Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-29 / 23. szám

JsÍYÍRYIDEK. 1927. január 29. A kijelölt út. Nem hivatásunk itt, lapunk ve­zetőhelyén szószerint visszahozni azt, ami mindent a politikai ese­mények előterében egy-egy kiváló áílamférfink nyilatkozatába foglal Pedig a legszívesebben e helyre iktatnánk Bethlen István gróf mi­niszterelnök nagy politikai expo­zéját, melyet szabad előadás alak­jában tartott az uj országgyűlés megnyitására készülő kormányzó párt első értekezletén. A tartalom annyira mély, az áttekintés olyan tiszta múltra és jövőre vonatkozó­lag s felvetett kérdésekre minden ben avval a világossággal vála­szol,' hogy szinte kevesek va­gyunk feladatvázlatának bő anya­gát átfogni. Kevés a terünk hozzá és kevés sok részlethez szerénysé­günk is, minthogy nem akarunk a kontárok tévedéseibe esni, ami, saj­nos, elég gyakori jelensége közéle­tünknek. Mi a magyar politika nem kedvtelésnek, játéknak tart­juk, hanem mint maga a koi» mányelnök is, az ország súlyos körülményei között az építés rend­kívüli kötelességének, amelyből nagy problémák megközelitése, az egész nemzeti jövő megalapozása s gazdasági életünknek egészségében való megszilárdítása hárul reánk. A miniszterelnök megelégedéssel te. kinthetett vissza a kormányzata alatt szembetünőleg megváltozott közállapotokra, amelyekből végre kigyomlálódtak az egyéni haza­mentés és önbíráskodás jelenségei. S mi most e helyen a jövőre vo­natkozó tervek mérlegeléséhez szó­lunk hozzá, kiragadván a közigaz­gatási reformot a szabadságjogok további kiépítését, az igazságügyi jogkodifikációkat, a közegészségügyi problémáit, a középosztály fafpra­állitását, a földreform befejezését s ezzel kapcsofatosan a fiitbizomá­nyok elodázhatatlan reformját, a még mélyebbre ható kultúrpolitikát s végűi pénzügy itéref az egyen­súly adta fehetőséggel a közhi­tei kérdés és többtermelés felfejlesz­tését. Nincs ezeknél égetőbb, kor­szerűbb s törvényhozásunk böl­csességét kívánó fefadatkör, amely­be természetszerűleg még mindaz oda tartozik, ami az állami élet közmoráljának alapján és érdekei­nek megfelelően belé kívánkozik a kormányzati döntések és törvény­javaslati előkészítés stádiumaiba. Csalódott az, aki kafandvágyó és feliengős híresztelések szerint egy­felől kiráfyszerző, másfelől orien­tációs politikát várt megszólalni, hogy csapongó képzeletét kielé­gítse, ámde ezek helyett a józan itélet adott a nemzeti társadalom gondolkodó rétegeinek teljes meg­nyugtatást arróf, hogy a kormány a helyzet számára meg nem érett kérdésekkel nem kiván fogfalkozni. Ami külügyeinket illeti, kaptunk egy örvendetes pozitívumot is. Ez Fiume kikötőjének gazdaságpoliti­kai s függő jogi kérdése, mely még le nem tárgyaltatott, de megoldást kell, hogy nyerjen. A nemzetnek barátokat szerző irányt folytatunk s külső presztízsünk emelkedő nap­ja jefzi, hogy nem sokáig kell a körülöttünk terjesztett mesterséges elsötétítés homályában tapogatóz­nunk. Itt az igazi céltudatosság és ebben találjuk a miniszterelnöki tá­jékoztatás egyik legkiemelkedőbb részét. Az ország bizonnyal" elisme­réssel fátja, hogy önakaratának megtestesülése: a kormányzópárttá borának hatalmas egysége ily ve­zér utmutatása áítaí eí is tud majd jutni azokra a magaslatokra, ame­lyek a nemzet legközelebbi céljait jelentik. Egy nyíregyházi kereskedőtől három értékes bundát loptak el, de mind a három bunda előkerült. A tolvajok a város szélén, tengericsutka közé rejtették a sok milliót érő bundákat. A gyanúsítottakat letartóztatták és bekísérték az ügyészségre. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Bocskai-utcában 17-ére vir­radó hajnalban vakmerő- lopás tör­tént. Ehrénfeld Márton fakereske­dő lakásának előszobájába álkulcs­csal behatoltak és a fogason függő három értékes bundát ellopták- A lopást Ehrenfeldék másnap vették észre és az ismeretlen tettesek ellen bűnügyi feljelentést tettek. A tolva­jok kitolták az ajtóban lévő kul­csot és ugy nyitották ki az előszo­bát. A bundák közül az egyik vá­ros iférf ibunda angol vadmacs­ka béléssel, szilszkin gallérral, a másik rövidebb mikádó nutria bé­léssel, szőrmegallérral, a harma­dik női szilszkin bunda barna se­lyem béléssel. A városi bunda bel­ső zsebében fekete bőrtárca volt különféle okmányokkal és mintegy egy millió korona értékű pénzzel. A tettesek a fekete bőrtárcai kiürítve ! az egyik Bocskai utcai üres telek­re dobták, ahonnan másnap elő is került. A rendőrség erélyes nyo­mozást indított a nagyszabású lo­pás ügyében. A bundák értéke több mint ötven millió s az eltűnt pénzzel együtt pontosan 54 millió korona volt a kar­A nyomozás eredménnyel is járt. Letartóztattak és az ügyészségre ki sértek két rovotmultut és szeren­csésen megkerültek a bundák is- A tolvajok ugyanis a drága zsák­mányt nem merték hazavinni, ha­nem elrejtették- A két férfi bundát a rendőrségi nyomozók; a város szé­lén lévő Maár tanyán a tengeri gó­réban, a női bundát a Morgó-teme­tő mellett a szántóföldön tengeri csutkával lefödve találták meg. Igy az 54 millió korona értékből 53 megkerült. mi A „Kiskorona" vendéglő bérlője nyilatkozik a piackérdésben. Fel is akart szólalni a városi közgyűlésen, de időközben kiesett a virilisták közül. — Köszönetet mond Énekes János prépost kanonoknak és nyilt kérelmet intéz a polgármesterhez (A Nyirvidék tudósítójától) —• A Nyirvidék legutóbbi vasárnapi számában terjedelmes közlemény jefent meg, amelyben a Kossuth­téri és környéki kereskedők egy része szófalt meg a piac elhelyezé­sének kérdésében. Az emiitett kereskedők mind­egyike sérelmesnek találja a vá­rosi tanácsnak azt az intézkedését, hogy az egész hetipiacot a Besse­nyei-térre helyezték át. Ezek a ke­reskedők ugyanis egész üzleti te­vékenységüket arra afapitották, hogy a piaci forgalom állandóan növelni fogja tevékenységüket, amelyből Tdfolyólag képesek lesz­nek fedezni azt a nagy rezsit, amellyel éppen egy piactéri ke­reskedő kell, hogy megbirkózzék. Annak idején ugyanis az üzleti boltbéreket annak a nagy forga­lomnak alapulvételével állapították meg, amefy forgalommai csak egy piac közelében lévő üzlet bírhat. Az adókivető bizottságok sem fe­lejtették ef figyelmen kiviiráhagy­ni, hogy X. Y. kereskedő a Kos­suth-téren nagy forgalommaf biró üzlethelyiség tulajdonosa. Ehhez a két kiadási tételhez igazodott az­után a többi is: a modern drága portáléba fővárosi fényűző világí­tás, a kirakatok ízléses, nívós el­rendezése, a bolthelyiségek belse­jének modern és higiénikus be­rendezése, az elsőrendű cikkekkel zsúfolt áruraktár, a nagy é$drága kiszolgáló személyzet, pénztáros kisasszony, telefon, stb. stb. Egy szép napon azonban mint­egy varázsütésre eltűnt a piac Kossuth-térrőf és Zöldség-térről, egyszerre csönd lett a máskor oly hangos tereken, néptelenek lettek az üzletek, elmaradt a forgalom, Városi Mozgóképszínház Vasárnap, január 30-án 3, 5, 7 és 9 órakor MEGNYITÓ DÍSZELŐADÁS Bemutatásra kerül a magyar filmgyártás nagysikert aratott legújabb terméke A CSODA DOKTOR Kalandos vígjáték 8 felvonásban Főszerepben; Székely Ibolya a Színházi Élet pünkösdi szépségversenyének győztese, Rátkay Márton, Vaszary Piroska, Rítta von Laudon, Radó Sándor, Vendrey Ferenc stb. Kisérő miikor: BUSTER KEATON. Az 5, 7 9 órai előadásokat a nyíregyházi 12, gy. e. zenekara kíséri. ÜÉÜ21 A CSO0A ŐOKTOrT™ Kalandos vígjáték 8 felv Kisérő műsor : Bustcr burleszk. Jégyelővétel Jakobovits Fannika dohánytőzsdéjében délelőtt 10-tőI délután 4 óráig. Helyárak: Páholyülés 1*50, zsöllye T20, támlás­szék 1- — , erkély I ső sor T20, erkély II—III. sor f—, II. emelet —-40, diákjegy —'3 0 csütörtökön Nagyherceonö ós i pincér, FrBQOli kapitány. a haszon. Am imegmaradt, az a nagy bolt­bér, az éívíselhetetlen adóalap és a nagy rezsi. Érthető tehát, hogy az érdekelt kereskedők eleinte mu­guk sem tudták, hogy voltaképen milyen szomorú helyzetbe kerül­tek. Talán csak a rossz gazdasági viszonyok okozzák ezt a pangást, mondották s csak akkor jajdul­tak fel, amikor látták, hogy ez ál­landó jelleget öltött. Deputációz­tak, kérvényeztek, mindhiába. Vá­rosszépitési és közrendészeti okok­ra való hivatkozással elutasították kérelmüket, amely pedig alapjában véve méltányos és honorálandó. Nemcsak a magyar városok, ha­nem a külföldiek építkezése és el­rendezése is ugy alakult, hosszú idők, sokszor évszázadok folya­mán, hogy az üzletek egy csoport­ban telepedtek meg, a kereskedelmi élet a városnak egy részére kon­centrálódott, hiszen minden világ­városnak megvan a maga keres­kedelmi negyede, ezt az organikus fejlődési folyamatot egy csapásra megszüntetni, egy tollvonással meg­semmisíteni még senkinek sem ju­tott eszébe. Az a körülmény, hogy Nyíregyháza város kereskedelmi élete a Kossuth-térre és közvet­len környékére koncentrálódott s hogy ezen a vidéken nincs e tenyérnyi fal, amelyet ne üzlethe­lyiség céljára bontottak volna ki és pilléreztek volna alá portálék­kal, azt bizonyítja, hogy itt egy több, mint félévszázad óta alakuló kereskedelmi centrummal állunk szemben, amelynek egyes tényezőit nem lehet exisztenciájukban tönk­re tenni azáltal, hogy megJFhetési alapjukat, az ugyanezen idő óta ott élő piacot egyszerűen máróir holnapra máshová telepítjük. Fried Salamon, a Kiskorona ér­demes bérlője volt az, aki legha­marább megérezte ennek az intéz­kedésnek a következményeit s aki legelőször kezdte meg az agitációt a piacnak legalább részben való visszahelyezése érdekében. Öt is súlyosan érinti a piac hiánya, hi­szen a vidéki gazdálkodók, ügyes, bajos emberek, akik a heti piacokra bejöttek Nyíregyházára, a Kisko­ronában ették meg pörköltjüket és itták meg sörüket. Ma már nincs igy, mondja szomorúan munkatár­sunknak a hetven év kora dacára még ruganyos egészségű Fried S&r l.amon, csak az iskolás gyerekeket látom elmenni üzletem ablaka előtt, amelyen gyakran nézegetek ki, mert az elvont forgalom miatt alig akad vendégem. Tizenhat errv berből álló személyzetem volt a jobb időkben is s ezt a létszáma most is fenn kelf tartanom. kérdezem azonban, hogy miből? Már készültem is egy beszédre, amelyet képviselőtestületünk ülé­sén el akartam mondani, azonban legújabb adófizetési lajstrom összeállításánál kiestem a virilisták közüí. Igy a beszédem csak papí­ron maradt meg, de nem mulaszt­hatom el, hogy ne mondjak hálás köszönetet Énekes János prépost kanonok ur Onagyságának azért, a megértő és humánus eljárásá­ért, mellyel bennünket, bajba jii­tott piac környéki kereskedőket még akart menteni. Hiszen belátjuk mi is, hogy az egész piac visszahelye­zése lehetetlen, csak annyit kir rünk, hogy osszák meg azt igás­ságosan. Jusson abból a Kossuftr térre is, meg a Zöldség-térre is, Hiszen a Bessenyei-tér nagy vas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom