Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-01 / 273. szám

JSÍYÍRYIDÉIC 1Í9C. dec«mber 1. - NM#gOMflM»tt •mwmBOM Nyíregyházi zsidók hűsége a város féltve őrzött hagyományához. A Nyirvidékben látott napvilá­got az a tanulságos adatgyűjtés, ' amelyben Gál István okie Veies le­véltáros régi okmányok gondos át­tanulmányozása alapján feltárj? Nyíregyháza kereskedelmének tör­ténetét. Ebből a történelmi áttekin­tésből tudjuk meg, hogy Nyiregy. házán egy évszázad előtt még til­takoztak a zsidó vallású kereske­dők letelepedése ellen. Később az a szellem, amely ezt a féltékenység­ből és félreismerésből eredő tilta­kozást termelte, engedett a kor nemes liberalizmusának, a szabad­ság és a haladás uralkodó eszméi­nek és Nyíregyházán bántatlanul te lepedhettek le az első zsidó keres­kedő családok, akikből rövid évtize- | dek múlva a nemzethez, a város­hoz hü magyar polgárok váltak, olyan polgárok, akik közül nem egy fegyvert fogott a szabadságharc idején, magyarruhát öltve vívta a nemzet csendes önvédelmi harcát az abszolutizmus éveiben, nemzeti érzéstől athatöttan vett részt Nyír­egyháza gazdasági és kulturális fej­lődésének előbbreviteíében. Jöttek a hetvenes, majd a nyolc­vanas évek, az ország egét egyszer­ire a vérvád borzalmas rémének ár­nya setétítette el, Nyíregyházán a tiszaeszlári pert tárgyalták és a fellángoló bősz antiszemitizmusba hatalmas tiltakozásként hangzott be a Nyíregyházán hozott felmentő íté­let. Szabolcsvármegye és Nyíregy­háza város közönsége hagyomá­nyos liberalizmussal állt őrt a fel­lángoló indulatok felett és e z a becsületes, humánus józan állás­foglalás töredékre szorította le Itt azok számát, akik a nyolcvanas években egynéhány évig élt anti­szemita újság köré csoportosultak. A nyíregyházi zsidóság, pedig fej­lődött, szaporodott, tes'tvéri részt kapott a municipiális ügyek intézé­séből, anyagi és szellemi értékeket tudott felhalmozni. A nagy világégés után fellángoló forrongások Nyíregyházáról vetítet­ték a vörös ország élére a Szá­muelieket, Nyíregyháza volt azok­nak az alföldi varosoknak egyike, ahol legfájóbb, legtartósabb volt az oláh megszállás. Jöttek aztán az ellenforradalmi visszahatások, az antiszemitizmus soha nem látott erővei és szervezettséggel indult meg a zsidóság elfoglalt pozíciói ellen és a magyar zsidóság a gyász |és a tövis útját (árta. Nyíregyháza ebben az időben is csodálatos kivétel volt. A zsidó­ságot itt senki sem bántotta. Nem­csakhogy attrocitások nem voltak, de szóban, írásban sem volt olyan tartós akció, amely bántotta volna zsidó hitfelekezetü polgártársaink önérzetét, fenyegette volna nyugal­mát. Az egész ország szine előtt többször megállapították a zsidó­ság efőkelő képviselői, hogy Nyír­egyháza a legnemesebb értelemben vett liberalizmusnak, amint meg c boldogult Prok Gyula dr. mondot­ta, a nemesyeretü liberalizmusnak valóságos oázisa a gyűlölet földjén. Nem véletlen, hogy a szeretetnek ezen az áldott földjén virágzott és hajt dus szirmokat ma ís az a jó­tékonyság, amelyet egy zsidó liit­felekezetü asszony gyakorol, akinek szive az evangéliumi jóság soha ie nem nyugvó napja aki példát adott a felekezeteken felül álló jótékony ságra. Nyíregyháza keresztény magyar többségének felekezeti türelmét, ösz­szefogást sürgető szellemét találóan nevezte a minap itt járt belügymi­niszter olyan nemes magnak, amely­ből vinni'kellene az ország minden részébe, ahol ma sem tudnak össze­fogni az emberek és találóan muta­tott rá Nyíregyházának egyik negy­ven esztendős tanítói munkát vég­ző tapasztalt fia, hogy ez a testvéri­ség Nyíregyházán hagyomány, ame­lyet a nyíregyházi tanítóság ad át nemzedékről-nemzedékre, az á ta­nítóság, amely nem ismer keresz­tény es zsidó tanitót, hanem csak magyar tanitót és a májusi sóstói gyermekünneppel szimbolizálja a nagy testvéri szolidaritást. Ezt a szolidaritást éreznie kell a nyíregyházi zsidóságnak is és ha vannak közöttük olyanok, akiket megtévesztenek azzal a könnyen he­vítő jelszóval, hogy ők eljöttek ide a liberalizmus zászlójává], amely alatt küzdeni fognak a zsidóság egyenjogúságának visszaállításáért, akkor a látó és gondolkodó nyír­egyházi 'zsidóknak, a nyíregyházi viszonyokat a maguk történelmi ki­fejlődésükben ismerő komoly veze­tő zsidóknak azt keli mondaniok: »Uraim, ez a föld önök nélkül is a liberális magyar hagyományok földje, menjenek önök a zsidóság felszabadítása érdekében küzdeni oda, ahol el vannak azok állítólag nyomva. Uraim, mi nem akarjuk, nem türjük, nem engedjük, hogy Itt, ahol ez eddig nem volt felvetve, most önök vessek fel a zsidókér­dést, önök élezzék ki a szakadékot zsidó és nem zsidó között. Mi há­lásak vagyunk azoknak, akik itt ezt a Nyíregyházára jellemző, ezt az országszerte kivételesen testvéri sze­retetet, ennek a nagy és nemes ér­zésnek vesztalángjaif élesztgették a viharok járásában is, mi nem aka­runk azokhoz hűtlenek lenni, akik nehéz időkben is hűek maradtak a mi megbecsülésünket trrdetö nagy magyar hagyomány okhoz...« Hisszük minden ellenkező híresz­telés ellenére is, hogy a nyíregy­házi zsidóságnak ebben a hűségé­gében nem csalatkozik a keresz­tény társadalom, amellyel szemben, mondjuk ki őszintén, a nyíregy­házi zsidóság igenis csak hálával gondolhat. Ezt eddig soha nem tet­tük szóvá, de most a választási agi­tációk káros társadalmi jelenségei­nek láttára felvetjük ezt a kérdést, nem azért, mert attól félünk, hogy jez a józan nyíregyházi felfogás a választások során nem fog fényes diadalt aratni, de azért, mert attól tartunk, hogy lesznek olyanok, akik re kellemetlenül keíl majd vissza­gondolnia azoknak a tényezőknek, akik a hűtlenség és hálátlanság tényeit elsősorban látják fá­jón, megbántottan. Ha az eddig testvéries szabad­elvüséggel a megértést kereső ve­zető tényezők csalódnának, ha ei menne kedvük az örökölt hagyomá­nyok utján való további járástól és ezt a kedvet éppen azok veszik el, akiknek a nyugalma és boldog­sága virágzott ki emellett az év­szazados eletut mellett, akkor an­nak a gyönyörű egységnek, amelyet a nyíregyházi' gyermekmajálisban láttunk szimbolizálva, talán örökre vége Tesz és Nyíregyházát, a sze­retet boldog oázisát befújja a gyű­lölet számuma. Spectator. (*) Hölgyek figyelmébe! Van szerencsém a n. é. hölgyközönség szives figyelmébe ajánlani moder­nül berendezett hölgyfodrászato­mat hol elsőrangú fővárosi férfi hölgyfodrász áll igen tisztelt ven­dégeim rendelkezésére. Elsőrendű manicur és pedikür, arcápolás gőzzel és villannyal. Kérem a n. e- hölgyközönség becses pártfogá* sát. Szabó Károly uri és női fod­rász, Takarékpalota, a Lengyel­cukrászdával szemben. Állandó me­leg légfűtés. 0 Aradmegyében véresre vertek egy ügyvédet. Csendőri brutalitás, amely puskatus után még kényszer­jegyzőkönyvet is vétet fel. Arad. Egy ujabb csendőrbrutali­tás történt, mely az egész Arad-vi­déki magyarságot izgalomban tart­ja. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy Aradmegyében egy bé­kés ügyvedet éjszaka elfogtak s mi­vel nem tudott katonai igazolványt felmutatni, véresre verték, sőt ar­ra kényszeritették, hogy olyan val­lomást tegyen, mintha ő akarta volna inzultálni a csendőöket. A megdöbbentő csendőri bruta­litásról aradi tudósítónk a követ­kezőket jelenti: Bauer Félix, volt ki­rályi ügyész jelenleg ujaradi ügyvéd a napokban hazafelé tartott, ami­dőn egy őrmesterből és egy köz­csendőrből állott, megszólította. — Az őrmester a közismert ügyvédtől katonai igazolványt kért. Bauer ügy­véd katonai igazolványt nem iudott felmutatni, de más igazoló írását voltak. Az őrmester nem fogadta (el s mifdőn az ügyvéd ez elfen a törvény nevében tiltakozott, az ügyvédet saját lakása előtt Inzultálták, puskatussal véres­re verték. De ez nem volt elég. Bekísér­ték a községházára, ahol a több Sebből vérző embert megfélemlítet­ték és olyan jegyzőkönyv aláírására kényszeritették, amelyben önkénye­sen azt vették fel, hogy Bauer ügy­véd megtámadta a csendőröket és e/ akarta tőlük venni a fegyvert. Bauer a brutális megfélemlítés hatása alatt a jegyzőkönyvet aláirta s midőn a csendőrök megígértették vele, hogy többé a csendőröket nem inzultálja, szabadon engedték. A beteg ügyvéd azóta súlyos betegen a lakásán fekszik, az orvosok súlyos zuzódásokat és bordatörést állapí­tottak meg. Az ügyvéd hozzátarto­zóinak a feljelentésére a hatósá­gok a vizsgálatot bevezették. — A LEGÚJABB 503-as Fiat­taxi a Nyíregyházi TaxiüzemnéJ megrendelhető. Telefon 230. Lakás; Rákóczi-ut 7. 5x (*) Singer varrógépek kizárólag nálunk kaphatók! Singer varrógép részvénytársaság Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. Oi»d«l Hómé November hó 29-én és 30-án f hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor Elnémult búrok regény 6 felvonásban. Főszerepben: Várkonyi Mihály és Irene Rich. Élet bukottjai IRIS attrakció 7 felvonásban. Főszereplő: VIRGINIA VALLY Előzetes jelentési December hó 1 én és 2 án, szerdán és csütörtökön Jeruzsálem

Next

/
Oldalképek
Tartalom