Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-08 / 5. szám

6 JNlYÍRYIDÉK. 1927. Január 8. Harctéri naplómból. XXII. A kövek országában. Segetii tábor 1916- február. Dénes főhadnagy jegyezte meg, mikor ideértünk, hogy Dante Alighieri erről a vidékről mintázta a Divina Comoediához a Poklot. — Kénytelen vagyok igazat adni az olasz költőnek, mert méltóbb környezetet a pokol lejáratához keresve sem találhatott volna, mint a kopár Doberdó fensik eme részéiKő, kő, kő, amerre a szem ellát. De nem a mi dolomitos, sóderes, palabokrokkal, növényzettel tarkított köves, dombos vidékünk nagyobbfajta kópiája, hanem egy kőtenger, egy kőrengeteg, hatalmas kiálló bazalt és gránitkockákkal, amit egy pár csenevész, elárvult fácskát leszámítva, nem élénkít semmi a világon. Szikláról-sziklára ugrálva jut itt előre az ember, hogy egy pár perces séta után halálra fáradtan megpihenjen egy dolina szélén, amelynek csupa szikla mélységén egy barlang tátong, a pokol megverselt bejárataÉs ebbe a kőországba bevezenyeltek egy hadosztály magyar gya logságot és a magyar Alföld pusztáin nevelkedett, követ csak a pesti utcán látott,- hat hónapi első osztályú verekedésben megkeményedett inu fiainkat rohamra küldték a kövek ellen. És pár hét alatt kővárak, kőbarakkok, kővárosok épültek a pokol előtornácában, sziklák tetején épített, hordott, vágott, széles utcakkal, kőterekkel, a legnagyobb kováros közepén a legnagyobb ker térrel: a Debreceni-térrel, melynek utcatábláján a magyar mellett a német sógor kedvéért, a nemet felirat is ott díszeleg: Debrezicier Platz. Ez a kőváros olyan csapatok pihenésére szolgál, melyek parnap múlva a rajvonalba mennek, amely innen mindössze tiz kilométernyire va

n- - A sebesültek részere a tábori korházak jóval a hátunk megett kezdődnek a hősi halottak temetojevel együtt, — a kővárosban csak a szállítás közben elhunyt hősöknek adunk helyett az egyik dolina kis temetőjében, sziklák köze vágott, robbantott üregekbenÉs itt a magyar elem dominálA sirfelirat német, csak a honved mivolta van külön feltüntetve nagy betűvel, ilyenformán: H- I- R. 29. Honvéd Kerekes András Gest am 22- XI- 1915. A sírokban hármasával, négyesevei pihennek a magyarok és van egy nagy pléh tábla tizenkét nnevet olvastam le. Megbékéltenn alussza örök almat mellettük, de külön sírban: Italianer Villani Armando Gest am 20- XI. 1915. A temetőnk az ellenség felé néző oldalán kis kőből rakott kápolna áll előtte levett sapkával imádkozik a magyar baka, a «soros»~ Katonáink felosztják a nappali időt maguk között és egy mindig imádkozikA többi követ tör- Ott ülnek a magyarok háromszáz lépés hosszuságban egymás mellett, mindegyiknek kalapács a kezében, amellyel dóinyi nagyságura kell tördelni a szikladarabokat, mert abból lesz a sóder, amivel a felhordott köveket teleszórják, mielőtt a gép utat hengerelne belőle. Mert a pihenőben sem lustálkodhatik a katona, épit, követ tör, utat csinál, míg csak a rajvonalba nem hívják, hol a kőtörésben megizmosodott karjait az olaszokon kipróbálhatja. És szívesen csinálják ezt is. Az öregebbjének az elmaradhatatlan pipa lóg a szájában, a fiatalok meg hazaszóló nótákkal gyönyörködtetik a velük együtt dolgozó orosz foglyokat. Milyen ambícióval töri a követ példának okáért Schiller Márkus honvéd, akinek Budapesten, a Rókus mellett virágzó csemege üzlete van. Mellette küzködik a kővel a vitéz Baluschek Imre, aki civilben — háziúr. Két Rákóczi-uti bérpalotának itt igazán nem irigyelt boldog tulajdonosa- Peuer Károly budapesti termény és burgonyakereskedő mellett már egy számottevő kavicshalom emelkedik. Nemkülönben Rein Jenő honvéd előtt, akinek a Váci-utcában szőnyegkereskedése van. A Hazai Hitelbank érdemes főkönyvelője, Gombolai István, egyike a legszorgalmasabb kőíörőknek. És igy továbbItt mindenki dolgozik, panasz, keserűség nélkül- Ha puska van a kezében, ép oly elszántan küld halált az ellenség fejére, amilyen egykedvűen töri most a követ a soha nem próbált szerszámmalA közöttünk, dolgozó orosz foglyok között bizonyos Rudolf Glückmann nevezetű kurlandi gyufagyáros tart rendet, aki még' 1915- év juliusában került Lublin mellett har coló csapataink fogságába- Azóta az a kis kurlandi város, ahol Rudolf Glückmann a gyárát igazgatta, német kézre került és a német közigazgatás jóvoltából Rudulf Glückmann most állandóan levelez otthonmaradt családjával- Csomagot, pénzt kap hazulról és nincs más dolga, mint boldogan bevárni a háború végét, amely há-) rom hónap múlva bizonyosan bekövetkezikLegalább is igy irta 1916- február " 13-án, az ő újságja, amely három nap alatt érkezett Kurlundból hozzá és amit én elkértem tőle és amely most háborús naplóm egyik érdekes melléklete. Walter Géza drSZÍNHÁZ. Igazgató: Gulyás Menykért, Heti műsor. Szombat, jan. 8-án: Kvartett, A budapesti Belvárosi Szinház: vendégjátéka. Vasárnap, jan. 9-én: Hajtóvadászat• — Vas. d. u.: Sárgacsikó. Hétfő, jan. 10-én: A csókos aszszony. Turcsy Jolán jutalom játéka. Kedd, jan. 11-én: -i Dr. Nikodé musz. Szabó István jutalom játéka. Szerda: január 12- János vitéz, Koronkay Rózsi jutalomjátéka. Csütörtök, jan. 13-án: A tüzparipa Kászony F-i József drámájá* nak bemutató élőadása* Szerda este, Lehár Ferenc világ" hírű 3 felvonásos operettjében, a Vig özvegyben brillírozott a szinház operett gárdája. Nemes igyekezetükkel elérték a legszebb célt: Viszszavittek bennünket a boldog mult ba, vissza varázsolták azt a 'boldog időt, mikor az embereknek, nevetni gondtalan szerelmi kalandokat sző ni volt kedvük. A néhai Montéi negró állam bizar furcsaságai elei venednek meg előttünk, hogy a pá-« ratlanul szép melódiákkal össze-" ölelkezve, megszerezzék a mai errM ben számára egyetlen gyönyörűséget, a legnemesebb narkotikumból a művészet csodás varázsától álomba ringató felejthetetlen estét. Itt is, mint minden operettnél, parallel kell foglalkozni, a témával )és a zenével. A jelen esetben szinte (lehetetlen elválasztani, mert a kettőnek páratlan sikerű összefonásában rejlik a darab világhóditásának titka. A címszerepet Koronkay Rózsi alakította annyi bravúrral és inteligenciával, hogy többet egy fővárosi művésznőtől sem kivanhatunk. Hangja a szokottnál is tisztább, csengőbb volt, játékának magas nívójával, brilliáns technikájával soíc megérdemelt nyíltszíni tapsot kapott. Danilovícs Daniló gróf szerepébe — melyet Soltinak kellett volna játszani — Bánó Mihály «ugrott be». A nagyjövőjü, fiatal színész méltó partnere volt Koronkaynak. Azt nyújtotta a közönségnek, amit Lehár Ferenc isteni fantáziája előirt: szépséget, kellemet s tudással párosult intelligenciát. Az igazi hoz* zaértést feLételező problémát ugy; oldotta meg, hogy az semmi kívánni valót sem hagyott hátraEndrődi Miklós, Zeto Urkó báró nehéz szerepében csillogtatta nagy tudását. Aranyos, jóízű humorávat elsőrangú tényezőként járult hozzá az operett óriási sikeréhez. Tóth. Boriska, Zeto Mirkó bárónő — Veilencienne — szerepét alakította meglepő tudással. Kellemes csengésű hangján, kitűnő technikávai énekelte a szebbnél-szebb dalokat A Solti—Bánó cserének következményeképen, az agilis Faragó titkárt volt alkalmunk uj oldaláról megismerni. Camille de Russilon nehéz, sok tudást és hozzáértést kívánó szerepét alakította meglepő ügyességgel ts teljes sikerrel. Nyegus, követségi titkár nagyon! sok humort kívánó szerepében Pattantyús Mihályt láttuk, ki ismételi ten bebizonyította, hogy a társulat egyik legnagyobb erőssége. A többi szereplők is kivétel nél< kül jók voltak, mindegyik külön* külön járult hozzá az igazán sz*'pi és feledhetetlen előadás sikeréhez | A kitűnően dirigált zenekar já-< téka valósággal eseménye a nyiregyházi színháztörténetemnek. A finom Lehár muzsika bámulatos tisz-< taságu meseszövése olyan sikerre érvényesült, hogy a legnagyobb vidéki színházakban sem kívánhat különbet a közönség. • Megírtuk már, hogy szombaton a. Belvárosi Színház művészei játszanak Nyíregyházán. Gellért Lajos és Sornlár Zsigmond 3 felvonásos darabját adják elő, amelyet a szerzők házassági gunyjátéknak neveztek el. A darabot négy év útin most újította fel a Belvárosi Szinház s ez alkalomból Gellért Lajos a következőket mondotta egy fővárosi lap munkatársának: «Néhány esztendő tanulságain keresztül változtatásokat csíközöltün

v a darabon és azt hisszük, ir'gy most, mai formájában még közelebb áll a közönséghez. A két női főszerepben a feleségem Ürmössy Anikó és Madarassy Beck Tessza bárónő lép fel. Ez utóbbi az én tanítványom, most először lép színpadra s hiszem, hogy fellépése ki fogja elégíteni mindazokat a várakozásokat, amelyeket hozzá fii2nek.» Hogy ez a várakozás mennyire beteljesedett, bizonyítja Pünkösdi Andor fővárosi kritikus alábbi véleménye, az «Ujság»-ban jelent «Bizonyára nem csodálkozott senki, mikor ma este azt a felzúgó tapsvihart hallotta, mivel a Belvárosi Színház nézőterét zsúfolásig megtöltő igen elegáns közönség fogadta Madarassy-Beck Tesszát. Fiatal, üde, és szép teremtés, aki ér

1 hozzá, hogy exterieurjét a színpad számára még jobban felfokozza. De a megjelenés hatásosságán tul a fiatal baronesszben megvan az a biztonság is, ami viselkedését minden körülmények között, tehát a fSzinpadon is, a helyes útra téríti. De a mondaine hölgy feliépé: én tul Madarassy-Beck Tesszától senki sem vitathatja el a tehetséget. Talán, ha más viszonyok közül kerül ki, nehezebben tör utat magának a közönség elé. Igy viszont bizonyára művészi pályáján fut te majd a mai szerepléséhez kép.st is gyors fejlődést. A hatalmas tapsviharra tehetségével, fiatalságával, bátorságával és fejlődésképességével tgyformán rászolgált. Gellért Lajos és Sornlár Zsigmond gunyjátékában, a Kvartett-ben lépeti fel- Az érdekes darab főbb szerepeit a mélyen zengő Ürmössy Anikó, a kitűnő Gellért és a szimpatikus Vándory játszotta és osztozott a fiatal baronesszel a nagy sikerben.» Mindezekhez csak annyi liozzátennivalónk van, hogy a Kvartett-z\ holnap ugyanebben a szereposztásban fogjuk hallani Nyíregyházán. • A jövő hét-szerdája, ünnepi eseménye lesz a nyíregyházi szezonnak. Koronkay Rózsi, az utóbbi évek legkedveltebb operettprimadonnája a legszebb és legjobb magyar operettben, Kacsóh Pongrácz «János vitéz»-ében lép föl, Kukoricza Jancsi szerepében. Régen nem hallottuk ezt a gyönyörű operettet s valóban szerencsésnek tartjuk a véletlent, hogy Koronkay Rózsi éppen ebben a darabban üli' meg jutalomjátékát. De nem is véletlen ez

r hanem szerves összefüggés következménye. Elképzelhetünk-e fes-< sebb, daliásabb, szebb és jobbIiangu Kukoricza Jancsit nálánál? Ugy-e nem? Hát ezért játsza Koronkay (szerdán a János vitézt, s -ezért várjuk mi az ő szereplését olyan nagy szeretettel és lelkesedéssel. Aranyszívű mostoha a francia filmművészet remeke. Aranyszívű mostoha a „Két csavargó" főszereplőivel. Aranyszívű mostoha Jean Forest és Claidinet. Aranyszívű mostoha szombaton és vasárnap Aranyszívű mostoha az Apollóban. Aranyszívű mostoha a könnyek filmje. varrógépek jó.minusegberi '. G£SZLETFfZ£TÉSRt S Ca VARRŐSf^ÉSZV. TAk Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. (Takarék-palota.)