Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-15 / 11. szám
JsfYÍRYlDélC. 1927 január 15. I HÍ M M M WI I | I Flastromot keresnek a sebre bizonyos körök, amelyeknek nagyon fáj Andrássy Gyulának a felsőházból történt kibuktatasa. Ha meggondoljuk, hogy ennel a ki buktatásnál mágnások, tehát And rássy Gyula osztályához tartozol szavaztak és pedig titkosan bizony, fáihat is a csúfos bukás. Megütjük azt is, hogy ő maga és néhány elvbarátja, köztük elsosor.an Pallavicini György őrgróf magyarázatot próbálnak keresni a kudarcra. A baj azonban ott van, hogy a magyarázatot nem ott keresik, ahol az megtalálható, hanem egyrészről Andrássy olyan nyilatkozatot tesz, amelyek a szívós makacsság köpönyegebe takarják a fájó sebet s kijelenti, hogy a politikai életbor' kiüldözni őt nem lehet, mert oda kapcsolja «mérhetetien hazaszeretete es kotelességtudása». Másrészről i allavicini György Andrássy kibukasinak okát abban keresi, hogy az arisztokraták megszegték az előzőleg kötött kompromisszumot, de ugyanakkor, amikor ezt kijelenti, pár sorral előbb elárulja azt is, Iiogy a főnemesek többségének regen elhatározott szándéka volt Andrássy Gyula kibuktatása _ Bár szilárd meggyőződésünk sz.rint a nemes grófnak nem a legerősebb oldala a logika, mégis megkérdezzük, hogy lehet valaki olyan, hogy egyik szavával agyonüti a másikat? Mert ha egyszer a főnemeseknek tényleg az volt a szándékuk, hogy kibuktatják Andrássy Gyulát, akkor bizonyára nem voltak hajlandók kompromisszumra lépni s igy nem is szeghettek meg semmit sem. Ez a kis kisiklás azonban nem zavarja Pallavicmit, hogy szokásához hiven a kockázatos állitások teréről, a kockázatos támadások terére ne csapjon át. Bizonyos tényezőkről azt mondja, hogy meg var bennük a törekvés a függőben levő alkotmányjogi kérdések puccsszerű megoldására. Kénytelenek' vagyunk ismét egy kérdést felvetni: mikor tapasztalta Bethlen István grófról — akire nyilván elsősorban céloz ez az állitás, — hogy valaha is valamit nem alkotmányosan, hanem puccsszerűen oldott volna meg? Kik voltak azok, akik a királykérdést kétszer is puccsszerűen akarták megoldani, nem törődve a fenyegető általános európai konstellációval, nem törődve a könnyelműen kockára dobott haza sorsával? Kik voltak azok, akik a Szerencsétlen frankügy idején puccsszerüleg igyekeztek a Bethlen-kormányt megbuktatni s e töiekvésükben ' olyan terekre tévedtek, amaIvek nagyon veszedelmes közelségben vannak a nazaárulás mesgyéivel? Mindezekre a kérdésekre mi nem felelünk, mert a felelet^ megadta a nemzet, megadták a főrendek-akkor, amikor sem Andrássy Gyulát, sem Pallavicini Györgyöt nem óhajtották sem az országgyűlésen, sem a főrendiházban maguk között látni. Ez az egyöntetű ténymegnyilvánulás tulajdonképen felment' bennünket minden további diskussziótól, hiszen olyan helyekről kapták l meg politikájuknak és törekvése- 8 iknek méltó bírálatát, amely a Ieg-1 jobban fájhat nekik. Andrássy és j Pallavicini, mikor kibuktak a kép- I viselőválasztásokon, még vigasztal-' hatták magukat azzal, hogy ez erőszak müve volt, de mit szólnak most, amikor saját osztályuk tagjai mondtak a felsőházi 'tagválasztáson, illetőleg jelölésen ilyen suíyos kritikát a működésűkről? NyiregyiJáiáe nem kel! tartani a spanyolnáthától. As influenza esetek száma nem mutat feltűnő növekedést Nyíregyháza, január 14- — A Nyirvidek tudósítójátólAz 1918- és a további évek járványszerüen fellépett és pusztió influenza eseteinek emléke még élénk emlékezés tárgya- Nem csoda, hogyha a közeli hetekben fellépett járvány hirére idegesség fogta el az embereket, de az mar csodálni való, hogy komoly orgánumok is túlozták a veszélyt és nyugtalanították amúgy is érzékeny közönségünket. Napról-napra olyan közlemények jelentek meg a spanyolnátha terjedéséről, mintha az valamely árvízhez hasonlóan napról-napra pontosan megmérhető sebességgel terjedne nyugatról felénk, kelet felé- .Szerencsére már cáfolatok is jelentek meg és a legilletékesebb orvosi körök által kiadott hivatalos jelentések állapítják meg, hogy a spanyol influenzának nevezett veszedelmes járvány nem is nyugat-keleti irányban terjed, hanem vonulási iránya északi elhajlással a skandináv, államok felé mutat így nekünk nincs mit tartanunk a spanyolnátha közeli veszedelmétőlMunkatársunk érdeklődött a városi orvosi hivatalban, ahoí dr. Konthy Gyula ügyvezető orvos megnyugtató felvilágosításokat adott' az infleunzajárvány nyíregyházi eseteiről. A főorvos kijelentette, hogy Nyíregyházán semmivel sincs több influenzás eset, mint amennyi más téli hónapokban rendesen lenni szokott- Az, hogy valamelyik esetben is az úgynevezett spanyolnátha volna felismerhető, semmiféle konkrét adat nem mi? tatja- Influenzával kapcsolatosan haláleset sem fordult eddig még elő- A főorvos is hangsúlyozta^ hogy a spanyoljárvány haladási irá nya megkerüli országunkat és az északi országokat fenyegeti inkáblj Az orvosi hivatalban szerze^ megnyugtató információnk u'án nagyobb • bátorsággal olvassuk a spanyol nátháról mostanában megjelent közleményeket, amelyek a közönség elrémítésére alkalmasak, de nem segitik elő a védekezést. A? izgatott, ijedt lelkiállapot, a betegségtől való túlzott félelem még fogékonyabbá teszi a szervezetet a betegségekkel szemben. Ezért a szükséges óvatossággal, de félelem nélkül fogadjuk a betegségről szóló hírt és egyszerű, bár súlyos tünetekkel járó influenza esetén ne gondoljunk mindjárt a spanyoljárványra. Egyébként most méginkább mint máskor, szükséges, hogy azonnal orvoshoz forduljunk, mert a kellő időben nyújtott orvosi segítség meg tudja akadályozni a betegség elfajulását. á legutóbbi népszámlálás eredménye. 1920 ban 7,980,143 ember lakott területén. Csonkamagyarerszág A központi Statisztikai Hivatal kiadásában most jelent meg^ az 1920- évi népszámlálás 3. és együttes kötete. A statisztikai köte 1 végső summázata szerint Csonka-Magyarország területén 1920-ban 7.980.143 ember lakott, ezek közül 240.180 a háztulajdonosok száma, 565-423 a földbirtokosok, 24.456 a földbérlők száma, se háza, se házrésze, se földje nOncsjn 6.722.140 embernek. Foglalkozási ág szerint így oszlik meg a népesség: őstermeléssel foglalkozik 4,422-265 ember, ezek közül 2259 a nagybirtokosok, 553.817 a törpebirtokosok, 1,528-589 a mezőgazdasági munkások száma- Az önálló iparosok száma 667.240, ezek között a legnagyobb a cipészek és csizmadiík száma, akiknek serege 116-707 emberből áll, a szabók és varrónők száma 90.107. Az ipari segédszemélyzet száma 828-892. Kereskedelemmel és hitellel 400-205 ember foglalkozik, polgári és egyházi közszolgálatból és szabadfoglalkozásból él 372.166 ember A kereső férfiak száma 2,625.099, az eltartott férfiak száma 1,245.805Nagyon érdekes a kereső nők statisztikája, amely szerint összesen 1,127.615 kereső nő van Magyarországon mig az eltartott nőknek a száma 2,981-625. Az állami tisztviselők száma 1920-ban 14.328 volt, a birák száma 1665, az érsekek, püspökök' kanonokok és apátok száma 157 és 403 szerzetest, 2162 apácát tüntet fel az 1920 -év istatisztika. A nyugdíjas tisztviselők száma 11 -876, az egyéb nyugdijasok száma 19-541 férfi és 27.420 nő, hadisegélyt, rokkantsági dijat élvez 1613 férfi és 2404 nőA statisztikai könyv még a kár borcigányokat is igyekezett összeírni és adatai szerint 177 férfiből és 323 nőből áll a kóborcigányok társaságaVerekedés közben eltörték két oldalbordáját. Nyíregyháza, január 14- — A Nyirvidék tudósítójától. A Piriese község határában lévő Mandel tanyán súlyos sérüléssel végződő verekedés volt- A verekedők: Csintalan Sándor és Lőrincz György munkaközben szólalkoztak össze. Akácfát vágtak és Csintalan a verekedés izgalmában egy 180 •cm. hosszú és 5 cm. vastag akáckarót minden erejéből Lőrincz felé vágott. A hatalmas ütés nagyon súlyosan megsértet'.e volna Lőrinczet, de egy társa még idejében elkapta, ugy, hogy az ütés mást talált el. Az áldozat egy békésen dolgozó munkás, Dankó László volt, akinek a hatalmas karó betörte két oldalbordáját. Dankót dr. Bella nyírbátori orvos vette kezelésbe, a csendőrség pedig megindította az eljárást Csintalan ellen súlyos testi sértés büntette miatt. wv uwt*. i a »». Rózsahegyi Kálmán uuokahuga kozmetikai intézetet nyitott Nyíregyházán. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Mennyi tragédiát okozott már egy anyajegy, vagy egy kellemetlen zsírdaganat. Mennyi illúzió foszlott semmivé egy elhízott nő elvesztett karcsúsága miatt. Sok, sok tragikus élet szenvedéseinek voltak bölcsői szépséghibák, amik, ha eltűntek volna, a megváltás örömét mosolyogná az a sok arc, amelyen a szenvedés fájdalma ült. Cyrano hatalmas orra megölt egy szerelmet és rombadöntött egy emben életet. Cyrano, ha ma élne, elmenne egy gyógypíasztikai intézetbe és Rozánnak ragyogó arccal mesélné el nagyszerű szerelmét. A tökéletesedő ember szükségét látta, hogy kiküszöbölje a természet hibáit. Ma már az ilyen szépséghibák tragédiával nem kisértenek, mert egy pár kozmetikai kezelés után nyom nélkül eltűnnekMűködnek a villanyos massage gLpek, eltűnnek a ráncok, a helyi fogyasztás hatása alatt karcsúbb lesz a derék és az illedelmes toka eltűnik. Tiz nap, mint álarc hullik le a régi arcbőr és helyette üdéi, fiatalon ragyog a friss bőr. Nyíregyháza sem maradhatott el a mai idők követelményeitől. Rózsahegyi Kálmán unokahuga kozmetikai intézetet nyitott Nyíregyházán és Kossuth-utcán rendezte be szépségápoló intézetét. Bordófalu, disztingvált szalonban fogad. Ragyogó tisztaság mindenütt, a falon Rózsahegyi Kálmánnak, a Nemzeti Szinház hatalmas művészének jól sikerült fotográfiája függ. Kellemes megjelenésű hölgy, okos szavai "következetesen világosítanak fel a modern kozmetikai gépek rendeltetéseiről. Stílszerűen illik bele Rózsahegyi liuga ebbe a szalonba. Első kérdésem: Mikor találkozott Rózsahegyi Kálmánnal? — HÍS2 együtt jöttünk haza, mikor ő Amerikából visszajött, hozzá szállottam Párisban. Kálmán bácsi nagyon aranyos ember, Amerikában nagyon nagy sikerei voltak. — Hát Páris? — Szédületes város, a villamcf transparensek szikrázó játékai na. gyon széppé teszik Páris éjszakáját. A nők roppant elegánsak és értenek a szépségük javításához. Ugyan nem valami nagy ügyesség kell hozzá, mert nagyszerű kozmetikai intézetek vannak Párisban. Strauás világhírű zenéje Szombaton, január hó 15-én, — Utolsóelőtti előadás! Tóth Boriska jutalomjátéha; Cigánybáró