Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-27 / 21. szám

»J 1YÍRY1DÉIC 1927. január 27. Egy költő halála. Már nem tombol az ádáz harc lángotvető bus magyar neve kö­rül- Sírját, amelyet eddig fekete kálvinista fejfa díszített, a főváros határozata szerint nemsokára mű­vész faragta kő jelöli meg- Mikor a közelmúlt évek egyikének nyarán a kerepesi temetőben merengve áll­tam Ady sirja mellett, friss virá­gok hirdették a gyöngéd emlékezés harmatát a tragikumot hirdető si­ron. Most -nyolc esztendeje hanyat­lott alá szépen formált feje, amely hirdette a magyar világtragédia sod­ródását- Most, halálának évfordu­lóján a sötét virágos kötésű Ady könyvek betűin feketébb a szín, csillogóbb a köniny, de feléjök ive­lődik a megbékélés, a szeretve bo­csátás szivárványa. Harcos iránya a múlté, nincs mit vitázni róla, beteg testi élete és hanyatló fiatal­sága nem lehet, igaz, egy előre len­dülő magyar ifjúság ideálja, de a kavarodó, viharmadarasan vijjogó versek között vannak zsolozsmás sorok, vaninak ihletett vallomások a magyar lélek mélyéről és hiába minden, a legszebb a friss erejű, a tavaszosan kiteljesedett Ady ver­seket már ott találjuk bus memen­tóként, messze világító, uj életet hirdető fároszként a középiskolai poétikában és irodalomtörénetisze­melvénykönyvben is- Gyujtsuk mi is ezen a napon a sziv fáklyáját, világítsa be az éjbe Góg és Magóg fiának nevét- Mi mély megindultság gal való emlékezésünk virágaként egy finom müvü uj könyvből idé­zünk róla, Adyról- A könyv, Szudy Elemér könyve Párisról szól, ahol a költő szelleme támad elé és Szudy róla beszél merengő rágondo lásában : Amint Szudy Elemér Páris fö­lött mereng, észébe jut a Város lelkének fellengően csapongó, aka­ratos megszólalta'ó;a, Francois Vil­lon. Páris legvérbelibb poétája és szellemi szülötte ő — irja — aki­nek csak egy késő rokona kóborolt még ugy a külvárosi utcákon a génié és a küldetés súlyától roska dottan; Paul Verlaine. Majd Baskircseff Máriára gondol, akinek lelke, mely gyöngyházfényű csillogással foszforeszkál naplója sorai között, Párisnak örökre el­jegyzett mátkája lett. Maid ezt irja: »És az a harmadik, aki nem volt. francia, mert ízig-vérig magyar volt és sohasem lehetett más, csak magyar: Ady Endre, ő talán méltat­lanabb, szárazabb ihletű lantosa Párisnak, mint amazok ő lelké­nek aeol hárfáján mélyebben bugó, emberileg tisztább hangokat ütött meg a Város, amelynek szive azon­ban nem ismeri, nem visszhan­gozza őket, mert idegen nyelven szólnak hozzá- A magyar lángész örök tragikuma- Ha Ady véletlenül franciának születik, ma már szobra áll Párisban s egy uj költői iskola feje gyanánt ünneplik­Igy megmaradt ő a nagy magyar fájdalom költőjének, aki fürtöshaju busa fejében ott hordta egész Európát s mindvégig az maradt élete legnagyobb boldogtalansága, hogy maradéktalanul nem tudta odaajándékozni nemzetének­Igen, az ember a Kozmosszal ví­vott harcában súlyos sebeket kap s Ady ennek a küzdelemnek egyik legszenvedőbb magyarja volt- Ke­reste ő is az enyhülést, a feledést 1, a gyógyító írt, de nem a hagyomá­nyokhoz menekült, a magyar Pimo­dánt akarta megalapítani- Nem az ópium-mámor barlangját, amilyen a francia Pimodán volt, ahol Gautier, Baudelaire, sőt Balzac is igyekezett lelkének terhén könnyí­teni, Ady ezeknél sokkal egészsé­gesebb volt, ő a bormámort akarta intézményesíteni- Bele is halt, mielőtt igazán élt volna- Drága ba­rátom, aki megmagyaráztad nekem az éjszakát s az aradi Maros-par­ton bemutattál a hajnalnak, bo­csáss meg nekem, ha régi szerelme­det, a Szajnát netán megbántot­tam-..« Egy nemes nagy irói lélek tiszta szavai a költőről, aki most nyolc esztendeje feküdt a legszomorúbb ravatalon, akkor, mikor körülötte minden, minden fekete ravatala volt, fekete ravatala Magyarország­nak és Erdélynek, az ő Erdélyének, ahonnan elindult az Értől az Óceán felé- Az óceán hullámai ma megvil­lantják az ő nevét­Relle Gabriella operaénekesnő szombat este lép fel a Bessenyei Kör hangversenyén. A negyedik bérleti est iránt igen nagy az érdeklődés. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az emberi hang a legszebb zene, szokták mondani az esztétikusok, az emberi torok a legfinomabb, legérzékenyebb hangszer. Épen ezért különleges műélvezet egy ki­váló énekes, vagy énekesnő meg­hallgatása- Relle Gabriella, a m­kir- Operaház primadonnája, je­lenleg egyike a legkiválóbb magyar énekesnőknek, aki műsorának leg­javával lép fel a Bessenyei Kör szombati hangversenyén, amely á Kör ezidei negyedik bérleti hang­versenye- Érthető tehát, hogy a szombati est iránt igen nagy az ér­deklődés. jegyek a Ferenczi-féle könyvke­reskedésben válthatók 5, 3-5, és 2 pengős árban (Telefon 318.) Ibsen Vadkacsája döbbenetes erővel hatott a Kamara Szinház nyiregyházi színpadáról Nyíregyháza, január 26- A Nyirvidek tudósítójától­Az az északi szem, amelynek te­kintete befúródott a társadalmi, családi, egyéni élet finom idegszá­laiba, Ibsen szeme jól látta a bűn inficiáló hatását. A fertőzés az egyén állatiságából a családba árad ott fertőz láthatatlanul, ott öli meg a lelket, amelynek sebe nem lát­ható, amelyet leplezni is lehet egy ideig, de amely seb fájdalmasabb, gyilkolóbb mindennél- Irtózatos lelki összeroppanás lesz az ered­mény. Boldogság virága hervad el, a lélek halálát a test összeomlása követi: gyilkosságok, öngyilkossá­gok- Ibsen Vadkacsájában már az első felvonás néhány ielenete után döbbenetes, félelmet keltő erővel fog meg az a tudat, hogy egy vi­rágzó, napfényes, harmonikus csa­ládi élet alá van aknázva- Nag^ seb, piros, égő, fájó seb az élet, amelyet mindig van, aki siet fel­fakasztani. Itt az apa bűnét tudó fiu Hamlet tépelődésével, »tisztes­ség-lázával» viszi rá a nem látó boldogokat a tisztán látásra, amely­nek rettenetes realizmusa a Vad­kacsában a legbájosabbat, a gyön­ge leányleiket sötétítik el. A Kamara Szinház előadásai fel­nyitják estéről-estére a világiroda­lom evangéliumi könyveit. Élőadá­sainak jellemfestő ereje ráveti a fényt az irásra, a betűk fénylenek, az igék zengőn bontakoznak ki és a közönség lelke magasabb ethikai régiókba emelkedve járja az esz­mék, a gondolatok csillagos útját. A Vadkacsa tegnap esti előadásán is a város legmélyebb intellektusát képviselő közönség reprezeníálói je­lentek meg. A felvonások hatóere­je fokozódott, a színművészek el­mélyedő studium eredményeként tisztán elmélyitetten mutatták be az embert, a bűnöst, a boldogot. A nézőközönség kettős probléma előtt áll: az ibseni probléma, az élet kérdéseinek komplexuma és a szinész alkotó művészetének izgal­mas kérdése. Alapi Nándor társu­latának szerencsés intuieióval meg­választott emberei művészek a leg­javából- Ugy képzelem őket, hogy mind-mind tökéletes pszichológus mind-mind nagyszerű szobrász és piktor és muzsikus is. jellemek, mimika, a maszk, a mozdulatok, a muzsika, gesztus vonalai, árnyai és fényhatásával, plaszticitásával- — És pikturális, meg zenei elemeket is felhasználnak- A Vadkacsában az ön önmagát adó alaki;ás remekeit lát­tuk­Miskey Jenő rideg, szenvtelen, kemény nagy ur, a nagytőke kér­lelhetetlenségével taposó kohótu­lajdonosban azt ábrázolta, akit Ib­sen állított a rontás szelleméül.­Petö Endre, a fiu idegember, a nemiezis eszköze, mozdulatai, be széde a fájó elhivatottság arcvo­násaiban, erős és igaz tolmácsává tették annak, amit az iró reábízott £s itt van Szentiványi, az öreg Ekdál, mesteri tanulmányfő, meg­törtségében ő ennek a drámának a keserűn vidám vonása, torz mo­soly. Meleg elismeréssel köszön­jük mesteri játékát. Minden művé­szi eszközt tudatosan alkalmazó volt az a kiváló jellemábrázolás, amelyet olyan megkapó charme.mál adott a nagy csalódások és hi­sze'fcenvségck akaratban gyenge Hjalmar ábrázofója, Maconkai Jó­zsef. Gina, a iMagdoInák örök bá­natával suhant, mint árny és en­nek az árnynak borulatát meg­döbbentő reálizmussal éreztette Mihályi Mária. Witt Böske Hed­vig volt, a mélyre sülyedés fájó részvétet keltő ártatlan áldozata É; amilyen bájjal, leányos szeretettel, kedvességgef tudott hatni, olyan részvétet ébresztett ártatlanul való mártiromkodásában. Sörbyné köny­nyed, elegáns volt, Salgó Ilona alakította, a többiek közül markáns vonalakkal és a kemény cinizmus határozott éreztetésével hatott Ihász László Rellig orvos szerepében. Az összhatás, a rendezés most is a legelőkelőbb művészi intenciókat árulta el. Alapi a város irodalmi kultúrája érdekében pótolja azt, amit Nyíregyháza e tekintetben sajnálatosan nélkülöz, az európai színvonalú kuiturhatások nyújtá­sát, amelyet utóbb csak a Lafon­taine Társulat irodalmi estjei és a Bessenyei hangversenyek nyúj­tottak. Ezért is nagy hálával tar­tozunk neki. (*) Irodai fölsz:relések, dossiék, iratrendezők, másolókönyvek, le­véllyukasztók stb- nagy választék­ban kaphatók az Ujságboltban. BaSSÜSK&J 4 Yárosi Szinház Mozgó ACiOD&DOETOR SOHA rem volt még filmben annyi hihe­tetlen dolog és esemény mint a BAGDADI TOLVAJ ban A lehetőségek és lehetetlenségek szenzációs sorozata: a bűvös kötél a repülő szőnyeg a lángokádó sárkány a szárnyas táltos az óriáspók a láthatatlan köpeny a borzalmak völgye a hold citadellája a tengerfenék birodalma a bűvös magvak a földből kipattanó hadseregek a kristály birodalom az álmok országa Ragyogó panorámák éa látványos­ságok — szüntelen és óriási vál­tozata a hihetetlen csodáknak — valóságos orgiája a bűbájo3 nap kelet poézisének és kalandjainak. Kizárólagos joggal »z Apollóban péntektől—keddig l HÍREK, j "i.aimi — MI Ili im ig XIS1TAPTAR Január 21. Csütörtök. Róm.. kath. Ar. János, Gör. kath. Kri­zánt. Prot. Lothár. Izr. Se­bath 24. Országos Kamara-Szinház: Az államtitkár ur (8 órakor). ' Apolló-Mozgó: práter Mici, egy, szerelem regénye Bécs boldog napjaiból, kísérő műsorral (5 7 és 9 órakor). D;adal Mozgó: Far kasüvöltés, Rjn-Tín-Tín főszereplésével (5 7 és 9 órakor). Városi gőz- és kádfürdő: nyitva reggel 6 órától. A g)zfürdö kedden és pénteken csak nők részére van nyitva. Vármegyei Jósa-Muzeum: nyitva 9—13 óráig. A Nytve jégpályája: zárva.. Egész héten át a Lányi-Gonda és Gergelytfy gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. Vásárok jegyzéke: Január 27-én, csütörtökön: Állat­és kirakodóvásár: Marcaltő, Tornaszentandrás, Ujfehértó, Vasvár (sertésvásár bizonyta­lan). Január 28-án, pénteken•' Állat- és kirakodóvásár: Jánoshida, Szalkszentmárton, Szentjes. Jan .7ár 29-én, szornbaton: Állat- és kirakodóvásár: Csanádpalota. ( Kirakodóvásár: Szentes. Január 30 án, vasárnap: Állat- és kirakodóvásár: Gyöngyös, Kunhegyes. HOS ŐSZUTÓN... Hüs őszutón, mikor borús időben, Mint millió, megfakult kusza vércsepp, Lehullanak az utolsó levelek, S mint tengernyi 1, kicsiny vatta, bevonja Süni hópehelytömeg lágyan őket: Kis madár, az erdőből mért repülsz be A házak közé, hol csak lassú, lomha Kéményfüst szállong, elfoszló alakban? Szivem szállj s ne hagyd el az embererdőt; Látod, kietlenné válik gyakorta; És sok csupasz sebe lassan heged be,

Next

/
Oldalképek
Tartalom