Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)
1926-12-11 / 281. szám
JSÍYÍHYIDÉK. Furcsaságok emberi életünkben. (Ajánlva Kílrthy Ferenc barátom figyelmébe) Mikor én először olvastam Sekszpir »Szentivánéji álom« c. vígjátékát, magam is még ilyen álmokat álmodozván — az Atyamester képzeletének szertelenségét csodáltam abban. Hát hogy is ne? Azok a kis manók: Puck, Oberon, Robin pajtás és a többi BabszemJankók, Tündérek, akik ott csalafintáskodnak, mint a gyermekmesék visszaképzelései, tűntek elém. Később Faust Doktor Fekete kutyája, amint Mefisztóvá nyújtózkodik előtte, emberi hangot ad, sőt szinte a Doktor belsejébe lát, aztán vezetőül ajánlkozik és vezeti is, szinte orránál fogva, akár tetszik, akár nem- És több ilyen furcsaságok tűntek elém is, játékos, vagy goromba szellemek; láthatatlan, de annál érezhetőbb erők, miket különböző névvel jelöl az okos és oktalan, bűnbakot kereső jámbor furulyás, mint: Sors, Szerencse, Véletlen, Esély stb- Ez a különböző |ne veket is mutatja, hogy — ha már a gondviselő Istent resteljük számba venni — van név elég. — »Szó... szó... szó...« — mondja megint Sekszpir a Hamlet szájával. Van a van! Honnan? Hova? Miért? E három szó körül kereng az emberi élet ördögmotóláia, amely elég sok szédületet okozott a Tróntól a kallói egyesig és fog is okozni még eleget. Én is átmentem az ilyeneken, eszem és szivem szerint s ha most visszagondolok, szinte látom rám nevetni, vagy gúnyolódni a Robin pajtást és tarsait! Vagy szűkölni azt a bizonyos Fekete kutyát, akiből egyszer csak kinyujtózik — Mefisztó mester! Lelkem káprázatában a legdúsabb dolgbkat láttam: először is, az emberré nevelés nagy problémáját. Lehet-e nagyobb? Ugy láttam, hogy ezt a dolgot is, mint min den mást, az elején kell kezdeniMég akkor csak az óvodát gondoltam- Ma már tudom, hogy az óvodázás is már folytatást jelez, a kezdet, a születés előtt kezdődik már. Ezt már a görögök is tudták, de megelégedtek a tudással. Tehát az óvoda- Kapóra jött az ugyneveEmlékeim... reményeim... Irta: Margócsy Emil a felsőkereskedelmi isk. igazgatója. A második kétdés, amit tanulmány tárgyává tettem, a mi tanitástervünknek és tananyagbeosztásunknak összhasontitása a külföldi tanitástervekkel, különö sen ott, ahol hasonló tipusu keresk. szakoklatás van, mint a mi felső-keresk. iskoláinkban. E téren csak Ausztriával lehet az összehasonlítást eredményesen elvégezni, mert Svájcban talán névre nézve, vannak felső ker. iskolák, de lényegileg, a mi iskoláinkkal egyenlő nivón álló tipusu nincs. Svájcban sokkal szabadabb az egész oktatásügy, nincs ugy paragrafusba szedve, mint nálunk, de ez Svájc fejlettebb kulturális .viszonyait jelenti. Ott át vannak itatva az emberek, a tanulók attól a tudattól, hogy egyetlen pályán sem lehet boldogulni tudás nélkül. Ezért, aki kereskedő ekar lenni, az természetesnek találja, hogy elébb el kell sajátítani a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket s csak azután kérhet maga számára e téren munkát 199.6 de«ember 11 zett regálejog országos megváltásaEgy régi piszkos korcsma, a községháza háta megett szintén osztályra került vagy másfélszáz jogos között. Röviden, a jogosok, három kivételével — átadták óvoda céljára — előzetesen pár évi szóés kellő füzetekkel való felvilágosítások eredményeként. Aztán jött az átalakító munka, a pokol üvöltő ördögei helyébe gyermeki szivek angyali öröme- S minden örülök közt legnagyobb az enyém, elfelejtve minden testi-lelki fáradalmat, jövést-menést Pestig és vissza- Tisza Kalmánné volt az országos óvodaügy lelke, e nemes anyai lé" lekből áramlott az én lelkembe is s mintha angyalok seregét szemléltem volna már az első gyermekcsoportban, akikből indul és fejlődik egy jobb kor— Hogy gondolhattam volna arra a kis huncut Robin pajtásra, aki ördögi vigyorgással nezhette az én dolgaimat kezdettől fogva... hova vezet...igen, kevés híján börtönbe... biz oda! Hét éven át zaklató bünper támadt ebből az istenien szép munkából, egyházi és világi bíróság előtt s drSzabó László nyűg- tszéki biró ur a megmondhatója, minő halálvermeken vezetett utam a tiszta napvilágra- Az Igazság napfénye szétrebbentette a gonosz szellemeket s az óvoda megélt és én itt vagyok! De átélni és átérezni azt a hét esztendőt, egyedül Istenre bízva magamat, váltig biztatott és dorgált is pedig megboldogult Menyhért János fiskális barátom, hogy bízzam ügyemet őreá, majd kibogozza ő, amit az akkori leghíresebb bűnügyi fiskális: Krúdy Gyula összecsimbókozott: — megköszöntem s megfogtam az Isten kezét. S most, édes jó Kürthy barátom, emlékezzél arra az időre, midőn a mult század utolsó tizedében elKarácsonyra valódi Svéd női hócipő 225 K 000 Lichtenbergnél és csak azután követelheti meg, hogy kenyeret és megélhetést biztosítson neki a pálya, amelyre lépett. Ott nincs ugy előírva, hogy a felső-ker. iskolába csak négy középiskolával lehet belépni. De ott nincs megszabva oly szigorúan az iskola tartama se. Aki szorgal masan neki lát, az rövidebb idő alatt végez. Sőt a hallgatandó órák száma attól is függ, hogy milyen az illető tehetsége. Ha jobb, akkor kevesebb óra is elég az előirt anyag elsajátításához. A zürichi höhere Handelsschuleban (Institut Minerva) három csoportra osztja fel a növendékeket értelem szerint. Első csoportban vannak a tehetségesek, azután a középtehetségüek és végül vannak a gyengék. (Qut, mittel, schwach). Az óraszámok is ehhez igazodnak. Például a számtanból a tehetségesek kapnak heti két órát, a középtehetségüek hármat, a gyengék négyet. S a tandij mindenkire nézve egyenlő. Ha az osztrák órabeosztást megnézzük, első pillanatra szemünkbe ötlik a nagy-nagy hason latosság a mi négyévfolyamu felső ker. iskolánk első órabeosztásával. Mind a négy évfolyamban 32 óra a kötelező, de ebben nincs kezdődött magyar középosztály ijesztően gyors pusztulása s ennek gátat vetendő, a gróf Károlyi Sándor nagy lelki látása a Hitelszövetkezetek utján, egy uj honfoglalás felé. Én is odaállottam mellé az első munkasorba s a hasonló (nagy Darányi Ignác minisztersége alatt az ő megbízásából jártam Szabolcs megye nagyobb községeit, ismertetni, buzdítani, a legtisztább krisztusi hazafias egyesülés ügyében. És milyen megható szépen indult, haladt, diadalmaskodott ez életmentő akció, ahol az agyvelőkben és szivekben tápláló talajra talált. — Nálunk is, másutt is- Mint mikor a szennyes áradat visszahúzódik s nyomában uj élet pezsdül- Ez volt az igazi krisztusi vallás, mely nem a dogmákon rágódott, »Isten dicsére embert áldozva«, hanem a munkás szeretet oltáránál hozta össze, tette eggyé a külömböző jelben áldozó hívőket. Még a zsidó sakter is Szövetkezetünkben vásárolta szombati lisztjét, mert az igazán kóser — az az tiszta — volt. Iskoláink közös ünnepeket, kirándulásokat rendeztek, elsimult minden egyenetlenség, az anyagi és erkölcsi előhaladás segítő békéje melegítette össze a sziveket. Csak annyit emlitek, hogy 20 év alatt egyetlen bírósági ügye sem volt szövetkezeti üzletünknek, még megintés se! S jött a pokol tüze, maga gonosz szellemeivel, Puck és társai... szinte mesébe, ijesztő mesébe illő! Dehát ugyan ki is gondolhatott volna olyat, hogy mikor én szövetkezeti házat építettem, saját kezeimmel, fogataimmal, cselédeimmel is dolgozva, igazi lelki örömmel és messze jövőbe lövelő szivárványos reméninyel, hogy ott cikkázik előttem Robin pajtás, gonosz vigyorgással biztatva: csak vigan! csak vígan! nekünk építed a víg Borozót, ott fricskázzunk az Karácsonyra divatos női Svéd hócipő bársony gallérral, fekete vagy barna színben 275 .000 K Lichtenbergnél orrod alá s visszaállítjuk a jó világot! Szentivánéji táncra perdülünk, négy szólamra énekelve velünk a szomszédos templom, községháza, óvoda és iskola! »Ez az élet ugy sem sok, Használják az okosok!« Szó ami szó: a szövetkezetekből korcsma lett... A szövetkezeti eszme áldását abban látták annak meg alapitói, hogy a nemzeti egység erkölcsnevelő" iskolája lesz, a kölcsönös érdek segitő készségével kösse össze a magyar nemzet tagjait. Belátták, hogy a pénz- és áruuzsora ördögei az alkohol gőzében fojtják meg legbiztosabban a népet, tehát ezektől* kell menteniSzámítottak főként a lelkészi és tanítói karra- Hiszen ezek már hivataluknál fogva is el vannak kötelezve az erkölcsi vezetésre s lehet-e, szabad-e elgondolni és oly lelkészt és tanítót, akik az alkohol tüzlángját maguk gyújtsák meg hívőik utmutató lámpásául? S jött az uj kor, foganva a kommün méhében, dajkálva a megfelelő lekek piaci szerelmében, segitve még hatósági erők által isS a vége? Nos, a vége, egy közgyűlés, mely szakasztott a kommün módján, bírói vezetés hangos lelkesedésevel, lelkész és tanitó vezetése alatt az uj világ fáklyáját gyújtotta fel fel, amely tűz mellől menekültek az alapot vetők- S Robin és társai körültáncolták az ui tanyát. Szóval, amit a komoly orvostudomány, a belátó értelem és krisztusi erkölcs életigazságaként állapított meg, hogy t. i. életünk fejlődésének, társadalmi egységünknek legveszélyesebb átka a szabad alkoholfogyasztás, ezt a megállapítást a mi falusi bölcseink, központi jóváhagyással, törölték az életigaz-' ságok sorából s azok a pajkos alvilági hatalmak, melyek a Sekszpir látásában a Tündérkirálynőt is egy szamárfej szerelmi ölelgetésére varázsolták, itt minálunk is elvégezték föladatukat. A kis Robin ott ül a szamár fülén s csókot hint az ölelgető Tündérkirálynő fölé. Hát nem életfurcsaság ez? Elvégre is: — Van a van! Ha nem az ajtón, hát az ablakon! Andrássy Kálmán. benne a vallás- és a tornaóra. Meggyőződésem, hogy a mi beosztásuuk elkészítésénél az osztrák beosztás szerepelt alapul s csak az óraszámot kellett redukálni. Ha a vallástanítás ténylegesen ugy történnék, mint ahogy az a papíron le van fektetve s ahogy annak kellene lenni, ha a hitoktatók valamennyien hivatásuk magaslatán állanak, ugy nagy kár a vallásórák kiküszöbölése. Értékes az a szolgálat, ameilyel a hitoktatói kar segitségére mehet az iskolának a maga célja elérésében. Ugy kellene lenni, hogy minden egyes hitoktató érdeklődnék a saját felekezetbeli növendékek előmeneteli és magaviseleti viszonyai felől. S ha hanyatlást tapasztalna, ha kóros jelekre jönne rá, ki kellene puhatolni az okokat és támogatni az igazgatót, az osztályfőnököt, a tanárokat a rosszul tanuló s helytelen viselkedésű növendék megjavításában. A mádik idegen nyelv csak a II évfolyamban kezdődik, helyesebb, mint a mi jelenlegi beosztásunk, midőn az I. évfolyam gyenge anyagának, mely a magyar nyelv szükséges alapismereteivel sincs tisztában, egyszerre két idegen nyelvet kell megemésztenie. A földrajz és történelem beosztása teljesen azonos, minden osztályban 2-2 óra. A természetrajz, fizika, kémia-áruismeretnek már az osztrákoknál több óra jut, itt van a mi beosztásunkban nagy óraszám megtakarítása. Mert a természetrajz az I—II. évf.-ban 2+2 órát, a fizika a III—IV. évl.-ban 3—j—2 órát, a kémia és az áruismeret 3+2-)-2+2=9 órát kap. Véleményem szerint jobb a mi beosztásunk, mert a heti óraszám az osztrákoknál lehetetlen magas. A délutáni tanítást meg kell szüntetni, hogy ideje legyen a tanulónak a tanult dolgok megemésztesére és a komoly előkészületre. A kereskedelmi ismeretet az I—III. évfolyamban 3 éven át tanítják 3—j—2—[—2 órában, viszont a közgazdaságtan és a jogismeret csak a negyedik évfolyamban szerepel 2—}—3 óraszámban. A könyvvitel és a levelezés a második évfolyamban kezdődik és a miénktől alig van eltérés, mert hiszem, hogy az ebben az évben a II. évf.-ban beszüntetett két levelezési órát már a jövő tanévben visszaállítják. A negyedik évfolyam 5 gyakorló iroda órát kap. (Folyt, köv.)