Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-11 / 7. szám

JSÍYÍRYIDÉK. Felix Austria? Nem is olyan nagyon régen az európai államok körében szokásos volt a boldog Ausztriáról beszél­ni, amely * szerencsés házasságok­kal gyarapította hatalmát, mig más .nemzetek vért hullattak. A nagy, háború kimenetele azonban töb­bek között Ausztriára is katasztró- íális hatással volt. A monarchia feldarabolásával területben, lakos­ságban, jelentőségben mérhetetle­nül megkisebbedett s az esztendők óta dúló válságok fényesen bizo­nyítják, hogy hajdani mérhetetlen jólétét tulajdonképen a volt monar­chia hozzákapcsolt tartományainak és Magyarországnak köszönhette. Pedig a népszövetség éppen nem volt fukar, amikor Ausztria meg­segítéséről volt szó s feltűnő bő­kezűséggel szavazott meg 650 mil­lió aranykoronányi nemzetközi köl­csönt, mert Franciaország annyira rettegett az esetleges «Ansc'iluss- tól», hogy ellenséges érzelmeit le- .győzve, maga is melegm támogatta ennek a nagyarányú kölcsönnek a létrejöttét. Más lapra tartozik azuután, hogy használt-e valamit ez a kölcsön? Mindenesetre bizonyos nehézsége­ken átsegítette Ausztriát, de nem szanálta, amint ezt most már bíz­vást mondhatjuk, mióta az osztrák külkereskedelmi mérhg katasztrq- fális deficitje ismeretessé vált. A tavalyi esztendőre vonatkozó ki­mutatás szerint az egész deficit 1.2 -milliárd siilingre becsülhető, olyan összegre, amely elégséges Pgy Ausztria gazdasági készségeivel ren •delkező ország számira ahhoz, hogy a legfényesebben dokumentálja gazdasági romlását. Ausztria kötött ugyan kereskedelmi szerződéseket, de ezek, úgy látszik, nem váltak be, vagy legalább is ezt állítják az ér­dekelt osztrák körök. Annyi tény, ami Magyarországot illeti, heg/ Magyarország 45 millió silling ér­tékű árut exportált Ausztriába, mig osztrák részről ezzel szemben 16.2 millió silling exportra tudnak csak rámutatni. Hasonlóképen erősen passziv a Németországra és Cseh­országra vonatkozó külkeies'Áede.'mi egyenleg olyannyira, hogy Ausz­triában akadnak hangok, amelyek gazdasági összeomlásról beszélnek- "Mi nem tudjuk pontosan, hogy áll à helyzet Ausztriában, elvégre ezt maguknak kell legjobban tudni. Ha azonban ennek a külkereskedelmi kimutatásnak a rideg adataihoz ra­gaszkodunk, akkor bizony nem raj­zolhatunk valami fényes jövőt Ausztria gazdasági prosperálása tár­gyában. Ha az okokat keressük, amelyek ezt a súlyos helyzetet elő­idézték, rá kell mutatnunk az osz­trák ipari termelés egészségtelen helyzetére, amely csaknem minden nyersanyagot importálni kénytelen, viszont nem tudja eladni a feldol­gozott mennyiséget kész áruk for­májában. A mezőgazdasági terme­lés még sötétebb képet mutat. Ausztria csaknem teljesen külföldi elelmicikkekre van utalva s ebben a viszonylatban jellemző, hogy ja­nuárból október végéig élő álla­•tt-l M,1. es ^Vezeti cikket 840 miihó silling értékben importált. A kapkodás tehát nagy. £s akad­I nak, akik erélyesen követelik a ma­gyar külkereskedelmi egyezménj, felmondását. Még ha ez meg is történne a következő év nyarán, akkor is nem igen hisszük, hogy Ausztria gazdasági helyzetén je­lentősen segítve lenne. Sokkal mé­lyebbek és nyomosabbak az okok amelyek annyi válság után ezt az újabbat is felidézték s ezek között nem utolsó helyen szerepel a szo­ciáldemokrata pártnak valóságos rablógarázdálkodása, amely egye­nesen bénítja az ipari vállalatok nrosperitását. Ausztria 650, Ma­gyarország 250 millió aranykoro­nányi kölcsönt kapott — és néz­zük meg azt a távolságot, amely e két ország gazdasági konszolidá ciója között fennáll. 1927. január 11. A Nyíregyházi Általános Jótékony Nő­egylet hetvenöt esztendeje. Irta és a jótékony Nőegylet disz- közgyüléséh előadta Kardos István kul.urtanácsos­V. 1909-ben a szicíliai földrengés károsultjainak gyűjtött a nőegylet és január 16-án tartotta év évi bált 365 korona tiszta jövedelemmel, február 16-án hunyt el özv- Bod­nár I«stvánné, az egyesület régi, ér­demes elnöke. Március 13-án tea­estélyt tartottak a gimnázium tor­natermében- Az árvaházat ebben az évben kívülről renoválják- Má­jus 25-én választják jegyzővé dr. Kerekes Pált. — Szeptember 8-án hunyt el Korányi Imre gyógysze­rész, aki az árvaházat fennállása óta ingyen gyógyszerekkel látta el. Ez őszén az árvák száma 16-ra emelke­dik, kik közül kettő ipariskolába jár. 1910-ben február 12-én hal meg Somogyi Gyuláné, az egyesület egyik jóttevője, aztán Bleuer La- josné március 12-én Budapesten, Zucker Henrikné pedig férje em­lékére 500 koronás alapítványt tesz- Uj nőipar iskolai alapsza­bály készül. Á város az árvahaznak 698 korona 60 fillért ad és 12 gyümölcsfát. Az árvákat kilépéskor felruházzák, téli és nyári ruhával, cipővel, zsebkendővel, köténnyel, nagykendővel, fejkendővel, szok­nyával, fésűvel, fogkefével stb- — Juhász Eteléné alelnök lemond és helyette dr. Korányi Endrénét vá­lasztják- Az árvaházat vezető nő­vérek több kéréssel fordulnak az egyesülethez, először, hogy a gyermekek ellátási dijat havi 11 koronáról 16 koronára emeljék, azután a gyermekek ne járjanak haza és hetenkint egyszer látoga­tónap legyen megállapítva. Egyik testvér a nőegyleti gyűléseken je­len lehessen, hogy felvilágosítások­kal szolgálhasson. Ebből félreértés támadt és Biberauer Richárd lel­kész felmondta a diakonissza szer­ződést. A diakonisszák 12 éven át vezették az intézetet. Ez évben 21 árva volt. A szeptemberben tartott gazdasági egyesületi kiállításon a nőipariskola aranyérmet és okleve­let nyert, Kégly Szeréna ezüst ér­met, Csesznák Margit, Kerekes Jo­lán és Heider Margit tanítónők ezüst érmet, a növendéke^ bronz érmet és oklevelet. Az elméleti tár­gyakat ez évben Kovács Tiborné tanította­1911-ben március 17-én meghalt Prok Gyuláné- Sztraka Gódor Já­nos lett az 'ipariskolai jegyző, má­jus havában az Országos Gyermek­védő Liga részére Vay űáborné és Vay Tiborné vezetésével 1728 korona 12 fillért gyűjtöttek az egyesület tagjai, a tűzoltók részére pedig 671 koronát. Leffler Sá­muelt örökös tiszteletbeli titkárrá választják, junius 25-én az Erzsébet ligetben kocsikorzóval ünnepélyt rendeznek a nőipariskola javára, 1911 november 12-én Básthy Bar- nánét koronás arany érdemkereszt­tel tüntette ki őfelsége._ Julius ha­vában az árvaházat Wagner A.nd- rásné vette át, mint felügyelőnő. 1912-ben a május 27-iki köz­gyűlésen gróf Vay Gáborné a tu lipán-szövetség és magyar védő mozgalom megalakításáról beszél- A tanév végén Kégly Szeréna nyu galomba vonul a nőipariskolánál és igazgató Kardos István lesz, ta­nítónők Trajtler Anna, Heider Mar­git, a rajzot Kozák István, az elmé­leti tárgyakat Király Imre tanítja. 1913 január 11-én batiszí-bál a Koronában 633 korona 30 fillér tiszta jövedelemmel A nőiparisko­lai tanulók száma 82-re emelkedik- Heider Margit helyett Imre Anna tanítónőt választják- Május 17-én Szmrecsányi egri érsek látogatja meg a várost, előtte a nőegylet tisztelet és az érsek nagyobb dao- mányt tesz az árvák javára­1914 április 14-én dr- Kovách Elekné felveti a gondolatot, hogy az^rvaházat a kor szellemének megfelelően, jobb volna leány ta- nonc olthoná alakítani- Básthyné ezt irja a jegyzeteiben: »Megval­lom, nagyon fájna, ha az árvahá­zat feloszlatnánk- 16 árvát 2—3 éves korától tesíileg-lelkileg felne­velni 16 éves kori^ s az elemi is­kola hatodik osztálya után beve­zetni a háztartás minden ágába s úgy nevelni, hogy hol súrolnak, meszelnek, takarítanak, mosnak, va­salnak, főznek, baromfiakkal fog­lalkoznak, foltoznak, kertészked­nek, miit jóravaló cselédek s var­rólányok helyeztetnek el, a nő- egyletnek igen nemes feladata-« A háború után a hadbavonuló kato­nákat segíti az egyesület és októ­ber 11-én Básthyné Barnáné vö­röskeresztes elismerő díszoklevelet kap Mária Valériától- Ez év végén Ruffy Pál miniszteri tanácsos aján­latot tesz, hogy< az árvaház leány- tanonc otthonná alakíttassák s az állam minden egyes leány után fi­zetne a nőegyletnek 200 koronát- A karácsonyfa-ünnepélyt a legegy­szerűbben tartják meg és az a szerencsétlenség történt, -hogy a fa felborult és egy pillanat alatt lán­gokban állott, de a tüzet szeren­csére eloltják és szorongó remé­nyekkel lépi és az egyesület a há­ború közepén az 1915-ös esztendőt, amikor a szegénység növekedett, az anyagi erő csökkent, az alapít­ványok értéke mindig lejjebb szállt. Május 15-én Leffler királyi taná­csos lett, nyugalomba vonulása al­kalmából- Dr. Kerekes Pál jegyző a harctéren van- November 29-én közgyűlést tartanak kevés érdeklő­déssel- December hó elején meg­halt Leffler Sámuel, az egyesület örökös titkára és 41 esztendőt át egyik leghűségesebb és legkitar- tóbb oszlopa Básthyné följegyzése is megszakad és az 1916-os eszten­dőt éljük- A mulatságok elmarad­nak- Május havában meghal Ko­vách Bella, az egyesület .érdemes pénztárosa, november 21-én I. Fe­renc József halála után gyászköz- gyülést tartanak és Básthy Barná­né feljegyzései végleg megszakad­nak­(Folytatjuk-) Diadal Mozgó Január hó 1 0 én és 11 én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor Izgalmas kaland a legsötétebb Indiában 8 felvonásbn Ren­dezte: Bováry Géza. jVigyúz&t, mázolva i Burleszk 2 felvonásban. Smuzolini, a mentő angyal! 1 felvonásban. Előzetes jelentés: ­Január 12 —13, szerda—csütörtöki igasi férfi Ben Lyon. Hegyek ördöge Jack Hoxie. Itt elÖSZÖl’! — Kedden, január 11-én — Itt ClŐSZÖf*! Szabó István jutalomjátékául: T A H — A Városi Dalegylet szombat esti hangver­senye. (A Nyirvidék tudósitójától.) — Szombaton este hullámzó, fényes sokaság töltötte meg a Korong pompás nagytermét.. A Városi Dal­egylet tartotta a szezonban első hangversenyét és a város közönsége ismét bizonyítékát szolgálíatta sze- retetének és áldozatkészségének, amellyel ezt a nagyszerű kultúr­intézményt minden mozdulásán^ emelkedő utján olyan nagv, ön­zetlen lelkesedéssel kiséri. Ifjú is veterán dalosok egyforma buzga­lommal vezetik be a pasztell szin- pompát öltött, előkelő hölgyközön­ségei a sugár fényes terembe, amely pont 9 órakor már befe­jezett képét mutatja a terem szí­nes tablójának. Kezdetét veszi a műsor és a Vá­rosi Dalegylet vonul fel Jakab Jó­zsef karnagy vezetésével a pódium­ra. Először Strfber Ernő «Esti daf»-a csendül fel a dalosok ajkán és a hangok rezgő hullámai cso­dálatos harmóniába olvadva, szi- várványos vibrációban lengik körül a képzelet csendjét, hogy friss, üde harmatát hullajtsák szét az est me­rengő himnuszának. Utána dr. Horvát Ákos «Álmodtam szépet gyönyörűt» cimü dalát énekli a Szerdán, január hó 12 én Koronkay Rózsi jutalomjátékául: os vili1/ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom