Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-31 / 297. szám

JV VÍR VIDÉK 1926. december 31. 8 Az nj országgyűlés elé Az uj országgyűlés feladatairól kimerítő fejtegetést adott Bethlen István gróf az egyik fővárosi napi­lapnak vezető cikkében. Ez a kará­csonyi nyilatkozat egy céltudatos programmnak felvázolása, konkré­tumaiban összefoglalva _ mindazt, ami a nemzetet fejlődésének legkö­zelebbi korszakában, gazdasági éle­tének konszolidációját illetőleg köz­óhaj tárgya. Kiérezzük ebből az Írásból, hogy a kormány feje élénk együttérzésben él a társadalommal, mindig ébren figyeli a politikai és közgazdasági közélet teremtő gon­dolatait s nemcsak a maga állam­férfiúi előrelátásnak viszi belé irá­nyító értékeit, alkotmányos tiszte­letét és szociális érzékét kormány­zati munkájába, hanem gyakorlati döntéseivel és törvényhozói elhatá­rozásával állandóan találkozik az ország polgárságának legsajátosabb törekvéseivel. Ennek tudható be, hogy öt évi eredményes munka után Bethlen István iránt tökéletes bizalommal és bölcs kormányzata iránt a biztonság tudatát adó jó­váhagyással nyilatkozott meg a vá­lasztások során a nemzet közaka­rata- És ezért van, hogy program­adását ugy fogadja mindenki, mint a legközelebbi idők kimért és ki­egyensúlyozott rendjét, összes cél­jaival, konzekvenciáival és eshető­ségeivel- Annyira a törvényesség alapján állanak Bethlen István gróf kormányzati feladatai és annyira a parlamentárizmus elvein épülnek fel, hogy mint erkölcsi tőkét néz­hetjük bennük a demokratikus jog­fejlődés és szociális jólét biztosíté­kait- Cikkében maga a miniszter­elnök is súlyt helyez arra, hogy hi­vatkozzék a nemzeti közvélemény megnyilatkozásából kitetsző ama nagy horderejű eseményre, a vá­lasztások felelősséget növelő morá­lis hatására, mely a parlamentariz­mus gondolatának régi fényeben való megújhodásából, a törvény­hozás komoly rendeltetésének visz­szatéréséből kifolyólag a guverna­mentális lelkiismeretre, amely a parlamenti többségben és a kor" mányzatban csak erősbödhetik- Ez a lelkiismeret kötelezi minden té­ren a programm haladéktalan vég­rehajtását, részben már a mult nemzetgyűlésen bejelentett, másrész ben a választók előtt ismertetett feladatok betöltését, amelyeknek megvalósulásához adta meg a nem­zet a kormány számára a parla­menti majoritást. Legelső helyen szerepel a demokratikus közszellem fejlesztése érdekében a magyar nép tömegeinek olyan kulturális szín­vonalra emelése, amelyen minden különösebb lelki megrázkódás nél­kül formálhatják át nemzetfejlesz­tő erővé az általános választójog politikai eredményeit. Ezzel párhu­zamosan a demokrácia történelmi megalapozása az alkotmányos in­tézmények ujjáépüléséből, neveze­tesen az országgyűlés másik kama­rájának ai uj felsőháznak megalakí­tásából és a vármegyei reformból fog elkövetkezni. De Bethlen ad a gazdasági életnek is komoly biztosí­tékokat a közteherviselés enyhíté­sével a magánháztartások, kereske­delem és ipar talpraállása tekin­tetében. Az uj országgyűlés fő fel­adata lesz szankcionálni mindazo­kat a törvényes javaslatokat és ren­delkezéseket, amelyek hivatva vannak a polgári gazdasági egyen­súly helyreállítására, ezzel a mun­kaalkalmak növelésére, hogy szo­ciális irányban különösen az agg­kori biztosítás garanciáival megte­remtessenek a nemzet fellendülé­sének előfeltételei. A közszabadsá­gok szabadelvű kiterjesztése és az önkormányzati testületekből kiépí­tendő fokozottabb produktív célú szellemi és anyagi erőgyűjtés fog­ják kiérlelni alkotmányjogi viszony­latban is a történeti erejű kérdé­sek helyes megoldásának idejét és módját. Türelem, felfokozott mun­ka, lelki egyensúly és társadalmi összetartás kell, hogy segítsék a miniszterelnököt feladataiban s "hisz szük, hogy az ország fogja is az ui parlament számára ezt a reális bá­zist biztosítani­Hegindnlnak a tárgyalások a kultuszminiszter és a város között a görög katholikns püspöki szeminárium felépítéséről. Nyíregyháza, december 30- — A Nyirvidék tudósítójától­A kultuszminisztérium és Nyir­egyháza város között rövidesen nagyjelentőségű tárgyalások indul­nak meg, amelyek előreláthatólag nagyszabású építkezések közeli meg indulását és ezzel városunk továb­bi hatalmas arányokban való fej­lődését eredményezik. A vármegye alispánja ugyanis ér­tesítette Nyiregyháza város közön­ségét, hogy a kultuszminisztérium az 1927-28- költségvetési évben hozzákezd a görögkatholikus püs­pökséggel kapcsolatos szeminárium építéséhez­A város 1912-ben, amikor a gör­kath- püspökséget idehelyezték, a püspökség, a püspöki szeminárium es az állami íani'óképző-intézet cél­jaira összesen 250 ezer aranykoronát ajánlott fel, felajánlott továbbá a püspöki épü­letek céljaira egy 500 négyszögöles telket a Károlyi-tér és a Jósa And­rás-utca sarkán. Most, amikor a kultuszminiszter megkezdi az épít­kezési tervek végrehajtását, a vá­rosnak is perfektuálnia kell annak idején megtett igéretét. A város együttes szakosztályai örömmel vették tudomásul a vár­megye alispánjának éríesitéséből az építkezésekre vonatkozó terveket és javasolják a képviselőtestületnek, adjon felhatalmazást a tanácsnak a kultuszminisztériummal való tár­gyalások haladéktalan megkezdé­sere. Értesülésünk szerint ezek a vá­rosfejlesztési szempontból nagyje­lentőségű tárgyalások már a kö­zeli napokban megkezdődnek- A kultuszminisztériumnak nemcsak a szeminárium felépi;ésére vonatkozó lag vannak kész tervei, hanem egyéb püspöki épületekről, isko­láról,, internátusról, székesegyházi templomról, tanitóképzőintézetről is szó van, ugy hogy a városnak már most olyan nagyságú telket kellene felajánlania, hogy a hatalmas épü­let komplexum, amely szinte egész uj városrészt teremtene, elhelyez­hető volna rajta­A város a minisztériummal meg­induló tárgyalások során uj tanító­képzőin tézeti palota felépítését is kérni fogja azon a telken, amelyet a város erre a célra már 1914-ben kijelölt A város sok reményt füz a kultuszminiszterrel kezdődő tárgya­lásokhoz és biztosra veszi, hogy ezeknek a tárgyalásoknak kétség­telen sikere hatalmas lendületet ad Nyíregyháza fejlődésének. Éretlen sohancok és felelőtlen elemek rongálják a lakások csengőit. Az orvosok panaszkodnak, hogy elrontott csengőiken hiába jelentkeznek az éjjeli gyors segélyre szorulók küldöttei. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nap-nap után érkezik painasz szerkesztőségünkbe, hogy a laká­sok csengőit ismeretlen tettesek rendszeresen megrongálják- Ezek a rombolási ösztönre hajlamos éret­len suhancok és egyéb felelőtlen ele mek különösen az orvosok éjjeli csengőit szemelték ki áldozatul s nem elégszenek meg az egyszerű »becsengetés«-sel, hanem a csengő gombja mellé gyufaszálat, vagy más szilárd tárgyat dugnak, hogv azt megrögzítsék és a csengést ál­landósítsák- A csengő árama igy természetesen elfogy, szerkezete pe­dig elromlik­Mindezeknek az okozott anyagi káron kívül az a hátránya is van, hogy az éj folyamán hirtelen rosz­szul lett betegekhez nem hívhat­nak orvost, mert a segélyre szoru­lók küldönce vagy hozzátartozója hiába nyomkodja háziorvosának csengőjét, az nem szól, az orvos pedig nyugodtan alszik és halvány sejtelme sincs arról, hogy mily nagy szükség volna rá­Hogy ezen az állapoton se­gítsünk, nem elég a rendőrség fo­kozott ellenőrzése, hanem a kö­zönségnek kell védelmet ínyujtani a csengőrombolók garázdálkodása el­len. Minden egyes rajtacsípett su­hanccal statárialiter kell eljárni ott a helyszínen, amúgy magyarmiská­san, néhány »flemmü« precíz leke­nésével- Ha betartaná mindenki ezt a tanácsot, akkor rövidesen meg­szűnne a csengőtulajdonosok pa­nasza s a betegek,is nyugodtabban tölthetnék éjszakájukat, mert tud­nák, hogy baj esetén biztos orvosi segélyre számithatnak­Kereskedők! Iparosok! Szúvetkezetek! Mérlegképes könyvelő, leltár és mérleg készítését, könyvek nyitását és zárását olcsón vállalja. — Cim a kiadóban. Mibály meg a „íulka" (Egy menekült postamesternő visszaemlékezései.) Irta: Stollné Hudy Ilona. A Mihály — kérem szeretettel — teljes nevén Petykó Mihály vagy ahogyan a falu és környéke ott a «Krivány»» alján széltében ne­vezte: a postás Miso felvidéki kis­gazda, lónyabányai hivatalomnak hosszú esztendőkön keresztül hű­séges postaszálliitója, levél- és táv­iratok kézbesítője, mellesleg fa­vágóm s mindezeken felül vizhor­dóm is volt egy személyben. Mihályt messze földön ismerték és jöhetett-mehetett /fő világos nappal vagy sötét éjszakában — innen is, onnan is köszöntötték őt sohasem látott, a losonci vagy zó­lyomi vásárra bandukoló atyafiak: «Dobri gyen, dobré vecser Miso!»» Miso ilyenkor méltósággal bökött egyet a viharviselt kalap karimája irányába és a teli, vagy üres pipa szipogatása mellett viszonozta az üdvözélst. Különben családos ember volt a Mihály gazda. Takaros, pergő nyel­vű felesége, szép gyermeke és öreg édesanyja segítettek neki a sokol­dalú szolgálat elvégzésében. E sorokban mintegy emléket kí­vánok állítani becsületes személyé­nek, mint olyannak, akinek párját hűséges kötelességtudásban, külö­nösen manapság, csak nehezen ta­lálnám fel. Segítőtársa a «Julka»» nevű, csen­desen poroszkáló lovacska, valami­kor tán egy valóságos generális alatt lépkedett kényesen és fiatal korában — sejtelmem szerint — fehérszőrű, mikor azonban szol­gálatomba állt, már az élemedett lókornak fakó, szürkés színe voli rajta. Tizennégy—tizenöt évi meg­szokott utján a postaház és vasúti állomás között a vonatdübörgés annyira belerögződött koponyájába, 'hogyha pl. hétfői napon anvag híján gazdája c-ak gyalogosan mént ki és lovát a közeli rétre terelte legelni, ez hallván a postavonat fütyülését, otthagyta a rétet és ví­gan trappolt ki kocsi nélkül az állomásra s megállt a szokott he­lyén. Egyszer történt csak vele kriti­kus eset. Megérkeznek Mihállyal a kora reggeli pesti postával. M;so lerakja kocsija mellé a békebeli sok csomagot, a csomagok között egy nagyúri dámának a «drágaságos» •kalapdobozát; s idáig szép rend en, csendben ment a dolog. Julka il­lendően állt, lehorgasztott fejjel a zablát rágcsálva, egyébre nem gon dolt, minthogy ők ketten míndjáA hazamennék és ki-ki a maga reg­gelijét: Julka egy kis szecskás ab­rakot, Mihály egy kis, pár korty karcos borovicska felhörpintése után kenyerkéjét eddegélni. Ám ekkor — a szük utca pár há­závaal odébb — feltűnik iszonyú­an pöfögve, az akkor még szokat­lan, de előttem ma is kiálhatatlan szörnyeteg: egy autó; pillanat inni­va Julkát oldalba pöffenti, az meg szegény, teljesen kizökkentve rendes flegmájából, félreugrik, egyenest a ló elébe lerakott nagy­értékű doboz tetejét ütvén bs és lapitva össze-vissza. Mire Mihály a rémületből ma­Pénteken, december 31-én este x/28 órakor Pénteken, december hó 31-én este 10 órai kezdettel: Nagy S2Ílueszteri Kabaré Ily«t még nem látott. Kezdete az Ó évben, vége az Uj-évben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom