Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

6 JSÍYÍRYIDÉK. 1927. Január 1 Beköszöntő. Fenn éjfélt kongat a templom harangja. Uj év jön és az ido vén kapuján, a két örök strázsa között: a Tegnap és a Holnap/ között, belép. A kapuőrség tiszteleg és összesúg a jövevény mögött. — Miilyen szép és erős. — £s milyen fiatal... A Tegnap strázsa felsóhajt: — Régente másmilyen volt, ha jött Szileszter éjjelén. Csak az emberek hitték fiatalnak. Valójában öregek voltak itt még az Uj évek is. jöttükben, mentükben nem tettek egyebet, csak az utat ásták, amely egyenesen Csonkaországba vitt. — Sirt ástak, — dörmögi Holnap strázsa a kapu tövén. — Jöttükben mentükben az évek titokban sirt ástak, ötvenen egymásután. — £s ezt senki nem látta meg. — Mert nem az évek szavát, csak az évek jelszavát figyelték az emberek. Idegen jelszavakból éltek, mig majd bele haltak valamennyien. — De ez az uj jövevény nem jön szavakkal. Kürtjén feltámadást és ősrégi magyar melódiákat harsonáz. — Hallod-e, milyen szép zene ez? Manapság széles e világon, se hol se hal/ani ilyent. £s Tegnap strázsa leereszti rozsdás fegyverét: — Sehol se hallani ilyent— — £s sehol se ilyen fiatal az Uj £v — szól Holnap strázsa elgondolkozottan. — Más népek számára, csak a maskarája fiatal: számukra aggastyán év váltja az éveket. De itt a Duna völgyében olyan fiatal, egészséges és erős az Uj £v, mint voltak az évek ezer év előtt. — Vájjon miért? Miért éppen — Mert ez a nep mar megvívta rettentő csatáját. Bár nem gyhzie még le ellenségeit, de már legyőzte önmagát. A két strázsa elhallgat az Idő kapujában. Az Uj £v pedig szépségben és erőben, Ígéretesen indul a "nép számára, melynek férfinépe asszonyai diadalmas hitéből merített és önmagában hinni megtanult.. Tormay Cecília, Kereskedők! Iparosok! Szövetkezetek! Mérleggépes könyvelő, leltár és mérleg készítését, könyvek nyitását és zárását olcsón vállalja. — Cim a kiadóban. Báli ruhák Preiser női divatáruházában Zrinyi Ilona utca 4. Ullllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Kérem, tekintse meg kirakatomat! 7082-3 IBÜilérry-i Edi. Irta: Pászt&r Árpád. Dolgozószobámban a zongora mellett egy tizenötéves fiu ül és Beethovent muzsiikál. öblös székemben ülök íróasztalom előtt, behunyom a szemem és Beethovent hallgatom. Elfelejtem azt, hogy aki a zongoránál ül, egy kis fiu, elfelejtem, hogy még csak «tanitvány». Beethoven hangulata, hangja, mélysége, isteni derűje és emberi fájdalma lesz ur felettem, felül emelkedem az élet és aktualitások bajain, az örök művészet emel karjára s mikor elhangzott a szonáta utolsó hangja, még pillanatokig hunyt szemmel merengek az elszállott hanghullámokon, azután halkan csak annyit mondok: — köszönöm Edi. Ki ez a fiúcska, hogy került hozzám? 1921-ben kint jártam Amerikában. Egy nap azt olvastam az újságban, hogy a «Globe»» napilap Newyork csodagyermekeinek közreműködésével hangversenyt rendez. A mesterségem az, hogy minden iránt érdeklődjem, ami érdekes. Csodagyermekek hangverssnye a 6 millió lakosságú városban? Newyork tiz-tizenkét legtehetségesebb csoda-gyereke?... Ezt meg kell hallgatnom! így kerültem a «GIobe» hangversenyére. Jöttek hegedűsök, énekesek, zongoristád csodagyerekek, akik igazán bámulatosan játszottak, de a meglepetés igazi moraja csak akkor zúgott át a sokadalmon, amikor egy kis ma gyar-amerikai fiúcska, a tíz éves Kilényi Edi ült a zongorához, övé volt az est pálmája. Az apja művész, elismert karmester s egyike a legkitűnőbb zeneesztétikusoknak az Egyesült Államokban, nagybátyja, Julio Kilényi nagynevű szobrász odakinn, a kis Kilényinek van kire ütnie. Vérében hordozza a művészet áldását vagy átkát? s a koncert után magamra vállaltam a felelősséget, hogy rábeszéljem szüleit, hogy ne hagyják gyermeküket a zenei Amerika «üzemében», hanem hozzák át Európába, Budapestre, ahol' a tanárok nemcsak pénzért tanítanak, hanem zenei lelket, kulturát is adnak az arra méltó növendékeknek, ahol a művészet levegőjét nem harsogja tul a gépek dala, a dollár aranyainak csengése. Az iskolákban még a művészet szeretete éí, ha kinn az .érvényesülés tusájában mát haldoklik is. így került Budapesten édesanyjával a pufók arcú, rövidnadrágos, tiz éves Kilényi Edi. .Azóta igen keveset hallani róla. Hárman vigyáznak zenei életére. Édesanyja, Dohnányi Ernő és Senn Irén, a budapesti Zeneakadémia tanárnője. Nem lehet tagadni, hogy jó kezekben van. Pedagógus psichologusoknak való értekezés témája lehetne, hogy milyen módon kell egy zenei csodagyermeket nevelni. Mi jobb, korán a dobogóra bocsátani, vagy odahaza és a tanteremben érlelni mig készen léphet a közönség elé? Az előbbire példa Vécsey vagy Hubermann, az utóbbira Dohnányi és egy sereg igen nagy művész. A mi kis csodagyermekünkel: ugy nevelik, hogy ne legyen csodagyerek. Négy éve tanult már Budapesten és csak a legbeavatottabbak hallottak róla. Édesanyja mindenről lemondó önfeláldozással él gyermekének, ébren őrködik, hogy hiven betartsa mesterei utasításait, tanácsait. Senn Irén a kertész, aki a nemes palántát neveli, nagyra fejleszti. Dohnányi pedig a nagy művész, aki egy észrevétellel útbaigazítással széles horizontokat tár fel s az ifjú kezdőnek kitűzi messzi céljait. Mennyi szorgalom, milyen aszkétai lemondás kell ehhez a pályához! Naponta 5—6 órát gyakorolni, felolvadni a zene nagy kultuszában, álomvilágban élni s minden ideg szállal egy akaratnak rendelni magát alá: a zene étherikus és mégis acél bilincseknél kérlelhetetlenebb törvényeinek. Rettenetes megpróbáltatás egy tizenötéves fiúnak, — ha nem lobog szivében az isteni láng. De aki erre küldetett, az nem yeszi észre a munkát, amelyet kifeji annak öröm a lemondás, és bolfTlindenütt kapható. Kérje mindenütt. dogság a törvény, amelyet felismer. És igy boldog gyermekkora van a magányos zeneszobában Kilényi Edinek. Tehetséges fiu. Amerikában nevelkedett s az elemiben már annyira kitűnt elmebeli képességeivel, hogy a gimnáziumnak megjelelő felsőbb iskolába, a James Speyerféle kísérleti intézetbe vették fel. Ezt Speyer bankár alapította azzal a rendeltetéssel, hogy Newyork legtehetségesebb gyermekei egy kísérleti iskolába járjanak, ahol két év alatt annyit tanulnak, mint más iskolában három alatt. így eshetik meg, hogy Amerikában tizenötéves gyerekek egyetemre kerülnek és ott ösztöndijat nyernek. Edi tizenegyéves korában az ötödik gimnáziumot végezte el! Azután Budapestre jött. A Central-park helyett, ahol pajtásaival base-ballozott, a Zeneakadémia és a Vigadó hangversenyeit járja és most lerándul Nyíregyházára, hogy itt mutassa meg, mi lett a newyorki kis csodagyerekből. Szeretettel nézek utána es vállalom a felelősséget érte. A város fis segélyezi a Munkás Ifjak Otthonát Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Wallrabenstein Jakab methodista lelkész megszánta a téli hidegben, esőben, szélben didergő munkásfiukat, heteseket, kifutókat és elhatározta, hogy a methodista egyház épületében melegedő szobát rendez be. Ez a napközi 'otthon első a maga nemében, Nyíregyházán. A melegedő szoba fűtésére sok fa kell, és Wallrabenstein Jakab két köbméter tűzifasegélyt kért a várostól. A városi szakosztályok együttes ülésükön foglalkoztak a kérelemmel és a kért segélyt készséggel megadták. Dempsey ttsTunnsy teljes boxmérkö/^e 10 menet, a 7 ik lassított felvétel. Kizárólagos joggal jan. l én és 2-án a Diadalban. Óriási választék saját készitményü kárpitos é

3 butorárukdan, heti és havi részletfizetésre, háló, ebéd

!ő, 1 leánjfzoba, uriszoba és iroda beren1 dezézek, sezlon, matrac, bőrgarnitúrák, I hajlított székek, szőnyeg és sezlontakartik, vas és rézbutorok, az 50 éve ismsretes , Suhaneiz" cég u ódánál: IS bútorgyáros, kárpilos és butoráru csarnokában. Telefon : 319. Kállói-utca 4.