadják az elnyelő örvénybe, ha idejében fel nem ismeri és nem alkalmazza gyógyszerét. — Az egyedüli és biztos gyógyszer pe~ dig nem más, mint az az általános és változhatatlan élettörvény, mely adva lett és adva van minden élő életjelenségre: — a kölcsönösség. Az emberi életre nézve a kölcsönösség nagy élettörvénye a Jézus életében nyert tisztán látható mintát, példát, élő utmutatást. Ö a reprezentatív földi ember, születésétől haláláig. Ugv is lehetne mondani, hogy jézus bölcsője, a régi emberiélek koporsója s a Jézus keresztje az uj emberlélek feltámadása vagy kikelése. A régi e

m~ berlélek célja az uralkodás, a parancsolás s ezúton a földi ékezetek mindenféle fajának megszerzése, ki' élése. Az uj emberiélek célja a nagy közösség szolgálata. Aki már ismeri a Bibliát, főkéjnt a Jé/tus életéről szóló evangéliumot, annak lelke előtt tiszta világításban áll az az életút, melyen a szolgálat nagy tanítója és gyakorlója járt, minden életviszonylatában, nappal és éjjel, soha nem zúgolódva, soha ki nem fáradva. S ez eletuton, ugy saját lényében, mint lábanyomán, az } a derűs, nyugodt, türvebiró testi- | lelki erő áldása járt, melyet csak a szolgálat isteni lelke adhat földi embernek földi életében. S ez a földi élet igy, nem képzelgés, nem szines elmélet, hanem a hétköznapi gondolat által számtalanszor igazolt hus és vér-valóság. Az ellenkezője pedig, vagyis az uralkodás életeíve, az a régi pogány vér- és velőszivó rendszer, a folytonos lázongások gyengítő, emésztő tüze. És ebben látja a huszadik század kórképét Angyal Pál dr. egyetemi tanár. És ezért látja egyedül gyógy szerül a Jézus nyomán haladó emberi életét, ezt állítani be mintául az egyéni társadalmi, állami élet kormányzásában és gyakorlásában. Ezt így előadni, leírni, ajánlani -— bizony elég sokan megcselekedték, nagy tudósok is, politikusok is, egyházi előkelőségek is, a legeslegelső főpaptól a legkisebb káp lánig s igy elbeszélgetni nem is éppen nehéz, sőt meghatóan kellemes is, p. o. ürenepies istentisztelet keretében. Azonban Krisztus egészen mást kíván, sőt követel híveitől. Nem keretet, nem külső formát, nem ceremóniát, hanem a régi pogány áldozatos ceremóniák helyet - »szolgálat lelkét«. Nem a külső keretek egyformaságáí, nem a szent tanokra esküvést, nem az Istent állítani be a magunk sokszor önző, gyilkos uralmi szolgálatába, hanem amint naponként szájjal imádkozunk, azt tényleg valóra is váltani: »Mi atyánk! a te akaratod legyen meg itt a földön is.« Ez az igaz isten szolgálat, az egyetemes embertestvériség, kiindulópontja, sziklafundamentuma. A gyökér pedig, melyen át ez az istenszolgálat tápláló és erősítő atom jait felszívja: az Egyisten Atyai jellege és jelle'mc. És ha ez a felszívó gyökér be van állítva Krisztus követőinek szivébe, akkor az élet bármely vonatkozásaiban, életfejlődés áramlik az egész szervezetbe, egyénileg, társadalmilag, nemzetileg. Akkor a lelkiség krisztusi Városi Mozgókép Színház Február 21 én és 22-én, hétfőn és kedden 5,7 és 9 órakor három hét Parisban Nászút egyesben, 6 felvonásos vígjáték. — Főszerepben: Matt Moore ós Dorothy Devore. Pacific expres Egy izgalmas éjszaka a robogó expressen 7 felvonásban. Főszereplők. Monta Blue és V©ra Reynolds. A 9 órai előadás katonazenekisérettel! Február 23-án és 24-én, szerdán és csütörtökön: BEREGI OSZKÁR első amerikai flimjtt A záműzöh herceg g tényei bárminő külső formák és ceremóniák közt, életre, emberszeretetre visznek, erősítenek. Mert először is Krisztus nem állapított meg semmiféle formát, semmiféle vonatkozásban, sőt szinte tüntetőleg bizonyi otta adandó alkalmakkor sa ját nemzete kizárólagossága ellen, ugy az ellentétes Samária, mint az ellenséges rómaiak iránt érzett testvériség indulatát, segítő készségét. Aztán másrészről a nagy élet változatos s egyformaságra _ semmi körülmények közt inem hoz| ható, sőt lelkiségének megmyilatI kozó formája is, óhajában, vágyaiban, hajlamaiban, tehetségeiben, ké pességeiben a sokféleség, a változatosság nagy törvényét bizonyítja. S ,ki ez' ellen vét, bár a legjobb, legszentebb szándékkal es akarattal, az Isten ellen vét. S e vétkezés lett sok nagy, sőt nemzeteket megrontó pusztítás és átok kútfeje. Sajnálom, hogy Angyal Pál dr. kihagyta, vagy kifelejtette a Krisztusi élet- és testvériség elvének hangsúlyozásánál az Egyisten atyai jellemét, mert enélkül minden érvelés és ajánlat, bizony csak egy szép vallásfilozófiai elmélet. Reménytkeltő jelenség mostani kóros állapotainkban is, az általános elégedetlenség, még a./, úgynevezett győzők körében is s az a mindinkább erősbödő vágy a krisztusi életút után. Annyi nemzetközi konferencia, ifjak és felnőttek, férfiak és nők, politikusok és humanisták — általában még a nem krisztushivők részéről is a külömböző felekeze'üek által, egy közös lelki egység életmagjának megtalálására s abból induló életközösségre, az emberiség éleikezdeíe óta se volt, mint a nagy világégés pusztításai óta. Úgyszólván napról-napra, egy áldásosnak Ígérkező népvándorlás útjait szemlélhetjük s iit magunk körül is, a magunk lelkében is, a legfelső kormányzattól kezdve le az'"egyszerű falusi élet elégedetlenségében, jobb után való vágyakozásában, utak és eszközök keresésében, annyi hullámzás támadt és él a lelkekben, hogy én isten ellen való véteknek tartanám »a huszadik század kóros állapotából való gyógyulás lehetőségét. Sőt! mintha a költő lelkének riadóját hallanám átzúgni felettünk: »Iparkodjunk! a század viselős! Születni fognak nagyszerű napok!'« (Vége.) (*) Hajat mos Hennával és egyéb szerekkel fest, ondolál, mindennemű hajmunkát készit, továbbá parókát, hajfonatot, loknikat, a legmodernebb estélyi (báli) frizurákat. Bubi és babi hajvágásban specialista- Manikűröz, műkedvelői előadásokat alakit (maszkíroz) színházi parókákat kölcsön ad, kivávánatra vidékre is megy- Hullott és vágott hajat vesz, minden munkát a legjutányosabb árban készit Maleskeviíz László uri és női fodrász-Nyiregyháza, Zrinyi Ilona-utca 10- Hölgyeknek külön terém. Bejárat az udvar felől- Telefon hivó szám 108- 24x