Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-23 / 266. szám

JNÍYÍRYIDÉK. 1926. aovember 23 Bálint min. tan. pénzügyigazgató/ Étieké* János prépostkanonok, dr. sasi Szabó László m -kir. kormányfőtanácsos, a »Nyirvidék« főszerkesztője, dr. Kotách Elek kir. közjegyző, Zomborszky Dániel az »Ipartestület elnöké, a hivatalos szolgálatot teljesítő majthényi Kiss Sándor rendőrfőtanácsos, a nyiregyházi államrendőrség vezetője; Kállay Emil földbirtokos, Seeberg Ármin h. pénzügy igazgató, dr Ruttkfly ödön a titkára és Kardos nácsnok. belügyminiszter István kulturtai Ezenkívül a közönség soraiban ott láttuk a helybeli hivatalok vezetőit és az összes notabiiitásokat. Amint a képviselőjelölt és kísérete elhelyezkedett a pódiumon, dr. sasi Szabó László, az egységes párt elnöke emelkedik szólásra és a következőket mondja : Igenis, itt terror van, de ez a lelkesedésnek mindent elsöprő ereje Tisztelt választó közönség, Kedves polgártársaim! Amint a plakátokról tudják, ezt a mai választó nagygyűlést avégből hívtuk össze, hogy itten meghallgassuk a mi szeretett képviselőjelöltünknek, dr. Rakovszky Iván őnagyméltóságának programmbeszédét. Amikor ezt a nagygyűlést van szerencsém megnyitni, elsősorban is elnöki jogomnál és kötelességemnél fogva bátor vagyok kérni a mélyen tisztelt gyűlésnek minden egyes tagját^ hogy a gyűlésnek méltóságos és komoly lefolyására vigyázni méltóztassanak. (Élénk helyeslés.) Kötelességem továbbá bejelenteni azt, hogy a mi szeretett képviselőjelöltünk hosszas betegségéből még csak lábadozó és nagy szabású programmbeszédét talan egészségi állapota miatt ezen a mai napon egyfolytában elmondani nem tudná, fenntartjuk azt a jogot, amelyet a hatóság különben részünkre biztosított, hogy ezt a mai gyűlést esetleg a jövő vasárnap ilyenkor folytatni fogjuk. Szivem teljes melegével köszöntöm az itt impozáns nagy számban megjelent tisztelt választókat, de köszöntöm a közöttünk megjelent kedves vendégünket, Szcitovszky " Béla őnagyméltóságát, a nemzetgyűlésnek volt elnökét, • Magyarország jelenlegi belügyminiszterét, (Éljenzés és taps.) aki a fegyvertársi lojalitásnak és hűségnek fényes tanúbizonyságát adta azzal, hogy itt az ö hivatali elődének programmbeszéde alkarmával megjelent közöttünk, demonstrálva azt, hogy ő nem a paIstikai győzelem alapján, nem a politikai váltógazdaság rendjén ült be az 5 kiváló elődjének piros bársony székébe, hanem mint vele egy ugyanazon politikai alapon állóes íarra a magas á lásra mindenképpen méltó jogutód. Nagyon köszönjük és mély hálával fogadjuk, hogy Nagy méltóságod ennek a felfogásnak fegyverbaráti hűségnek itteni megjelenésével kifejezést adott és kérjük, hogy fogadba Nyíregyháza város közönségének szeretetteljes üdvözletét. (Nagy taps.) Ma nem könnyű a lelkesedés. Mélyen tisztelt választó közönség, kedves polgártársaim! Bizonyára feltűnt önöknek az, hogy amióta a mi szeretett képviselőjelöltünk nevét újból forgalomba hoztuk, de különösen rriióta ő itten hosszas betegsége után közöttünk .újból megjelent,, városunknak a. falai tégy bizonyos, egy a választásokkal rend szerint járó izgalmakon kivül egy mindent átfogó nagy lelkesedés szállotta meg. (Ugy van.) Mindnyájan érezzük a helyzetnek, a jelenlegi viszonyoknak nyomasztó hatását. Talán a világtörténelemnek az egész rendjén nem volt még egy nemzedék, arra a sorsra kárhoztatva, mint ez a mi annyi' sokszor sújtott, annyiszor megpróbált szegény, összetört nemzedékünk, amely végig szenvedte a világháborúnak annyi tenger kínját és szenvedését, utána a forradalmaknak megpróbáltatását, a román megszállás megaláztatását, keserűségeit, az ellenforradalom izgalmait és egy rettenetes gazdasági leromlásnak mminden terhét és minden átkát. Óh, hányan yannak közöttünk ,akik vért izzadnak és hányan vannak közöttünk, akik már-már görnyedt háttal roskadoznak a súlyos terhek alatt. És mi mégis roskadozva, vért izzadva tudunk lelkesedni. Mert nagyon jól tudjuk azt, hogy a semmiből csak áldozatok árán lehet újból felállni, újból talgra állani. Nagyon jól tudjuk .azt* hogy a romoknak eltakarításához és újból alkotásához minden egyes polgárnak végső erejét megfeszítve kell hozzájárulni és tudjuk azt, hogy a kormány,amelynek az élén gróf Bethlen István áll (élénk taps és éljenzés) jól sáfárkodik a mi verítékeinkkel s a mj áldozatainkkal és végső kitűzésével el fog bennünket vezetni ennek a szerencsétlen nemzedéknek a talpraállitásához, ennek a szerencsétlen országnak újból való erős megszervezéséhez és végső célkitűzésével a régi dicsőséges nagy-Magyarországnak a visszaállításához- — (Hosszas éljenzés és taps.) Nagyon jól tudjuk és nagyon jói érezzük, hogy ehhez áldozat és rettenetes kitartás szükséges, de elviseh'ük és lelkesedni tudunk abban a tudatban, hogy ezt a szerencsétlen nemzedéket igy meglátogatta a sors, legalább ő készi tette elő a lehetőségét annak, hogy a mi fiaink, kedves gyermekeink és unokáink majdan a ,311* áldozatainkat áldva, egy boldogabb, jobb időt egy nagyszerű kort élvezhessenek. (Ügy van, ugv van.) Van-e terror Nyíregyházán? Hát ez a lelkesedés hozott jde most is bennünket mélyen tisztelt polgártársaim- Az irják a szélső liberális fapok, hogy itten terror folyik- Hát igen terror folyik, de nem a hatalomnak a terrorja, har nem annak a lelkesedésnek mindent elsöprő hatalma, amely megszállotta a sziveket, a termeket, a _ kicsiny kunyhókat és nem engedi itten lélegzethez jutni a szélső jobb és szélső bal pártokat, hanem az egész polgárságnak az elitje, a krémje túlsúlyban áll a Bethlen István gróf zászlaja és az ő zászlóhordozója, a mi nagyrabecsült A gyűlést ezennel megnyitom és képviselőjelöltünk mellett. (Viharod átadom a szót Szcitovszky Béla éljenzés és élénk taps.) t őnagyméltóságának. Ebben az országban minden állampolgárnak megvan a békéje á belügyminiszter beszéde Dr. Sasi Szabó László lelkes megnyitója után Szcitovszky Béla belügyminiszter emelkedik szólásra, hogy elmondja mindvégig lebilincselő, mindenkit megnyerő beszédét. A belügyminiszter a következőket mondotta: Tisztelt Polgártársaim! Különös érzés vett erőt rajtam, ahogy a vonatról leszálfottam és idáig eljutottam- Csupa idegen arc és csupa idegen ember- Nehéz egy idegennek idegenekkel magát megérteni. De ahogy átjöttem városukon, kissé megenyhült bennem ez a keményebb érzés és láttam, hogy meg fogom találni azt a közös tálait, amelybői ugy Önök, mint én is származom és vagyok. Láttam itt szobraikat, amelyekből látszik, hogy a magyar lélek melegéből" nőttek ki, láttam templomaikat, amelyek magyar földbői nőttek ki és tornyaikat, amelyek a magyar ég felé emelkednek. — De mintha hallanám az összes egyházak Istenházaiból a magyar Hiszekegy" utolsó sorát, hogy Hiszek Magyarország feltámadásában. — Láttam sziveiknek azt az érzését, amelyet a szociális gondolat és a humánus érzés hivott életre: humánus és szociális és kulturális intézményeiknek egész tömegét és ha ez mind magyar talajból fakad és magyar talajból jött elő, akkor én n

em vagyok idegen és akkor önök sem idegenek én előttem, akkor testvérek, magyar testvérek vagyunk. Amit én ebben a városban láttam, ami itt megteremtődött és megalkottatott, azt .magyar érzés, magyar munka teremtette meg, magyar földből és ha én ide eljöttem más vidékről, egy ne

m ilyen Petőfi síkságról, hanem él jöttém egy dombos, hegyes vidékről, ahol azonban ugyanugy magyar az ég, ugyanúgy magyar a föld, mint itt, de ugyanúgy borulat van ott is, mint itt, az a fájdalom, amelyet mindnyájan átérzünk, itt a trianoni határokon belül- Hát kedves Testvéreim! Igy megváltoztak az én érzéseim, hogy fel keltek bennem ezek a gondolatok s akkor itthon érzem magamat, nem idegen arcok között, nem idegen emberek zött érzem-magam, hanem magyar emberek között, magyar barátaim és testvéreim között- (Zajos éljenzés és taps.) Igy éreztem magam mindjárt az itteni kedves és igen tisztelt pártelnökünknek hozzám intézet meleg szavaiból, hogy engem nem mint idegent fogadnak, hanem fogadnak engem fegyvertársukként, fogadnak és szivesen látnak engem, mint magyar embert. A belügyminiszteri székben való elődöm iránti fegyvertársi hűségből jöttem el az önök körébe a mai napon. És miért jöttem el kedves Polgártársaim! Hiszen tudjuk, hogy választások előtt állunk. Nálunk Magyarországon mindig egy bizonyos ünnepélyességet Is jelent, dacára annak, hogy igen sok ünneprontással is szokott járni, de fen a dolog lényegét veszem és nem az ünneprontással, hanem inkább azzal akarok foglalkozni, ami az ünnepélyességet emeli és méltóságossá teszi a magyar választó közönséget. Hát választás előtt állunk, mindenesetre mindenki azt kérdezi, ha választó, kit választunk, de mielőtt erre a kérdésre feleletet lehessen adni, kissé körül kell néznünk előbb. Nem csak előre, hanem hátra is, mert nincs okunk félni attól, ami a hátunk mögött van, tiszta és nyugodt a lelkiismeretünk, tehát bátran vissza is nézhetünk. — Ha a jelenünket meg akarjuk ítélni, akkor helyesen csak ugy ítélhetjük meg, ha vissza is tekintünk a múltra. Hát nézzünk tehát viszsza ebbe a múltbaMi történt a közelmúltban? Több mint négy éve, hogy lezajlottak a nemzetgyűlési választások, és most itt állunk kapunyitása előtt nem a Nemzetgyűlésnek, hanem már az országgyűlésnek. Már maga ez is, hogy visszatérhettünk egy olyan kapunak a megnyitásához, amely lezárult volt 1918ban és azoknak a tradícióknak, amelyeknek mindig hódolt a magyar nemzet, a kétkamarás rendszernek, ennek a kapunyitása előtt állunk, mert nem nemzetgyűlési, hanem országgyűlési képviselőt keit hogy Válasszunk. De ha ebbe a múltba visszatekintünk és megnézzük a Nemzetgyűlés munkálkodását, ugy örömmel állapíthatjuk meg azt a legobjektivebben és a legelfogulatlanabbuí, hogy senki sem hitte, senki sem remélhette, hogy négy esztendő multával a haladásnak erre az útjára és a haladásnak ahhoz a céljához el tudjunk érni, amelyen hála Istennek, ma már tartunk és vagyunk. (Ugy van, ugy van.) Ebben az országban nyugalom és rend van. Azt fogják mondani és ez a szomorú, hogy én itt egy pár szóval le fogom rajzolni azt, egy pár szóval elő tudom adni egy pár ecsetvonássai fogom képét adni, de ha meggondoljuk, hogy mind az, ami előadandó milyen fáradságos munkával, mennyi éjjelnek nappallá tételévei, mennyi egészségnek a *feláldozásával, mennyi áldozattal jött létre, csak akkor tudjuk méltányolni azt, hogy mennyire juthattunk ezen munkálatok eredményeképep a mai naphoz- Hát én első sorban csak azt veszem, hogy ma ebben az országban teljes nyugalom és te'i jes rend van. Méltóztassanak csak visszalapozni 4-5-6 esztendővel, — Volt-e ebben az országban egyáltalában rendről és nyugalomról szó ? Tehát az első feladata volt a kormányzatnak, mert ez álapja minden további fejlődési lehetőségnek, la rendnek és a nyugalomnak a mc^ teremtése. Ez a legnehezebb feladatok egyike volt, de ez a kérdés is Kedden nov. 23. — Nagy díszelőadás a színházban, hajdúk, hadnagya. Szerdán november 24. Itt előseör. Sláger. Itt előaxőr. Szeretek egy színésznőt C«ti.iörtök _ péntek — szombat Somogyi BJusi vendégjátéka Csókos^sszony, Alexandra, Régi jő Budapest.