Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-27 / 21. szám

JSÍYÍRYIDÉK. Daszik Lajos miskolci evangélikus lelkész előadást tartott a Kossuth reálgimnázium dísz­termében európai tanulmányútjáról. Hétfő esti előadása keretében Olaszországgal foglalkozott. Legközelebb rranciaországról és Németországról fog elő­adást tartani. 2 A csontosodott konzer­vatizmus ellen. Országszerte nagy megkönnyeb­bülést keltett Bethlen István gróf hatalmas beszéde, amelyet az egy­séges párt első összejövetelén tar­tott. A beszéd határozott program­adás volt, de amilyen biztosan meg­jelölte a tennivalók sorozatát, épp olyan kétséget kizáróan kijelentet­te, hogy a királykérdés a közel jö­vőben nem aktuális, ennek meg­oldására egyelőre nem gondol- Ez­zel a félreérthetetlen kijelentésből látja mindenki, hogy a váratlan nagy eseményekről való izgalmas találgatások koraiak voltak, hogy minden téren a békés, nyugodt munkára, a lassú kibontakozásra kell berendezkednünk. A tengeri ki­kötő kérdésében az egész ország lelkét melengető érzést kelt a mi­niszterelnök az a kijelentése, hogy & fiumei kikötőhöz ragaszkodunk­jfíuinét a magyar szent korona gyöngyének neveztük boldog béke­években s most, ha csak kikötőül is újra közelebb jut hozzánk- — A jnulttal való összefüggésnek ujabb erős szála elevenül meg, Fiuméről újra ugy beszélünk, mint a magyar tengeri kikötőről- Ez az uj ered­mény is azt igazolja, hogy a mi­niszterelnök politikája a jövendő vásznát szövögető nagy kitartást, odaadást, merész álmokról való fájó lemondást kivánó, de a nagy jövő biztos hitével végzett munka­Ezt az alkotómunkát, amint a mi­niszterelnök mondotta a mult tra­dícióit tiszteletben tartó haladás szelleme vezérli- Konzervativizmus ez, de nem a megcsontosodott kon­zervativizmus, amely merev, zárt formáknak gondolja a társadalmi, politikai élet kereteit. A miniszter­elnök életfelfogásának, társadalmi és poli ikai hitvallásának princípiu­mát juttatta kifejezésre, amikor szükségesnek Látta, hogy különbsé­get tehet a kétféle konzervativiz­mus között. Hisszük, hogy ez a frissítő-erejű alapgondolat behatol mindenhová, ahol szükség van egy kis tavaszos levegőre. A forradal­mak minden hagyományt mellőző radikalizmusa után nagyon sokszor tapasztalhatjuk a másik oldal szél­sőségét, a visszahatást, a mere­ven elzárkózó konzervatív társadal­mi, politikai felfogást és életfceren­dezkedési A haladás gondolatát tu­domásul kell vennünk, bármennyire is benne vagyunk a mi kényelmes Szubjektivizmusunkban, bármennyi­re is jól esne önzésünknek, ha bi­zonyos felfogások, relációk mere­ven megmaradnának századokon át. Most egy évszázada kelt ércszár­nyára a szabadsággondolat és meg­vivta győzelmes harcát Metternich korának avult konzervativizmusá­val- Szabadság és haladás lelkesí­tette Eötvöst, Széchenyit, Kossuthot Ma százéve még éltek és százados illúziókban álmodoztak azok a ne­mesek, akik felháborodva hallot­ták, hogy az uj Lánchídon nekik is kell adózni. »Evszázados kiváltsá­gainkat Széchenyi hidja szünteti meg« — kiáltottak fel, de a szár­nyaló idő erejét nem tartóztathat­ták fel. A szabadság és haladás megteremtette a XIX- század mo­dern Magyarországát- Az esküdt­szék visszaállítása, az uj sajtótör­vény, a közigazgatás reformja mind azt jelzik, hogy a haladás, a foko­zatos haladás utján vagyunk és ez a szellem fog\a áthatni minden te­vékenységünket. A miniszterelnök debreceni beszéde után most újuló örömmel fogadják a nagy év nagy ouverture-jét, a nagy megnyitót, amety után egy munkás és mun­kára inspiráló programm végrehaj­tása következik- Spectator. __ (A Nyirvidék tudósitójátóí.) — Érdeklődő diákok, tanáraik s a nagyközönség,, soraiból egy-két hölgy és ur hallgatták végig hétfőn este Duszik Lajos miskolci evangé­likus lelkésznek előadását, aki poé­tikus képéfcben, a látó ember eleven erejű közlésében számolt be job­bára ifjú hallgatói előtt arról a széles vonalú tanulmányútjáról, melyet Európa országaiban vég­zett. Duszik Lajost az vezette elő­adásának Nyíregyházán való meg­tartására, hogy évekkel ezelőtt az ev. Kossuth reálgimnáziumunknak volt a tanulója s háláját akarta leróni olyan előadás tartása által, melyből az ifjúság csak okulhat. Leszámítva azt, hogy Duszik La­jos a magyarországi ev. lelkészi kar egyik legképzettebb egyénisége az előadás kiváló művésze, maga a tárgykör is kiváló figyelmet váló tott ki s ha előadásának értékét szabad azzal a mértékkel kifejez­nünk, hogy az egyébként nyugta­lan temperamentumu I—VIII. osz­tályú tanulóifjúság szinte egy órán át lélekzetvisszafojtva hallgatta a simán gördülő, színesen, képek­kel mesterien szőtt mondatokat, ak­kor eleget is mondtunk az érték jellemzésére. Tegnapelőtti előadásában dr. Vie­tórisz József bemutató és üdvözlő szavai után, a négyhetes olaszor­szági ut kiemelkedőbb mozzanatai­val foglalkozott. Nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy, ahol csak lehet, meg ne dobog­tassa az ifjak szivét. Fiume, Mi­ramare, Monfalcone, a piavei lö­vészárkok, Velence képezték azokat a gondolatközpontokat, melyek kö­ré fűződött nemzeti öntudatot éb­resztő, nagy történelmi tényeket megvilágító előadása. Szinte eleve­nen lüktetett a történelem szavai­ban. 5 mikor megmérte a szavak­kal az áldozatok súlyát, melyet nemzetünk vérben és vagyonban hozott e -helyeken, rávilágított azok­ra a fénylő pontokra is, melyek a magyar dicsőségnek hirdetői vol­tak. Kis djákok figyelő arcán ki­gyúlt a lelkesedés rózsája, amikor arról beszélt,, hogy egy fiumei leány az iparcsarnokban rendezett kiállításon báró Eötvös József ;Karthauziját olvasta. Vele együtt érezték a magyarság alkotó erejé­nek elpusztithatatlanságát, ami­kor arról szólott, hogy a velencei nemzetközi kiállítás magyar csar­nokában még az olaszok is elisme­réssel és áhítattal néztek a ma­gyar race képbe formált nemes alak­jaira. Magyar szavak rimbe csen­dülésekor érezték ott az Olasz földön, a kiállítás termének fel­írását olvasva, hogy drága nekünk ez a föld s édes ez az anyanyelv­Érdekes fejezete volt előadásá­nak, amikor az olasz nacionaliz­mus előretöréséről, Mussolini nép­szerűségéről, az olasz nép törhe­tetlen élniakarásáról s magára esí­méléséről beszélt. Igen értékes előadását azzal zír­ta, hogy tanuljon el mindent a magyar ifjúság külföldi bolyongd* sai során s ami szépet, jót alkot a műveltség, azt fokozott mérték­ben valósítsa meg nemzete javára itthon minden magyar. Ugy tud hinni a nemzet feltámadásában. Előadását a jelenlevők őszinte lelkesedéssel honorálták s nagy örömmel fogadták igéretét, hogy a legközelebbi napokban folytatni fogja franciaországi útjáról s né­metországi megfigyeléseiről fel­vett jegyzetei ismertetését. Az új­ságolvasók bizonyára emlékezni fognak még arra, hogy Duszik La­jos meglátogatta a német császárt is Doornban s az egy órán át tartó beszélgetés egyes részleteiről annak idején beszámolt a Buda­pesti Hirlap hasábjain is. Foko­zott érdeklődésre tarthat számot te­hát, ha az eleven szó, a közvetlen közlés erejével fog majd képet fes­teni ujabb előadásai során tanul­mányútjáról. 1927. január 27. Gyüre községben agyonszúrtak egy fiatalembert. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A gyürei csendőrörstől tegnap te­lefonértesítés érkezett Nyíregyházá­ra, amely egy halálosan végződő verekedésről számol be- A' vere­kedés Gyüre községben a Varsányi Ezredes-tanyán történt, ahol G. Baráth András gyürei legény állt szembe az alig huszonhárom éves Kiss Andrással- A verekedés előz­ményei ezidőszerint még Ismeretle­nek, csak annyit közöl a jelentés, hogy G. Baráih András hétfőn es-e 10 és 11 óra között agyonszúrta a fiatal Kiss Afhdrást- A gyilkos­ság hírére elrendelték a holttest fel­boncolását, amelyet a kisvárdai já­rásbíróság fog megejteni. A gyil­kost a csendőrök letartóztatták és be fogják kisérni a nyíregyházi kir. ügyészségre. Országos Kamaraszínház. Igazgató. Alapi Nándor. HETI MüSOr: Csütörtök, jan. 27: Az álCamtitkár ur. Ma este Bernhard Schaw 5 fel­vonásos komédiája «Az orvos di­lemmája» kerül színre, Hevesi Sán­dor fordításában és Alapi Nándor rendezésében, a következő sze­reposztásban : [ Sír Colenso Rídgeon — Miskey i József Sir Patrick Cullen — Ihász László Sir Rafph Bloomfield Bonington — Szentiványi Béla Dr. Cutler Walpole — Pető Endre Dr. Loony Schutzmacher — MacZonkai Józs -f Dr. Blenkinsop — Biró László Louis Dubedat, festő — Alapi Nándor Jennifer, a felesége — Fekete Vilma Redpenny, Ridgeon asszisztense — Fekete László Emmy, Ridgeon gazdasszonya — Mihályi Mária Minnie Tinwel, szobalány — Witt Böske, Riporter — Fekete László írnok — Nagy István Egy szellemes francia bohózat Bisson Államtitkár ur-ja, kerül színre csütörtökön este az Orszá­gos Kamara-Szin házban. Csupa derii és kacagás ez a darab. Két órán keresztül mulat a közönség a szellemes fordulatokon. Fősze­replők: Saigó Ilona, Szentiványi Béla, Fekete Vilma, Maconkai Jó­zsef, Mihályi Mária, Fekete, Ihász, Witt ^Biró. Bőr­domborítást, ridikül, pengőtárca, cigaretta­és szivartárca készítését leg­szebb kivitelben vállalja: BALOGH iparművész, Vásártér-köz 17. szóm. __ _ APOLLÓ _ Szerdán A békebeli császárváros tükörképe! Csütörtökön Práter Mioi Egy szerelem regénye Bécs boldog napjaiból. — Irta és rendezte: Gróf Kolowrat Sándor. — A főszerepben: ?$ITA NALDI. ÉS A FÉNYES KÍSÉRŐ MŰSOR! Péntektől 5 napig Keddig A filmművészet non-plus ultrája! DOUGLAS FAIRBANKS CSODAFILMJE! A bagdadi tolvaj A teljes mű egyszerre ! Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. A BAGDADI TOLVAJ örömet lop szivedbe. mosolyt csal arcodra!

Next

/
Oldalképek
Tartalom