Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-15 / 11. szám

JsfYÍRYlDélC. 1927 január 15. I HÍ M M M WI I | I Flastromot keresnek a sebre bizonyos körök, amelyeknek na­gyon fáj Andrássy Gyulának a felsőházból történt kibuktatasa. Ha meggondoljuk, hogy ennel a ki buktatásnál mágnások, tehát And rássy Gyula osztályához tartozol szavaztak és pedig titkosan bizony, fáihat is a csúfos bukás. Megüt­jük azt is, hogy ő maga és né­hány elvbarátja, köztük elsosor.an Pallavicini György őrgróf ma­gyarázatot próbálnak keresni a ku­darcra. A baj azonban ott van, hogy a magyarázatot nem ott ke­resik, ahol az megtalálható, ha­nem egyrészről Andrássy olyan nyilatkozatot tesz, amelyek a szí­vós makacsság köpönyegebe ta­karják a fájó sebet s kijelenti, hogy a politikai életbor' kiüldözni őt nem lehet, mert oda kapcsolja «mérhetetien hazaszeretete es ko­telességtudása». Másrészről i alla­vicini György Andrássy kibukasi­nak okát abban keresi, hogy az arisztokraták megszegték az előző­leg kötött kompromisszumot, de ugyanakkor, amikor ezt kijelenti, pár sorral előbb elárulja azt is, Iiogy a főnemesek többségének re­gen elhatározott szándéka volt Andrássy Gyula kibuktatása _ Bár szilárd meggyőződésünk sz.rint a nemes grófnak nem a legerősebb oldala a logika, mégis megkérdez­zük, hogy lehet valaki olyan, hogy egyik szavával agyonüti a mási­kat? Mert ha egyszer a főneme­seknek tényleg az volt a szándé­kuk, hogy kibuktatják Andrássy Gyulát, akkor bizonyára nem vol­tak hajlandók kompromisszumra lépni s igy nem is szeghettek meg semmit sem. Ez a kis kisiklás azonban nem zavarja Pallavicmit, hogy szokásához hiven a kocká­zatos állitások teréről, a kockázatos támadások terére ne csapjon át. Bizonyos tényezőkről azt mond­ja, hogy meg var bennük a tö­rekvés a függőben levő alkotmány­jogi kérdések puccsszerű megoldá­sára. Kénytelenek' vagyunk ismét egy kérdést felvetni: mikor tapasz­talta Bethlen István grófról — akire nyilván elsősorban céloz ez az állitás, — hogy valaha is va­lamit nem alkotmányosan, hanem puccsszerűen oldott volna meg? Kik voltak azok, akik a királykér­dést kétszer is puccsszerűen akar­ták megoldani, nem törődve a fe­nyegető általános európai konstel­lációval, nem törődve a könnyel­műen kockára dobott haza sorsá­val? Kik voltak azok, akik a Sze­rencsétlen frankügy idején puccs­szerüleg igyekeztek a Bethlen-kor­mányt megbuktatni s e töiekvésük­ben ' olyan terekre tévedtek, ama­Ivek nagyon veszedelmes közel­ségben vannak a nazaárulás mes­gyéivel? Mindezekre a kérdések­re mi nem felelünk, mert a felelet^ megadta a nemzet, megadták a fő­rendek-akkor, amikor sem András­sy Gyulát, sem Pallavicini Györ­gyöt nem óhajtották sem az or­szággyűlésen, sem a főrendiház­ban maguk között látni. Ez az egyöntetű ténymegnyilvá­nulás tulajdonképen felment' ben­nünket minden további diskusszió­tól, hiszen olyan helyekről kapták l meg politikájuknak és törekvése- 8 iknek méltó bírálatát, amely a Ieg-1 jobban fájhat nekik. Andrássy és j Pallavicini, mikor kibuktak a kép- I viselőválasztásokon, még vigasztal-' hatták magukat azzal, hogy ez erő­szak müve volt, de mit szólnak most, amikor saját osztályuk tag­jai mondtak a felsőházi 'tagválasz­táson, illetőleg jelölésen ilyen su­íyos kritikát a működésűkről? NyiregyiJáiáe nem kel! tartani a spanyol­náthától. As influenza esetek száma nem mutat feltűnő növekedést Nyíregyháza, január 14- — A Nyirvidek tudósítójától­Az 1918- és a további évek jár­ványszerüen fellépett és pusztió influenza eseteinek emléke még élénk emlékezés tárgya- Nem cso­da, hogyha a közeli hetekben fel­lépett járvány hirére idegesség fog­ta el az embereket, de az mar cso­dálni való, hogy komoly orgánu­mok is túlozták a veszélyt és nyug­talanították amúgy is érzékeny kö­zönségünket. Napról-napra olyan közlemények jelentek meg a spa­nyolnátha terjedéséről, mintha az valamely árvízhez hasonlóan nap­ról-napra pontosan megmérhető se­bességgel terjedne nyugatról fe­lénk, kelet felé- .Szerencsére már cáfolatok is jelentek meg és a legilletékesebb orvosi körök által kiadott hivatalos jelentések állapít­ják meg, hogy a spanyol influenzá­nak nevezett veszedelmes járvány nem is nyugat-keleti irányban ter­jed, hanem vonulási iránya északi elhajlással a skandináv, államok felé mutat így nekünk nincs mit tar­tanunk a spanyolnátha közeli ve­szedelmétől­Munkatársunk érdeklődött a vá­rosi orvosi hivatalban, ahoí dr. Konthy Gyula ügyvezető orvos megnyugtató felvilágosításokat adott' az infleunzajárvány nyíregy­házi eseteiről. A főorvos kijelen­tette, hogy Nyíregyházán semmivel sincs több influenzás eset, mint amennyi más téli hónapokban ren­desen lenni szokott- Az, hogy va­lamelyik esetben is az úgynevezett spanyolnátha volna felismerhető, semmiféle konkrét adat nem mi? tatja- Influenzával kapcsolatosan haláleset sem fordult eddig még elő- A főorvos is hangsúlyozta^ hogy a spanyoljárvány haladási irá nya megkerüli országunkat és az északi országokat fenyegeti inkáblj Az orvosi hivatalban szerze^ megnyugtató információnk u'án na­gyobb • bátorsággal olvassuk a spa­nyol nátháról mostanában megje­lent közleményeket, amelyek a kö­zönség elrémítésére alkalmasak, de nem segitik elő a védekezést. A? izgatott, ijedt lelkiállapot, a be­tegségtől való túlzott félelem még fogékonyabbá teszi a szervezetet a betegségekkel szemben. Ezért a szükséges óvatossággal, de félelem nélkül fogadjuk a betegségről szóló hírt és egyszerű, bár súlyos tüne­tekkel járó influenza esetén ne gon­doljunk mindjárt a spanyoljárvány­ra. Egyébként most méginkább mint máskor, szükséges, hogy azon­nal orvoshoz forduljunk, mert a kellő időben nyújtott orvosi se­gítség meg tudja akadályozni a be­tegség elfajulását. á legutóbbi népszámlálás eredménye. 1920 ban 7,980,143 ember lakott területén. Csonkamagyarerszág A központi Statisztikai Hivatal kiadásában most jelent meg^ az 1920- évi népszámlálás 3. és együttes kötete. A statisztikai köte 1 végső summázata szerint Csonka-Magyarország terüle­tén 1920-ban 7.980.143 ember lakott, ezek közül 240.180 a háztulajdo­nosok száma, 565-423 a földbirto­kosok, 24.456 a földbérlők száma, se háza, se házrésze, se földje nOncsjn 6.722.140 embernek. Foglalkozási ág szerint így oszlik meg a népesség: őstermeléssel fog­lalkozik 4,422-265 ember, ezek kö­zül 2259 a nagybirtokosok, 553.817 a törpebirtokosok, 1,528-589 a me­zőgazdasági munkások száma- Az önálló iparosok száma 667.240, ezek között a legnagyobb a cipé­szek és csizmadiík száma, akiknek serege 116-707 emberből áll, a sza­bók és varrónők száma 90.107. Az ipari segédszemélyzet száma 828-892. Kereskedelemmel és hi­tellel 400-205 ember foglalkozik, polgári és egyházi közszolgálatból és szabadfoglalkozásból él 372.166 ember ­A kereső férfiak száma 2,625.099, az eltartott férfiak száma 1,245.805­Nagyon érdekes a kereső nők sta­tisztikája, amely szerint összesen 1,127.615 kereső nő van Magyar­országon mig az eltartott nőknek a száma 2,981-625. Az állami tisztviselők száma 1920-ban 14.328 volt, a birák szá­ma 1665, az érsekek, püspökök' kanonokok és apátok száma 157 és 403 szerzetest, 2162 apácát tüntet fel az 1920 -év istatisztika. A nyugdíjas tisztviselők száma 11 -876, az egyéb nyugdijasok szá­ma 19-541 férfi és 27.420 nő, ha­disegélyt, rokkantsági dijat élvez 1613 férfi és 2404 nő­A statisztikai könyv még a kár borcigányokat is igyekezett össze­írni és adatai szerint 177 férfiből és 323 nőből áll a kóborcigányok társasága­Verekedés közben eltörték két oldalbordáját. Nyíregyháza, január 14- — A Nyirvidék tudósítójától. A Piriese község határában lévő Mandel tanyán súlyos sérüléssel végződő verekedés volt- A vereke­dők: Csintalan Sándor és Lőrincz György munkaközben szólalkoztak össze. Akácfát vágtak és Csintalan a verekedés izgalmában egy 180 •cm. hosszú és 5 cm. vastag akác­karót minden erejéből Lőrincz felé vágott. A hatalmas ütés nagyon sú­lyosan megsértet'.e volna Lőrinczet, de egy társa még idejében elkap­ta, ugy, hogy az ütés mást talált el. Az áldozat egy békésen dolgozó munkás, Dankó László volt, akinek a hatalmas karó betörte két oldal­bordáját. Dankót dr. Bella nyír­bátori orvos vette kezelésbe, a csendőrség pedig megindította az eljárást Csintalan ellen súlyos testi sértés büntette miatt. wv uwt*. i a »». Rózsahegyi Kálmán uuoka­huga kozmetikai intézetet nyitott Nyíregyházán. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Mennyi tragédiát okozott már egy anyajegy, vagy egy kellemetlen zsír­daganat. Mennyi illúzió foszlott semmivé egy elhízott nő elvesztett karcsúsága miatt. Sok, sok tragikus élet szenvedéseinek voltak bölcsői szépséghibák, amik, ha eltűntek volna, a megváltás örömét moso­lyogná az a sok arc, amelyen a szenvedés fájdalma ült. Cyrano hatalmas orra megölt egy szerel­met és rombadöntött egy emben életet. Cyrano, ha ma élne, el­menne egy gyógypíasztikai inté­zetbe és Rozánnak ragyogó arc­cal mesélné el nagyszerű szerel­mét. A tökéletesedő ember szükségét látta, hogy kiküszöbölje a termé­szet hibáit. Ma már az ilyen szép­séghibák tragédiával nem kisérte­nek, mert egy pár kozmetikai ke­zelés után nyom nélkül eltűnnek­Működnek a villanyos massage gL­pek, eltűnnek a ráncok, a helyi fo­gyasztás hatása alatt karcsúbb lesz a derék és az illedelmes toka el­tűnik. Tiz nap, mint álarc hullik le a régi arcbőr és helyette üdéi, fiatalon ragyog a friss bőr. Nyíregyháza sem maradhatott el a mai idők követelményeitől. Ró­zsahegyi Kálmán unokahuga koz­metikai intézetet nyitott Nyíregy­házán és Kossuth-utcán rendezte be szépségápoló intézetét. Bordófalu, disztingvált szalon­ban fogad. Ragyogó tisztaság min­denütt, a falon Rózsahegyi Kál­mánnak, a Nemzeti Szinház ha­talmas művészének jól sikerült fo­tográfiája függ. Kellemes meg­jelenésű hölgy, okos szavai "követ­kezetesen világosítanak fel a mo­dern kozmetikai gépek rendelteté­seiről. Stílszerűen illik bele Rózsahe­gyi liuga ebbe a szalonba. Első kérdésem: Mikor találkozott Ró­zsahegyi Kálmánnal? — HÍS2 együtt jöttünk haza, mikor ő Ame­rikából visszajött, hozzá szállottam Párisban. Kálmán bácsi nagyon aranyos ember, Amerikában na­gyon nagy sikerei voltak. — Hát Páris? — Szédületes város, a villamcf transparensek szikrázó játékai na. gyon széppé teszik Páris éjszaká­ját. A nők roppant elegánsak és értenek a szépségük javításához. Ugyan nem valami nagy ügyesség kell hozzá, mert nagyszerű koz­metikai intézetek vannak Párisban. Strauás világhírű zenéje Szombaton, január hó 15-én, — Utolsóelőtti előadás! Tóth Boriska jutalomjátéha; Cigánybáró

Next

/
Oldalképek
Tartalom