Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-30 / 24. szám

1927. január 39. J^YIKYIBJSSL um pedig csupán az élő nyehek (német, francia, esetleg a francia helyett az angol vagy oíasz nyelv* tanulását teszi kötelezővé; az ö». ként vállalkozó tanulóknak azonban a leányl.iceumban i"s jogufr és módjuk van a latin nyelvnek mint rendkívüli tárgynak tanulására. A törvény indokolása rámutat &rra, hogy az egymástól eltérő leányközépiskolai típusok nem jelenthetnek nehézséget pályaválasztás tekintetében, mert egyetemi és főiskolai tanulmányok végzésére a leánygimnázium is, a leányi iceuta is egyaránt jogosít és ha a tanuló időközben oly pályára érezne magában hajlamot, amelynek inkább a másik típus műveltségi anyaga felel meg különbözeti vizsgálat alapján bármikor átléphet a kívánatosabb típusba. Egyébként a hiányzó ismeretek utóIagQ.® elsajátítására az egyetemen rendezett tanfolyamokon is mód kínálkozik. A két iskolatip.is tárgyai. . A leánygimnázium rendes tárgyai: 1. hit-"^s erkölcstan, 2. magyar nyelv és irodalom, 3. latin nyelv és irodalom, 4. német nyeí«r és írpdaiom, 5- trancia nyelv es irodalom, 6. Magyarország történelme és világtörténelem, 7. föl a. rajz, 8. természetrajz, kémia éw egészségtan, 9. természettan, 1b, mennyiségtan, 11. filozófia, ti. rajz, 13. ének, 14. testgyakorlás. A leányiioeu'm rendes tárgyai: 1. liit- és erkölcstan, 2. magyar nyielv és irodalom, 3. német nyelv £s irodalom, 4. francia vagy an'gol vagy olasz nyelv és irodalom, 5. Magyarország történelme és világtörténelem, 6. művészettörténet, 7. földrajz, 8. természetrajz, kémia és egészségtan, 9. természettan, 10. mennyiségtan, 11. filozófia, 12. rajz, 13. ének, 14testgyakorlás. A törvény már a f- év szeptemberében hatályba lép. Leánygimnáziumunk fenníarw'es'.üleiének is is tehát rövidesen határoznia kell arról, hogy a törvény állal alkotott leány közép iskolai íipusok közül melyikké szervezze át iskolánkatTanár itestületünk, mielőtt az iskola fenntartó hatósága elé ebben a nagyjelentőségű kérdésben javaslatot terune, a kérdést klellőképen elő akarván készíteni, a szülők véleményét is ki óhajtja kérni arra nézve, hogy a leányközépiskolának melyik ui formájával látnák helyi társadalmunk igényeit jobban kielégítve, tehát melyik ui típust tartanák megfelelőnek intézetünk számáraA tanári testület nem akarván a szülők véleményét befolyásolni, csak a szülők felfogásának megismerése után foglal állást, e kérdésben. A szülői értekezlet formáját az ily értekezletek gyér látogatottsága miatt mellőzni kénytelen, ezért Írásbeli választ kér a mélyen tisztelt szülőktől arra a kérdésre, hogy. A leánygimnáziumot vagy leányliceumot tartják-e megfelelőbbnek helyi társadalmunk szempontjából? Erre a kérdésre a választ f. év február 26-ig méltóztassanak beküldeni alulirt igazgatóhoz. ' Nyíregyháza, 1927- január 17. Adorján Ferenc, igazgató. BSaknla Záli, a harcias baitával sebesítette (A »Nyirvidék« tudósítójától- A kisteleki bokori cigányok során nagy izgalmat keltett az a verekedés, amely két ottani cigányaszí szony között fejlődött ki- A verekedésnek két asszony a hőse, a harcias természetű Makula Rozália, röviden és becézőn Záli és a hetvenesztendős Makula Mária, Záli és Mária nagy ellenségek ésgyakkisteleki cigányasszony meg laknia Máriát. ran volt eddig is éles szóváltás közöttük- Egy ilyen szóváltás közben január 22-én Záli baltát ragadott és kétszer teljes erejével az öregasszony felé sújtott. A balta az asszony karját találta és súlyos sérülést okozott. A megsebesült asszonyt Szilárd Jenő dr. vizsgálta meg. Makula Záli ellen súlyos testi sértés m'Btt indult meg az eljárás. Rákosi lené és Hegedűs Lóránt a külföldi í magyarok politizálásáról és a kivándorlásról. (A »Nyirvidék« tudósítójától-) Messzi Dél-Amerikából, a brazíliai Sao-Paulóból megküld tek nekünk egy újságot, amelynek első £ oldalát két nagy magyar publicista: Rákosi Jenő és Hegedűs Lóránt levele díszít- Az újság, a délamerikai Magyar hirlap két kérdést intézett hozzájuk: egyiket a külföldi magyaroknak a hazai politikába való beleszólásáról, a másikat a kivándorlásról A kérdésekre adott válasz ez a két levél, amely minket idehaza is nagyon érdekel. Rákosi Jenő levele Két kérdésre kér tőlem választ a szerkesztőség. Az első kérdés: Cél zerü dolog-e, hogy a külföldi magyarság és sajtö részt vegyen a hazai politikában? Feleletem: Nem célszerű, sőt véleményem szerint káros- Nincsen se ' az emberekről, se a dolgokról, se " a viszonyokról közvetlen benyomásuk- Hallomásuk után formáálhaí magának véleményt, de aki az igazságot" szolgálja, az ne a mások szemével nézzen, hanem a magáéval- És aki bármely okból hazáját elhagyta, az ennek a hazának minden dolgát bizza azokra, akik nem hagyták el. A mi szegény hazánk most nagy katasztrófák áldozata- Jó fiaitól rengeteg szeretetet kivári és áldozatkészséf

et- Kormányozzák itthon azok, aki et a közvélemény és a közbizalom erre kijelöl- Kormányozzák egyszer jól, egyszer, rosszul, mindig legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint. Mi is egyszer dicsérjük, egy szer gáncsoljuk őket, aszerint ahogy megítélni tudjuk cselekedeteiket, mint szemtanúi szereplésüknek- Aki távol van, idegenségben él, se hasznát se kárát nem vallja annak, ami itt történik, annak énszerintem csak az a dolga, hogy szeresse elhagyott hazáját job ban, mint valaha; védelmezze meg idegenekkel szemben minden alkalommal s ha valami jó nagy szolgálatot tehet érte, annak el ne halassza az alkalmát és ne nehezítse meg a hazai kormányzóknak manapság anélkül is igen nehéz dolgát közbeszólásokkal • A második kérdés: Gazdaságilag káros- eaz országra nézve a kivándorlás, speciálisan a délamerikai kivándorlás. Uram, minden vérveszteség káros. És minden kivándorlás vérveszteség. A kivándorló sohasem a h aza hasznáért kel útra, ha-nem mindig a maga boldogulásáért cserél hazát. De lehet a kivándorlásnak haszina is, némi kár téritlés a vér veszteségért. Aki csak munkát keresni megy ki és munkája gyümölcsét haza küldi vagy hozza; aki ott kün jó és hü magyar marad és munkájával, jellemével és életével becsületet szerez a magyarnakRákosi Jenő. Hegedűs Lóránt levele Nagyon helyeslem, hogy a külföldi magyarság és sajtó foglalkozik az óhazai politikai állást fogAPOLLÓ m KEDDIG A filmművészet non-plus ultrája! DOUGLAS FAIRBANKS CSODAFILMJE! A bagdadi tolvaj A teljes mű egyszerre! A bagdadi tolvaj előadásainak sorrendje: Szombaton 5, 7 és 9 órakor, Vasárnap délelőtt V

211 órakor TISZTVISELŐ MATINÉ tisztviselő és kedvezményes jegyek csak ezen előadásra érvényesek. Vasárnap délután 3, 5, 7 és 9 órakor, Hétfőn—kedden 5, 7 és 9 órakor. TRETORN'Vl Xőcifl&i Sárcipők minden nagyságban nagy választékban Hungária Cipőáruházban, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-u. S. Hó- és sárcipő javításokat 24 óra alatt elkCszitüub. laljon, ezt távolról lelkiismeretesen megtenni nagyon nehéz, hanem azért, hogy állandóan szem előtt legyenek a hazai viszonyok és azokról ne feledkezzenek el... Hiszen azok részéről is, akik vissza akarnak térni, nagyon fontos, hogy a szálak sohasem szakadjanak el 'az őshaza és a kivándorlók között... Ma azt megállapítani, hogy a délamerikai kivándorlás hasznos-e vagy káros az országra nem tudom- Annakidején az északamerikai kivándorlásról csak akkor mertem nyilatkozni, amidőn bejártam Newyorktól—Kaliforniáig és Mexikótól—Kanadáig a magyar telepeket- Sőt még evvel sem elégedtem meg, miután láttam, hogy az Amerikába való bevándorlásnak egyik főoka ugyan Amerika vonzó ereje, a másik azonban a hazai állapotokban, azok taszító erejében van. és ezért itthon a kivándorlás okai céljából külön beutaztam a Székelyföldet, a Felvidéket és a Dunántult és azután megnéztem akivándorolt magyarok romániai és jugoszláviai telepeit. Miután nem lehetetlen, hogy a jövő évben, vagy a jövő évek egyikében átmehetek Délamerikába, akkor nagyobb figyelmet fogok fordítani a délamerikai kivándorlás kérdésére is. Hegedűs Lóránt. Kisvárdán tisztviselői dalkör alakult. Február 1-én bemutató hatngver_ senyt és bált rendeznek. Kisvárda, január 29. (A Nyirvidék» tudósítójától.) Kisvárda az utóbbi években erős fejlődésnek indult, amely nemcsak a városka külső képének örvendetes átalakulásában nyilvánul meg a fokozott építkezésekben, az utcák kövezésében és aszfalt burkolatán, — de érezhető a haladás társadalmi téren is. Örömmel látjuk ezt a törekvést a fejlődésképes kis szabolcsi város részéről annál is inkább, mert fejlődésében Nyíregyháza város példáját követi. Csak nemrég alakult meg Kisvárdán a nyíregyházi «Szeressük» Asztaltársaság mintájára a «Szeressük Egymást» Asztaltársaság és folyó évi január hó 22-iki bemutatkozó társas estélye a teljes siker jegyében folyt le, most pedig a H" JLa JEL]P a kacagás Címborasszója