Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-08 / 5. szám

1 JsfYÍRYIDML 1927. január 8. „Késhegyig menő küzdelem" Ezt a közhelyet, ezt a nem min» dig komoly tartalmat jelentő mon« dást Andrássy Gyula használta egyik újévi cikkében. Késhegyig menő harcot hirdet a magyar kormányzattal szemben Andrássy _ Gyula s ezt a késhegyig menő harcot folytatni akarja azért, hogy IV. Károly fia, Ottó főherceg bejöjjön Magyarországba s itt éljen Budavárában. Andrássy Gyulaezeti

: klszólásával ugy vagyunk, hogy, nem tudjuk komolyan venni s ez a megállapításunk kiterjed a nemes gróf személyére is, akit a késhegyig menő küzdelemre nem tartunk alkalmasnak. A késhegyig {menő harcot ugy kell értelmeznünk, hogy Andrássy Gyula személyében vállalja a harcot egészen a késhegyéig, — ez ug/an a nemes gróf korával és szokásával ellenkezik — folytatja addig, amíg a késhegyek összeérnek. Mert Andrássy — saját bevallása szerint — tisztában van azzal, hogy politikai környezete megingott, szétszéledt s hogy a késhegyig menő harcban nem számithat fegyvertársakra és fegyverhordozókra. Andrássy Gyula a késhegyig menő küzdelmet a következő önvallomással készíti elő: «Sajnos, úgymond Andrássy — már az igazi legitimisták körében, is gyakran hallom, hogy nem szabad arra gondolni sem, hogy a kiskorú uralkodót visszahívjuk. De én ezt súlyos Jiibának tartom, A jövőnket semmi sem biztosithatja jobban — irja Andrássy — mintha a fiatai király itt élne közöttünk, hogy ne lehessen konkolyhintegetéssel, fcamis szubjektív impressziókkal, intrikákkal a bizalmatlanságot király és nemzet között nagyra növelni, hogy a fiatal uralkodónk magyar levegőben, a magyar társadalom szeretete és tisztelete által környez, ve nevelkedjék fel, hogy ő is megismerjen minket, mint mi őt és családját, mielőtt tényleg uralkodni kellene. Biztos, "hogy a kiskorú király. visszajövetele nem egy nehéz kérdést vetne fel, de nehézség, hátrány és veszély nélkül fontos lépést előre sohasem lehet csinálni.» Andrássy önvallomása aligha nyugtatja meg a lelkeket. Nem titkolhatjuk, hogy bizonyos döbbenet fog el, hogyha mindaz megtörténhetnék, amit Andrássy akar. Micsoda végzetes katasztrófa szakadna a nemzetre? Andrássy, ugy látszik, ebben a király-visszahozatali aktusban látná a késhegyig menő küzdelmet, amit azonban nem hiszüzük, hogy egy pillanatig is Andrássy Gyula komolyan akarhatna. Mert tisztában lehet azzal, hogy valamint a volt királykörnyezet bele volna vihető küzdelembe, ugy azok is küzdelembe bocsájtkoznak, akik a másik világnézetet vallják és más alkotmányjogi felfogást hirdetnekA magyar nemzet józanságának s öncéluságából sugárzó erejének és tudatosságának Ítélete volt Andrássy Gyula kizárása az aktiv politikából. A józan magyar nép érezte azt, hogy ma nem olyan politikusokra van szükség, akik politikai gyűlölködésből késhegyig menő harcot hirdetnek, amelyre egyébként sem testileg, sem lelkileg nem alkalmasak, hanem olyanokra, akik mindenekfölé helyezik a nemzet érfclekeit s az ország jólétét, boldogulását. Ilyen fontos közjogi aktus előkészítése, ha ugyan erről beszélni is lehetne, nem lehet Andrássy feladata. Andrássy Gyula álmodozásait is károsaknak tartjuk s igy ftem vehetjük komolyan, mint ahogy tudjuk azt is, hogy az Andrássy által hirdetett késhegyig menő küzdelemben nem fog vér folyni, hacsak Andrássy Gyula gróf, álmodozásai közben meg nem sebzi — önmagát. A magyar nemzet nyugodt méltósággal halad a magi utján s türelemmel vár, mert ebben a türelembefí erősödik az ország és a nemzet. Vár addig, amig alkotmányos tényezői elérkezettnek látják az időt arra, hogy a királykérdést, előbb alkotmányjogi s aztán személyi vonatkozásban rendezzék. Andrássy Gyula pedig hiába keveri a kártyát, ő már életének utolsó játszmáját is elveszitette. A Városi Dalegylet holnapi hangversenye iránt nagy az érdeklődés. (A „Nyirvidék tudósítójától.) A Városi Dalegylet szombati hangversenyének tartalmas műsorát legutóbbi számunkban közöltük. A müsoit természetesen a dal kultusza hatja át. A magyar dalé, amely most éli reneszánszát, most éled újra tudós kutatók é-s költők lelkében. A n üsort a dalárdisták ,,Esti dal"-a nyitja meg, mely után Szohor Pál városi fő jegyző mond megnyitó beszédet. A dr. Német—Veress kvartett Haydn d moll kvartettjét adja elő, Fábry Ignácné magyar dalokat énekel, Bayer Béla'szaval, Endrődi Miklós komikus pedig egy kacag, tató számot ad elő. A műsor többi részét a Dalegylet szereplése tölti ki. A hangverseny iránt igen nsgy az érdeklődés, hiszen a Városi Dalegylet hagyományos estéin mindig meg szokta tölteni a kö zönség a „Korona" nagytermét. A nyíregyházi adózók csaknem kivétel nélkül elégedetten állapítják meg a pénzügyigazgatóság megértő magatartását. A nyíregyházi pénzügyigazgatóság területén az adó kivetése eilen nem történtek erösebb felszólamlásod. Nyíregyháza, január 7- — A Nyirvidék tudósítójától. Az adófelszólamlási bizottságok a nyíregyházi pénzügyigazgatóság hatáskörébe tartozó területen csak- ! nem mindenütt befejezték munkájokat, csupán a nyíregyházi és a Nyíregyháza vidéki, továbbá a mátészalkai és fehérgyarmati felszólamlási bizottságoknak kell tovább müködniök, míg a reájok váró feladatot el nem végzik. Illetékes helyen érdeklődtünk a nyíregyházi adózók helyzetéről és magatartásáról és a következő információt kaptuk • A nyíregyházi pénzügyigazgatóság területén, igy Nyíregyházán is az a helyzet, hogy az adókivetések ellen sehol sem tanúsítottak az adófizetők olyan elégedetlenséget kifejező magatartást, mint amilyenről az ország egyes vidékeiről érkező tudósítások beszámoltak. Ennek elsősorban az az oka, hogy itt a kivetések a legnagyobb tapintattal történtek és ha a többletet állagban vesszük, megállapíthatjuk, hogy az adóemelések nálunk inem tettek ki többet 5 százaléknál. Ha most tekintetbe vesszük azt, hogy az adófelszólamlási bizottságok működése » következtében a kivetett adónak átlag 8—9 százalékát törlik, az a helyzet áll elő, hogy az elmúlt évre kivetett adóösszeg általában néhány százalékkal kevesebb lesz az előző évre kivetett adó összegénél. Ez kétségtelen jele annak a konciliáns magatartásának, amely a pénzügy iigazgatásunkat jellemzi és amelyei az adózók hálával állapítanak meg. Ami az előző évekről eredő adóhátralékokat illeti, arról kiiünik, hogy bizony a mi pénzügyigazgatóságunk területén, Nyíregyházán is sokan elmulasztották az adó pontos fizetését, de konstatálnunk kell és ezt minden tárgyilagos figyelő is készséggel megállapítja, hogy Nyíregyházán nem hallottuk azokat az árverelési eseteket emlegetni, amelyek ellen a polgárság az ország némelyik vidékén olyan keservesen panaszkodott. A nagy hátralékkal küzdők részletfizetési és egyéb kedvezményeket kaptak. Az adómérséklésre vonatkozó igé retek az országgyűlés munkálkodása során teljesedésbe mennek. — l egjelentősebb a földadómérséklés, amellyel a földadó a kataszteri tisztajövedelem 30 százaléka. Ezzel ez az adónem a békebeli vonalra csökkent. A nyíregyházi adófelszólamlási bizottság működése idején jólesően hallottuk a nyíregyházi adózókkal szemben tanúsított kedvező magatartásáról szóló illetékes információt és igazat adunk a mi különleges helyzetünk okait keresők közül azoknak, akik a nyíregyházi pénzügyigazgatóságotátható szociális és hazafias testvéri szellem elismerő méltánylása mellett rámutatnak a nyíregyházi polgárság komoly kölelességtudására, amely az adózás terén is megnyilatkozott. (*) Olcsóbb lett pengőben az Újságbólt Modern Kölcsönkönyvtára. Tagsági díj egy hónapra 1 P. 60 fillér. Beiratkozni és cserélni mindennap lehet. 1 A Nyíregyházi Altalános Jótékony Nőegylet hetvenöt esztendeje. Irta és a Jótékony' Nőegylet díszközgyűlésén előadta Kardos István kulurtanácsosIII. 1893-ban 60 növenndéke van a nőipariskolának s átköltözik az ág. h. ev. központi iskola emeleti helyiségébe. Ebben az évben vált meg az intézettől Prok [uliska tanítónő. Az egyesület elnöké • Korányiné, alelnöke Básthyné, titkára Leffler pénztárosa Kovách Bella, jegyzője dr. Bodnár István. 1894-ben a nőegyleti í jegyző Maurer László lesz s az iskola pedig az ág. h. ev. iskola tágas tornatermébe költözik és 74 tanulója van Az árvaházról feljegyzéseket ezek ről az évekről a havonkénti élelmezési zsükséglet feljegyzésén kívül nem találtam, de csendesen és áldásosán folytatja munkásságát, a felnevelt árvalányokat az egyes uriasszonyoknál helyezi el ' cselédként. Az árvák ruházatáról és felszereléséről mindenkor szeretettel gondoskodnak1895-ben 55 tanulója van a nőipariskolának és megünnepli ferinallása 10 éves fordulóját. A nőegylet segély iránt folyamodik a minisztériumhoz és 1000 forint államsegélyt kér az iskola fenntartásához és egy harmadik tanszék szervezéséhez. Szeptember 11-én költözik be az iskola a város által adott két világos tanterembe, ahol működését folytathatja- Tanítónő Kégly Szeréna és Bégányi Gizella mellett Székely Klára. Nőegyleti elnök Korányiné, alelnök Bá'sthyné, jegyző dr- Szesztay Zoltán. 1896- julius 2-án kezdi meg Básthy Barnáné egy régi könyvbe a maga feljegyzéseit, amelyet égész betegségéig vezet. Eleinte csak havi segélyesek névsorát irja be, később az egyesület történetére vonatkozó rövid feljegyzéseket is találunk nála és egyik legérdekesebb adatgyűjtemény az egyesület munkálkodására és fejlődésére vonatkozólag. 1896-ban lesz elnök Básthy Barnáné, aki melleit alelnökök Flegmann Lipótné és dr. Kovách Elekné- Nőipariskolai pénztáros Nóvák Gyuláné, nőegyleti pénztáros Pazar Istvánná, szertáros Palicz Lajosmé jegyző Maurer LászlóDr. Kovách Elekné éppen ebben a jubileumi évben tölti be a 30-ik esztendejét annak, mint nőegyleti alelnök és a nőipariskola felügyelőbizottságának elnöke, a nőegylet ügyeinek irányításában vezető részt vesz. Az ő fáradhatatlan jóindulatának, a nőegylet és a nőipariskola iránt érzett szerele é

::ek eredménye az, hogy az ipariskola a legválságosabb esztendőkben is fennmarad hatott és folytathatja áldásos működését. A milleneumi évben részt vesz az iskola az országos kiállításon gyönyörű eredménnyel s a kiálli'ás befejezése u án idehaza is bemutatják a készített diszmunnkákat s hogy milyen érdeklődés mellett látogatSzenzáció! — EGY ESTE! — Szombaton, január hó 8-án — EGY ESTE! — Szenzáció! JL budapesti Belvárosi Színház v^ndégjáfékit: báró Madarassy Beck Tessza, GELLÉRT LAJOS RVARTETT Ürmössy Anikó, Yá rnay Jenő és Yándory Gusztáv