Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-16 / 12. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1927. január 15. BIZTOS GrOP S- £A/yh£ ookomd& HASHASTga Egyesek kétségbevonják a szo­boszlói gázforrás termelésének ele­gendőségét és állandóságát. Erre elég megjegyezni, hogy az I- számú forrásnál naponta 7000 köbméter gáz ömlik ki naponként- E mennyi­ség nagyságát jellemzi az, hogy a debreceni gázgyár termelése sem nagyobb a napi átlag 10 ezer köb­méternél- Mind jobban kialakul a közvéleményben, hogy Hajdúszo­boszló és Debrecen városának vagy a Helyivasut részvénytársaságnak egy közös vállalatot kellene létesí­teni a gázenergia teljes kihasználá­sa végett. Szoboszló—debreceni vil­lamosvonalak másik nagy jelentősé­ge lenne, hogy a 20 kilométeres körátmérőbe eső tanyavilág vilá­gítási és üzemi árammal való ellá­tása is megoldást nyerne­Barbara La Marr-Lew Coőy az Apolló posthumus műsorában. Ha egy nagy iró meghal, a leg­első dolga a nagyvilágnak az, hogy posthumus munkái után érdeklőd dik. Felkutatják szekrényeit, fiók­jait, turkálnak mindenben, — kf áhitattal és tisztelettel is, de mégis turkálnak — hogy posthumus al­kotásait felfedezzék. Ha egy szí­nész meghal, csak az emléke és neve él, de csak addig, mig a ge­nerációját, a kortársait szintén nem vitte a halál. A film leghatal­masabb, századokra szóló értéke kétségtelenül az, hogy a színész munkáját is éppen ugy posthu­mussá tudja tenni, mint az íróét. Ha értékesek az iró posthumus munkái, amelyek halála után ke­rülnek nyilvánosságra, épp ugy ér­tékesnek kell lenniök a sziné^ ilyen produkcióinak is. Hétfőn-kedden Barbara La Marr, a nemrég elhunyt fiatal amerikai művésznő kerül elénk egy ilyen posthumus filmben. A bájos arc, a kedves mosoly, a nagyszerű já­ték, mind érvé,nyesül ezen a fil­men, amelyen, mintha az emberi erő és tudás viaskodna a kérlelhe­tetlen elmúlással. A film, amelynek cime A mont­teni inő a First National műter­méből került ki és ismét Párisba és Spanyolországba viszi a nézőt, mesteri fotográfiával örökítve meg ezeket a szép tájakat és Páris in­timitásait. • Ugyanebben a műsorban mutatja be az Apolló Lew Codi a szimpa­tikus, amerikai filmbonviván leg­újabb attrakcióját, «öfensége a Ri­vierán». • / A vígjátékok legkedveltebb té­mája volt és marad az inkognitó. Amikor egy fejedelem bármilyey módon inkognitóban él végig egy kis szerelmi regényt, amelybe^ vagy az derül ki, hogy a szem­lem hamis, vagy az, hogy a fejede­lem, az már biztos sikert jelent. A téma ilyenkor alkalmat ad ele­gánciára, pazar kiállításra, humo.­ros és ötletes helyzetre, pompás és fordulatos dramaturgiai megol­dásra és nagyszerű színészi játék­ra is, ugy, hogy a közönség egy vígjáték során — mert az ilyen té­ma sohasem dráma, mindig víg­játék — mindenben részesül, amj* csak szeme és szája kiván. Ilyen inkognitó-történet az őfen­sége a Riviérán cimü vígjáték L$ f A Riviérán játszódik le ez aj filmregény és így a szokásos rek­vizítumokon kivül még az az elő­nye is megvan, hogy külsőséged­ben nyújt szépségelvet. A téma f régi inkognitó-bonyodalomnak egy egészen újszerű, meglepő és mi* latságos variánsa, ugy, hogy teljes és maradéktalan szórakozást fog nyújtani, annál is inkább, mert két rendkívül rokonszenves mű­Vész, Lew Cody és Gertrúd Olm­sted játssza benne a főszerepeket Serényen készülnek a tűzoltók február hatodik! táncmulatságokra. A „Nyirvidék" tudósítójától. | Három hét választja el a • bálozókat attól a naptól, amikor alkalmuk nyilik részt venni a tűzoltók nagyszabású bálján s az azt megelőző műsoros előadásán. A vigalmi bizottság minden lehetőt elkövet, hogy a bálnak teljas legyen az erkölcsi és anyagi sikere. Igaz, hogy ők csak az erkölcsi sikert biztosíthatják, a társadalomnak viszont az a köte­lessége, hogy biztosítsa aí anyagi sikert is, hiszen a tűzoltók célja megegyezik mindnyájunk jól fel­fogott anyagi érdekeinkkel, a vagyonnak védelmével. A diszes és Ízléses kiállítású meghívókat már a napokban ki­hordják a tűzoltók roegbizoltai s igv akarják biztosítani azt, hogy mindenki tudomást szerezhessen a közcélt szolgáló táncmulatságról. A táncmulatságot megelőző rövid vig műsor; már teljesen össze­állították, egyelőre azonban nem áruljuk el annak számait. Bizo nyos, hogy a legjobb műkedvelő erők állanak majd ki a közönség elé, ugy hog? másfél órán át valóságos le'ki élvezetben lesz részük a megjelenőknek. Nyíregyházi szerző drámai művének bemutatója a Városi Színházban. A színház zsúfolásig megtelt „A tüzparipa" premierjén. A megjelent közönség meleg ovációban részesitette Kászonyi F. Józsefet, a darab tehetséges íróját. Nyíregyháza, január 15- — A Nyirvidék tudósítójától­Óriási érdeklődés mellett a teljes siker jegyében zajlott le csütörtö­kön este Kászonyi F. József nyír­egyházi szerző a szerelmi élet nagy kérdéseivel foglalkozó 3 felvonásos drámai müvének, »A tüzparipá«­nak bemutatója- A lelkes közönség, mely a színházat zsúfolásig meg­töltötte, tüntető szeretettel fogad­ta a fiatal és jövőre hivatott szer­zőt és szűnni nem akaró tapssal hivta ki ismételten minden felvo­nás végén a vasfüggöny elé­A szerelemért meghalni lehet, de élni nem! mondatja ki a fiatal szerző a szörnyű szentenciát a tü­dővészes tanítónővel és három fel­vonáson át filmszerűen peregtetile az újszerű bizonyítékokat nem min­dennapi, sőt első szerzeményről lé­vén szó, meglepő rutinnal- Hazug­nak — mondja a szerző — akik szemfényvesztéssel, a szerelem ro­mantikájának frázisaival a gyönyör tobzódásainak eszközévé akarják kisajátitani a szerelmet. A szerelem idealistái tüzparipán száguldanak habzó véres paripáján festett tüzek­nek, mely a végtelenség felé ragad­ja az álmodót, aki szívszorongva, kábultan tör a messzeségbe. És a tüzparipa, a szerelem tüzparipája vágtat, nyargal tajtékzón, lángot okádva — de egyszer megtorpan,, a lovag kiesik a nyeregből, holtan terül el a fövényen és a tüzparipa rohan, száguld tovább — ui uta­sokért. Kászonyi F. József szerint tehát a sallangos hazug romantika, amelyben az irodalom szerelemre neveii az ifjúságot tüzparipája a sze relemnek, amely örvények felé ra­gad . A szerző ezt a szinte megdöb­bentően újszerű s különösen a szín­padon szokatlan szerelemteóriáját lekötő érdekességgel dolgozza fel a darabjában. Két végletet mutat •be, .a szenelem idealizmusát é's materializmusát, ő azonban, aki a középúton akar maradni egyik mellett sem foglal állást, hanem a döntést a közönségre bízza­Özvegy Kovácsné Teri lánya kis zuglói szobában éli a varrólányok ábrándos életét és a mesebeli ki­rályfira vár. Vőlegényét, a becsü­letes, derék munkást, akit pedig szeret — ellöki magától a mese­beli királyfi maszkjában tetszelgő párisi csavargó festő, csábító sza­vára, aki tiszta leányálmainak va­rázslatos tündéri képét csillogtatja meg előtte- A legszentebb érzései­ben durván megcsúfolt szerető két­ségbeesett fájdalmában kést ránt a bódult szerelmesekre, mire Teri le­lövi vőlegényét és a csábitóval Pá­risba szökik­A lelketlen csábító, miután birta a megkívánt leányt, megunja, lép­tensnyomon megcsalja, majd ré­szeg fővel elárulja a zuglói tragédia tettesét a kéjenc grófnak, sőt leal­jasodik az asszonyvásárig is; el­adja a feleségét ezer frankért- Az asszony kihallgat, megtud mindent és szerelmében rettenetesen csa­lódva a kéjsóvár gróf ölelése elől Páris utcáira dobja magát. A fes­tőt a budapesti gyilkosság gyanú­jával letartóztatják és Zuglóra vi­szik helyszíni szemlére­A zuglói lakásban vallatja a vizs­Diadal Mozgó Január hó 15-én és 16-án, ^szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Burlitigtöfii ripacsok Vígjáték 8 felvonásban. Főszereplő: Glória Swanson. Autón szerzett menyasszony Egy ördöngös masina és egy ördöngös fickó kalandjai 7 fel­vonásban. — A főszerepben: Richárd Dix és Esther Ralston Előzetes jelentés: 'Január 17- és 18-án, hétfőn kedden OonstanUti «bh í < Ludovic Halevy világhírű színjátéka a Comédie Francaise műrészeivel. gálóbiró a festőt, aki gyáván, nyo­morultan védekezik és elcsábított, lélekben megölt asszonyát nevezi meg gyilkosként, hogy a maga rongy életét megmentse. Előáll ne­mesen, büszkén az asszony és be­vallja a gyilkosságot, futni engedi a nyomorultat. Ő maga revolver­rel agyonlövi magát. Ez a darab meséje, melyet a •szerző bámulatos ügyesen, sok színpadi hozzáértéssel épít fel- A szöveg minden egyes mondatának meg van a súlya, nincsenek benne felesleges szólamok- Stílusa gördü­lékeny, magyaros- Az egyes jelene­tek összefoglalása, zökkenés nélkül peregnek egymás után. A nézőt az első pillanatban megfogja és erősen fogva tartja mind a három felvonáson keresztül, sőt néhány valóban kiválóan sikerült drámai jelenete többször nyílt szini tapsra is ragadja a közönséget. — Egyszóval Kászonyi F- Jó­zsef első drámai szerzeménye a hozzá fűzött várakozásoknak min­den tekintetben megfelelt, őszin­tén mondhatjuk, hogy Kászonyi ímár fenjn ül a szinpadi irók pegazu­sán és be fog érkezni elsőnek- Remél­jük, hogy a nagyszerű nyiregyhá­zi siker után más városok szin­padjai is programmjukba fogják venni a szép reményekre jogosító fiatal iró »Tüzparipá«-ját. A szereplőkről csak a legjobbat mondhatjuk- Lelkes szeretettel fo­gadták a szerző első gyermekét és tudásuk, művészetük legjavát ad­ták­Koppány Erzsi utolérhetetlen volt. Nehéz szerepét kiváló megér­zéssel, remek művészettel játszot­ta- A darab nagy sikerét ő terem­tette meg. Szabó István Kőváry festő sze­repében nagyon nehéz feladat előtt állott, feladatát azonban bravúro­san megoldotta­Bihary László, mint mindig, most is kitűnőt,nyújtott. Kis szerepét tökéletes művészet­tel töltötte be Gábor Antónia, de Ma, szombaton este 8 órakor Tóth Bopishajutalomjátélia A cigánybáró mW V asárnap utolsó hét előadás ! D u. 4 órakor Koronkay Rózsi és Szigethy Annus felléptével Este 8 órakor: fi cigánybáró

Next

/
Oldalképek
Tartalom