Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-15 / 11. szám
JSÍYÍRYIDfíK* 1927. január 15. Szentek legendái. A margitszigeti apácák kolostorába messze földről jött egy szerzetes, Maga köré gyüjtötie az apácákat és mesélt nekik, elmondta a szentek csodatetteit, gyönyörű életüket és halálukat. Boldogan hallgatták az apácák, köztük Margit-testvér, Béla király leánya, a legboldogabban s fnikor a barát távozni készült, kérve kérlelték, maradjon még és meséljen tovább- A szerzetesnek azon ban mennie kellett, más kolostorok ban is várták a meséit- Margittestvér ekkor egy forró imádsággal fordult az Úrhoz, hogy marasztalja náluk az édes-meséjü barátot- S ez csakugyan visszajött, csodás módon megálltak a szekerének kerekei s nem mozdultak tovább- A barát pedig leült az apácák közé és mesélt tovább-.. Az Árpádházi Boldog Margit le gendájának ez a szép passzusa mely meghatóan illusztrálja a Szentek legendáinak hatását a lelkekre, elevenedik meg, mikor forgatni kezdjük azt a pompás könyvet, me lyet most adott ki a Franklin Társulat. Cime: Szentek Legendái, szerzője dr- Révay József egyetemi magántanár, előljáró beszédét dr Leopold Antal pápai prelátus irtaA keresztény népköltészet gyöngyeit találjuk meg ebben a ritkabecsii könyvben- El van benne sorolva mindazon szentek legendaköre, akiknek tisztelete a keresztény •népek s igy a magyarság körében is a legjobban el van terjedve: A szent vértanuk, hitvallók, az egyház tanítómesterei, a szerzetesrendek alapi'ói, a keresztény hit terjesztői vonulnak föl előttünk a könyv lapjain. a fantázia fényével bevilágítva, a népköl észét glóriájával fejük Ikörül s köztük lerniésze'esen megkülönböztetett helyet foglalnak el Magyarország nagy szentjei. Aki a. költészetet keresi, ebben a legenda-gyűjteményben az éppoly gyönyörűséggel lapozza a könyvet, mint aki a keresztény hitében keres megerősödést és vigasztalástRéváy József igen helyesen az általa választott Szentek Legendáit nem a történeti kri ika által megros tálva, hanem abban a teljes pompában adta, amint azok az idők folyamán kifejlődtek- Nem szaktudósok számára való szaktudományi munkát akar adni, hanem a hívőket akarta gyönyörködtetni és lelkiekben gazdagítani- A keresztény népeknek Szentek Élete körül keletkezett és alakjaikat körülövező költészetét akarta a magyar olvasók közkincsévé tenni- — A tudomány megmondja a maga mondanivalóját ,de a laikus lélek, mely lelki épülést és szellemi fölemelkedést keres a költészetben, a legendán keresztül fantáziájával tudja legjobban ^ megközelíteni, a szentek alakjaiból tündöklő eszményt. Munkájában Révay a legjobb for rásokhoz folyamodott. Elsősorban természetesen Jacobus de Voragine, a 13- századbeli nagyszerű dominikánus szerzetes híres LegemdaSancíorum-át használja forrásul, hiszen ez az ősi forrása minden idevágó irodalomnak- De használta a bollandistá|k s más régi irók müveit is, nemkülönben, különösen a magyar szentekre vonatkozólag, a középkori kódexekben — legrégibb nyelvemlékeinkben — foglalt anyagot- Hiszen éppen az mutatja a szentek tiszteletének általános voltát, hogy a legrégibb magyar könyvek, még a könyvinyomtatás előtti időből való kódexek, mind a szentek legendáit tartalmazzákA könyvnek különös érdeme, hogy szerzőjében a tárgyat behatóan ismerő tudós, a hivő lélek és a finom irómüvész erenyei egyesülnek- Igaz, kissé ódon zamátu magyarsággal, finoman megkomponálva, a szavakon átütő lelki megindultsággal mondja el a legendákat, fölösleges cifralkodás nélkül, nemes egyszerűséggel. — A szentek alakjait úgyis megszépíti a költészet fejük fölött lebegő glóriája, mirevaló volna még ezenfelül is teleaggatni frázisok sallangjaival- Dr. Leopold Antal pápai prelátus előszava pedig finom művű essai az egyházi irodalom valóságos kis remeke. A tartalomhoz minden tekintetben méltó a könyv külső kiállítás^ A Franklin Társulat nyomdája valóban remetelt: A finom papiros gyönyörű betűk, példásan gondos szedés és nyomás, az egyes oldalakat bekeretező piro; vonal/ a minden fejezet elejere illesztett fejlécek és iniciálék, a fejezeteket záró vignetták - Jassik Álmos festőművész tökéletes stilusérzékü müvei — s a pompás diszü kötés, első pillanatra meggyőznek arról, heg/ itt nem mindennapi könyvről van szó. j A kiadó teljesen átérezte a könyv ! nagy jelentőségét és a legnagyobb | ambícióval igyekezett a szerző intencióinak megfelelni. Gyönyörűek a? illusztrációk: 8 szinc-s, 8 egyszínű műmelléklet, klasszikus mesternek, Dürer, Rafael, Hollbein, Paolo Veronese, Sodorna Greco stb. müvei sorakoznak fe grafikailag tökéletes kivitelben. Pompázatosan szép és emellett szükséges könyv ez. A vallás átszellemülésére áhítozó, lélek szükségérzetét elégíti ki, kivétel nélkül minden olvasóhoz szól, az ember szinte csodálja, hogy csak rnosi jelent meg, mert a jnai élet küzdelmes őrlődésében az embereknek százszor nagyobb szükségük van a szentek alakjaiból kisugárzó erőre, mint valaha. Végre olyan könyv melyet mindenki olvasni fogS hogy minden olvasó teljes lelki megnyugvással olvashassa, rajta van a Főegyházmegyei Főhatósag jó váhagyása a szokásos formulával: «NihiI obstat, dr. Theophilius Klin da». Kutassy Bálint. Vasárnap délután zenével, énekkel, szavalatokkal kisért vetített képes előadás lesz Rákóczi Ferencről a gör. kath. iskola emeleti nagytermében. Nyíregyháza, január 14- — A Nyirvidék tudósítójátólRég nem volt Nyiregyházán olyan mélyen megható, históriai hangulatot árasztó vetitettképes előadás, mint az, amelyet a íani;óképző-intézet ifjúsága Rákóczi ól adott elő- Az előadást annak idemeg kellett ismételni, olyan nagy közönséget vonzott. A vetített képek a dicső fejedelemnek, a legendás szabadsághősnek Rákóczi Ferenanek életét, a kurucok korát tárják fel- Zeneszámok keltik életre a kor búsongó hangulatát, énekkari és szóló énekszámok, szavalatok, jelenetek fokozzák a vetített képeket kisérő előadás hatását. A tanítóképző-intézet ifjúsága az iskolán kívüli népművelési bizottság kérésére a legnagyobb készséggel vállalkozott arra, hogy a nagyhatású vetített képes előadást vasárnap délután a nagyközönség számára megismétli. Az előadás a gör -kath. elemi iskola épületének emeleti dísztermében lesz és délután négy órakor kezdődik. A belépés dijtalan. Az esetleges adományokat a tanítóképző intézet ifjúsági könyvtára javára fordítják- — Nyiregyháza polgárai, akiknek lelkében él a dicső mult szeretete, akik rajongó tisztelettel gondoltak Rákóczira, hazánk szentjére, szabadságunk vezérére, »sötét éjben fényes csillagunkéra, jöjjetek a lelkesitően szép előaaásra, amely vigasztaló, felemelő erejű mai szomorúságunkbanSZÍNHÁZ. Igazgató: GuCyOs Menyhért. Heti műsor. Szombat, jan. 15: A cigánybáró. Tóth Boriska jutalomjá'ékaVasárnap, jan. 16: Délután: Ma rica grófnő. Koronkay Rózsf felléptével. Este: A cigánybáró. Utolsó előadás. * »A tüzparipa« tegnapi bemutatójáról szóló cikkünket holnapi számunkban közöljük* Ma este Lehár Ferenc operettjét, az «Évá»-t adják, Szigethy Annus jutalom játékául, a következő szereposztásban : Flaubert Oktáv — Bánó Mihály Millefleur Dagobert — Pattantyús Miháljf Paquerette Pepita, (Pipszi) — Szigethy Annit Larusse Bernát, üzemvezető — Bihary László Éva — Koronkay Rózsi Mathieau, inas Flaubertnél — Lovass József Voisin, főkönyvelő — Endrődy Miklós Prunelles, könyvelő — Révész Béla Jack, öreg szolga — Kondács András Freddy — Cser József Teddy — Czombál Lajos George — Késmárky Károly Gusztáv — Visky József Elli — Rajz [ rén Chichi — Komáromy Piri Soffőr — Kovács Lajos Inas — Koray Henrik Szobalány — Báthy Annus Első munkás — Domokos Ferenc Második munkás — Rónay Gyula Első munkásnő — Almássy Zsazsa Második munkásnő — Koray Sári Történik: Az I. és II. felvonás Flaubert üveggyárában; a III. felvonás egy kis palotában, Párisban. Idő ma. Holnap, szombaton Tóth Boriskát, a társulat kiváló koloraturénekesnőjét fogja ünnepelni a közönség «A cigánybáró* cimü operettben, amelyet a művésznő jutalomjátékául választott. A nagyszerit Strauss-operett és Tóth Boriska személye bizonyára nagy közönséget vonz majd a színházba, amelynek ez az utolsóelőtti napja, mert vasárnap, amikor ismét «A cigánybáró»-t adják, bezárulnak Thália templomának kapui. «A cigánybáró)* főbb szerepeit Tóth Boriskán kívül Turcsy Jolán, Gábor Antónia, V Dóczy Emma, G. Székely René, ^Gulyás Menyhért, Pattantyús Mihály, Endrődi Miklós és Bánó Mf hály játszák. Vasárnap délután a «Maricí> grófnő» megy Koronkay Rózsi felléptével, a már ismert szereposztásban. Óriási választék saját készitményü i kárpitos é 3 buMuköaii, heti | | és havi részletfizetésre, háló, ebédlő, ' leánjszoba, uriszoba és iroda beren| dezézek, sezlon, matrac, bőrgarnitúrák, ' hajlított székek, szőnyeg és sezlonf takarí k, vas és rézbutorok, az 50 éve i ismeretei , Suhanesz" cég utódánál: i bútorgyáros, kárpitos és bútorára | ! csarnokában. Telefon : 319. Kállói-utca 4.1 kikiapiah Január 15• Szombat. Róm.. kath. Rem. Pál. Gör. kath. Kalil János. Prot. Lóránt. Izr. Sebath 12. Városi Színház: A cigánybáró, Tóth Boriska jutalomjátéka. (8 órakor). Apolló-Mozgó: A maharadzsa gyöngye, Gunar Toínaes főszereplésével (5, 7 és 9 órakor) . Diadal-Mozgó: A burlingtoni rir pacs 0k y vígjáték 8 felv. Glória Swanson főszereplésével fe Az autón szerzett mennyaszszony, egy ördöngös masina és egy ördöngös fickó kalandjai 7 felv. (5, 7 és 9 órakor). Az izr. Nőegylet miisoros hangversenye a "Korona" nagytermében (9 órakor). Városi gőz- és kádfürdő : nyitva reggel 6 órától A gőzfürdő kedden és pénteken csak nők részére van nyitva. A Nytve jégpályája: nyitva. Vármegyei Jósa-Muzeum: nyitva 9—13 óráig. Egész héten át az Osgyáni és Török-gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. Vásárok jegyzéke: Január 15 én, szombaton: Állatvásár: Dévaványa, Hódmezővásárhely. Január 16-án, vasárnapon: Állatés kirakodóvásár: Jászladány. Ló-, marha- és kirakodóvá sár: Kiskunfélegyháza. Ló- és kirakodóvásár: Debrecen Január 17-én, hétfőn: Állat- és kirakodóvásár: Egyek, Győr, Kőtelek, Nyirbakta, Öcsa, Örkény, Rétság, Solt, Szendrő, Szerencs, Verpelét, Állatvásár: Salgótarján. Kirakodóvásár: Ózd, Tatabánya, Marhavásár: Debrecen. KIT AZ ÉLET MAR ELFELEJTETT. Kit az Élet már elfelejtett, — kincsevesztett szomorú nábob — lám álmodja mégis az álmot a valóság helyett. Kit az Élet már elfelejtett, látod, mer-mer mégis csak élni; titokban az arcodat nézi — és szenved, és szenved. A büszke gőgöd vérig sértett, lüktetett, forrt, lázadt a vérem; most megbékült, megcsitult szépen, már nem gyuí föl érted. Mit is keres a vágya bennem a testnek: szájnak, a szemeknek? — Kit az Élet már elfelejtett, az menjen, csak menjen. Jávorka István.
