Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-08 / 279. szám

4 JRUUlUfiK, 1926. december 8. Kereskedők és Gazdák Köre jókarban lévő, használt íróasztalokat keres megvételre. 6642-2 Amikor összeakasztják a szekereket. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Szondi Józsefné ínyirmedgyesi asz­szony a nyírbátori vásárból haza­felé tartott. Gere Árpád nyirmed­gyesi lakos szekerén ült. A szekeret utói érte Gere Zsigmond szekere és minden áron elébe akart vágni de ez a szűk uton nem sikerült. 'A két rohanó szekér összeakadt, Gere Árpád szekere feldőlt, Szondi Józsefné kiesett belőle és az ut kövén súlyosan megsérült. Gere Zsigmond ellen a mátészalkai já­rásbíróságon induult meg az eljá­rás, ahonnan az ügy iratait áttették a nyíregyházi kir. ügyészséghez. Karácsonyra divatos női Svéd hócipő bársony gallérral, fekete vagy barna színben K 275 .000 Lichtenbergnél Filmfelvétel közben az oroszlán széttépett egy statisztát. Az utolsó nagy európai film ünnepélyes bemutatója az A Circus Maxímus népes volt. Tógába öltözött polgárok, asz­szonyok és gyermekek remegő izgatottsággal, felcsigázott élve­zettel várták azt a pillanatot, amikor megnyílnak a ketrecek és a dühös oroszlánok sokasága kiéhezetten rárohan a kereszté­nyekre. A vasrácsok csörögtek, a láncok megoldódtak és már ugrott is a nagy hímoroszlán, hogy torkába vegye egy feszületet csó­koló ifjú fejét Örömtől ittas arcok. A nézők és a szenvedők. — Rossz az egész! — ordít bele egy hang. — Vissza az oroszlánnal! Nem mozognak elég jól ott fent! Vissza! A kurblízógép mellett egy fehér­nadrágos ur a szócsöven keresztül adja a parancsokat. Mozgás. Zűr­zavar. Azután ismét kezdődik élőiről. Megnyílnak a ketrecek és a dühös oroszlánok ismét ráro­hannak a keresztényekre. A nagy hímoroszlán megrázza hatalmas sörényét és ráugrik az egyik ke­resztény ifjúra. — Most jó — dörmögi a ren­dező. — Nagyszerű! — feleli az operatőr. De egyszerre, mint egy örvény, kavarogni kezd a nép. A rendező extázisban van, mi­lyen gyönyörű kép lesz. A tömeg pedig sikit és széjjelrohan. Min­denki arra szalad, amerre Iát. A rendező haja az égnek áll és minden erejével bekiált a szócsőbe: — Mit csináltok, szerencsétlen állatok! Az istenért, mit csináltok?! Hiába, már alig van a cirkusz­ban valaki. A porondon pedig, mint egy szörnyű képen, a hím­oroszlán nyalogatja azt a friss sebet, amelyet az ifjú torkán harapott. A rendező ajkán elhal a szó, az operatőr pépiesen forgatja a masinát, szinte öntudatlan. A fiatal D'Annuzio, a segéd­rendező odalép hozzájuk és ezt mondja: — Már késő. Meghalt. Egy másodperc múlva már dör­dül a fegyver és a sörényes oroszlán testébe fúródik a golyó. * „A Pompeji pusztulása" felvé­telei közben történt balesetről a világ minden újságja beszámolt annakidején. Csak a véletlenen múlt, hogy nagyobb szerencsét­lenség nem köveikezett be. A szomorú emlékű felvétel után a Vezuvra vonult a társaság. A vén tűzhányó nagyon morgott, amikor évszázadok után ismét benépesült Pompeji városa Szinte kedve lett volna megismételni a régi idők nagy komédiáját, Erre azonban nem került a sor A filmesek óvatosak voltak és előbb geologusokkal figyeltették a Ve­zúvot, csak azután merészkedtek a közelébe. „A Pompeji pusztulása" két főszereplője magyar színész. Az egyik Korda Mária, a másik Várkonyi Mihály. Mindketten hosszú ideig tanulmányozták a Pompejiről szóló irodalmat, mi­előtt a film felvételei megkezdőd­tek volna. Abszolút felkészültség­gel, kulturával és művészettel vitték a filmre Bulwer világhírű regényét. Várkonyi Mihálynak ez még európai filmje, egyúttal legneve­zetesebb filmjeinek egyike. Uj amerikai szerződését nagyrészt „A Pompeji pusztulásáénak kö­szönheti. A grandiózus filmet az Apolló mutatja be szerdán és csütörtökön naponta 4—4 előadás­ban és pedig 4, 6, 8 és 10 órakor mérsékelten feiemelt helyárakkal. Az epileptiknsok és hülyék részére nagy­szabású menhely létesül Nyíregyházán. Wallrabenstein lelkész előadása „Béthel" ről. — Felhívás a nemesszivü emberbarátokhoz. Németországban, a westfaleni tartományban, Bielefeld mellett van egy kis város, amelyet joggal neveznek »Halálváros«-nak mert roncsolt életük romjait temető em­berek töltik el bánatos házaiban, rövid, pár napjaikat, amelyen át a »»végállomás« felé sietnek. Az epi­leptikusok, (eskórosok), hülyéig nyomorékok városa ez, akiket egy nemes szivü lelkész, Bodelschwingh gyűjtött össze a kontinens minden tájáról, hogy menedékhelyet nyújt­son ezeknek a szerencsétleneknek akiket nemcsak a társadalom, de 3 családi tűzhely kivetettjeinek is nevezhetünk, mert ennek a beteg­ségnek a hordozóitól bizony leg­többször a beteg családja is megr szabadulni törekszik. Erről a szomorú városról: »»Bét­hel«-ről tartott a napokban Nyír­egyházán előadást Wallrabenstein Jakab methodista lelkész, egyhá­zának Dessewffy-téri kápolnájába^ Vetített képes előadásában Wall­rabenstein lelkész szomorú képét festette meg »BétheI«-nek és rész­letesen ismertette a menhely tör­ténetét, amelyet Bodelschwingh lel- • kész a szeretet és megértés eszkö- | zeivel néhány évtized alatt egy ház­ból háromszáz épületet számláló várossá fejlesztett. Az ember Bét­hel panorámáját szemlélve, egy gyönyörű fekvésű, gyárakkal fel­szerelt városkát lát maga előtt. £s senkisem gondolná, hogy valójában egy »»Halálváros« ez, amelyben a mindenkire terhet jelentő hülyék, nyomorékok és eskórosok vannak foglalkoztatás és gondos ápolás céljából összegyűjtve. Számuk ma meghaladja mar a háromezret. A társadalom azon testi és lelki nyo­morékjai ezek : akikre a legtöbb esetben még a közvetlen hozzátar­tozóik is csak szégyenkezve és un­dorral néznek ,s akiket legszíveseb­ben dugdosnak az emberek elől. — »Béthel« ezeket öleli keblére, és ezekkel a szerencsétlenekkel igyek­szik feledtetni ez a páratlanul álló, ideális intézmény, a sorsnak rajtuk ütött sebeit. Wallrabenstein lelkész »Béthel« ismertetése után váratlan bejelen­téssel lepte meg a hallgatóságot. Ez a bejelentés nem volt egyéb, mint­hogy (5, Európa második nagy »Béthel«-iét itt Nyíregyházán akar­ja megalapozni. S hogy mennyire APOLLÓ Szerdán JJTJXiTTiTIiSII. Csütörtökön hatalmas regénye filmen Pompeji pusztulása Klasszikus regény 14 felvonásban. — (A teljes regény egyszerre.) Várkonyi Mihály. Bernhard Goetzke Korda Mária, Lina di Liguoró főszereplésével. Naponta 4 előadás: 4, 6, 8 és 10 órakor. Jegyek már csak korlátolt számban kaphatók. Csak pénteken! ROD LA ROQUE - JETTA GOUDAL együttes szereplésével BUMERÁNG komoly a kitűzött cél, mutatja az^ hogy a magyarországi és külföldi methodista hívőktől gyűjtött sze­retettfillérekből, a város legkiesebb fekvésű helyén a Csalóközben, ne­vezett célra már egy villát is vásá­rolt. Sőt az illetékes körök már ígé­retet is tettek a terv végrehajtásá­ban való támogatásására. Mint ahogy Bodelschwingh lelkész egyet­len házikóból kiindulva megterem­tette Európa egyik legnagyobb szeretet intézményét, »Béthelt«, ugy, Wallrabenstein lelkész is ebben a Csalóközi kis villában veti meg alapját egy hasonló nagystílű em­berbaráti intézménynek. Mi üdvözöljük Wallrabenstein lelkészt nemes, az emberszeretet dicsőségét sugalló elhatározásáért' egyben hangsúlyozni kívánjuk, hogy ennek a nagyszabású tervnek megvalósításához, felekezeti kü­lönbség nélkül kell támaszt nyúj­tania minden érző, igaz-szivü em­bernek, aki részvéttel nézi a társa­dalom Iegnyomorultabbjdnak meg­indító, szenvedő sorsát. Wallrabenstein lelkész tervének kivitele érdekében felhívással for» dul a nemesszivü emberbirátokhoz, és ebben erkölcsi is anya­gi támogatásukat kéri. A felhívás a következő: Felhívás. Nyíregyháza városa eddig is 3 kultur-intézmények városa volt s mint ilyen országos hírnévnek ör­vend. Egy ujabb inté:mény van keletkezőben szeretett \arosunkban »Az epileptikusok és hilyék " ré­szére szolgáló menhely. Hazánkban eddig ilyen intézmény még nin­csen. Pedig égető szüíség van rá. Az epileptikusok és hülyék csa­ládjuknak terhére vanrak s ha vol­na számukra valahol ;gy menhely szívesen helyeznék el oda. Az em­beriség e legelhagycttabbjai iránti szeretet, arra ösztökét néhány ner mesen gondolkozó leket, hogy egy ilyen szeretet-intézmínyt hívjanak életre Nyíregyháza 'árosában, ami amellett ,hogy hivatja lesz a szen­vedőkön könyörülni egyúttal sze­retett városunkat is egy ujabb lé­péssel viszi előbbre a kultur-fejlő­dés terén s öregbit eddigi jó hír­nevét. Ebben a léesitendő »Men­helyben« felekezeti különbség nél­kül, minden szenvedő, meleg csa­ládi otthonra, jó bánásmódra s testvéri szeretetre alálna. Hogy ezt a maga nemében járatlan és hézag­pótló szeretetintfeményt mielőbb életbe léptethéssfk, kérjük a ne­messzivü emberbarátoknak erkölcsi és anyagi támogatását. „TOWNE5" London KEZTYÜI, FARAGÓ uri­divat ízletében. BUTMTEL mindanrcraü bútorokban í kárpitos é butoráru csarnokában, amely miiden vételkényszer nélkül megtekinthető. Legofcsóbb napi árak!) Nyiegyhása, Kállói-utca 4. Telefon: 319.

Next

/
Oldalképek
Tartalom