Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-30 / 272. szám

JsÍYÍRYIDÉK. «ove*ber 30 A negyven éves asszony. A negyven éves asszonynak a nemzet számára még gyermekeket kell adni •— mondotta Vass miniszter a gyöngyösi választókerületben tartott programtnbeszéde alkalmával. Gyermeket, mely által e nemzet roppant vérvesztesége pótlást nyer, Magyarországnak hü fiakat, akik az elveszett három millió testvér helyett eszükkel és kezükkel szolgálni akarják a magyar jövendőt. Bizony sok feladat, megoldandó nagy kérdések várnak elintézésre, értékeket kell pótólnunk, amiktől megfosztott a világválságnak vesztes háborúval, forradalmakkal reánk következett fordulata, melyben elvesztettünk mindent, földet és becsületet, de amelynek nagy veszteségeiből már visszaszereztünk a Bethlen kormányzat ideje alatt és munkája révén legalább annyit, hogy kétségbeesésünk oszlóban van és a derengő határ kontúrjai feltüne deznek. Látjuk a külföldi megbecsülésnek visszatérő jeieit és látjuk a Duna völgyében is szomszéd népeink közül egyeseknek közeledését s velünk közös óhaját, hogy megértéssel és a diplomáciai egyezkedés segítségével ki küszöbölődjenek ellentéteink, a melyeket mi magunk is szívesen kikapcsolnánk, de természetesen csak ugy, ha nem kell értük feláldoznunk önérzetünket és jogos fájdalmunkat. Jugoszlávia az, tudtuk meg a kormányzó és a miniszterelnök egy-egy nyilatkozatából, amely felől számithatunk népeink megértésére, mert hadban erényeink és békében fanatikus ragaszkodásunk nemzeti eszményeinkhez a két ország társadalmában, mintegy közös jellemvonásként tapasztalhatók. Vass József pedig visszapillantott beszédében arra a korszakra, amidőn még az újjáépítésnek kezdeti kezdetén számba kellett, hogy vegye a kormányzatnak minden államférfia a hiányokat, amiket pótolni kell, a veszteségeket, amik repa rációra várnak s az építésnek nagyszerű teendőit, amelyekért dolgoznunk és élnünk kell. A becsület, a föld és a nemzet az, hangzik ki a népjóléti miniszter szózatából, amiért együtt küzd a nemzet vezére társaival és hisszük, hogy a magyarság egyetemének őszinte helyeslésével. A becsület helyreállítva. A föld igazságos megoszlása előkészítve. Itt még a földreformnak pénzügyi része van hátra, mely hitelhez, beruházáshoz, a termelés fokozásához hozzá segít. A nemzet egésszé tétele, elveszett magyar területeink népességének pótlása, egészséges ma gyar népesedés életrehivásával. •— ez a legnagyobb, a legtörténelmibb feladat. Sok becsületes hü magyart akarunk tudni ennek a hazának, születniök kell a munkában elöregedettek helyett ifjú erőknek, mely mint más agrár népek társadalmában nálunk is nagyszerű utánpótlással tetterőssé, ifjúvá regenerálja az országot s ezáltal Magyarországot a népek versenyében lebirhatatlan konkurrensség fogja tenni. A negyven éves asszony — nem költői frázis. A negyven éves asszony, mely még a hazának életadó forrása, a negyven érés anya, aki magyar fajunknak még fönntartója, több mint ideál, több mint tiszteletet érdemlő eszmény, mert egy fönnmaradásunknak, népi hiva tásunknak európai feltételével. A népjóléti miniszter ajkáról kihangozva ez a kijelentés nemzetépítő felszólítás fajunkhoz, társadalmunkhoz. ő mint államférfiú kormányfeladatának céljával és eszközeivel dolgozik annak a feltételnek megteremtésén, hogy a magyar asszony és anya képessé legyen ismét nemzete számára gyermeket adni. A népjóléti programmnak ilyen zászlóhordozójával szemben nem adhat szebb elismerést sem a választókerület, sem a tágabb értelmű egyetemes társadalom, mint azt, hogy meg bízásával hozzájárul törvényhozói feladatának betöltéséhez. Radoszta József Debrecenben ékszert és kerékpárt lopott. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától. Amikor Radoszta Józsefnek, a nyíregyházi róm kat. templom kifosztójának lakásán házkutatást tartottak, több ékszert és egy 'álogcédulát is találtak, amely egy bicikliről szól. A zálogcédulát az egyik debreceni zálogház állította ki. Az ékszerekre vonatkozólag Radoszta azt vallotta, hogy azokat Debrecenben lopta, de hogy hol, arra már nem tud visszaemlékezni. Valószínű, hogy a notórius betörő a kerékpárt is Debrecenben lopta és ott zálogosította el egy millió koronáért. A kerékpár most a debreceni rendőrség 87 számú szobájában várja gazdáját, A debreceni rendőrség ugyanis felhívást intézett a lakossághoz, hogy mindazok, akiktől kerékpárt loptak, nézzék meg a rendőrségen lévő kerékpárt, hátha felismerik benne tulajdonukat. Nagy István dankóbokori gazdát snlyosan bántalmazták fiai. Nyíregyháza, november 29. — A Nyirvidék tudósítójától. Ujabb megrendítő bizonysága az emberi elvetemültségnek az az eset, amelynek hive a Dankó-bokorból érkezik Nyíregyházára. — Nagy István 57 éves, nyirbaktai szü letésü, Dankó-bokon lakos kénytelen volt a csendőrségen feljelentést tenni fiai elle

n, akik súlyosan bántalmazták. A fiuk Szilágyi Nagy István és Szilágyi Nagy György november 20-án reggel 9 és .10 óra között rövid szóváltás után nekiestek apjuknak, bevonszolták a belső szobába, a földre teperték, csizmájukkal rugdosták. A szegény ember bal olda.bordáin fáidalmas daganatok kelletkeztek a kegyetfen üté sektől. Nagy István .nagyon szegény ember, nem mehetett orvoshoz sem, aki látleletet vett volna fel a sérülésről és igy a csendőrjárőr vizsgálta meg. A csendőrség előállította a két rossz gyermeket, afci előadták, hogy apjuk folytonosan szidalmazta okét, azért bántalmazták. A fiuk ellen szigorú eljárás indult meg. Harctéri naplómból. Csoda-e vagy vlaió? VIII. Sohasem voltam babonás, nem vagyok spiritiszta, nem hiszek a távolbalátásban, megérzésben, nem hiszek a szellemekben. Vallásomat szeretem, hfczefc egy Istenben, de semmiféle misztikus túlvilági szellemjárás engem nem izgat. Nem izgatott különösen hoszszas harctéri szolgálatom alatt, ahol ellenkezőleg teljesen materialista alapra helyezkedtem és bizonyos nyerseséget, durvaságot, nem egyszer brutalizmust erőltettem magamra, hogy a halálfélelem ellen erősítsem idegeimet. És erre szükség is vort. Keménynek, szívtelennek kellett * lennem, hogy kibírjam a háború szörnyűségeit. Mit csináltam volna Uram Isten, ha egy-egy drága, jó pajtásom szörnyű pusztulása felett neki adtam volna magamat a búnak, fájdalomnak, ha engedtem volna erőt venni idegeimen a kétségbeesésnek, például amikor szegény, jó Sipos Géza debreceni színész barátomat a szemem láttára fejezte íe egy srapnel? Nem! Káromkodtam, vagy ittam egy nagyot és azt mondtam: Cras tibi! És a tibi alatt magamat értettemHogy mennyire eldurvult az ember a harctéren, ezt csak a következő pár példával jeflemzem: A sziklák közé vájt, robbantott egyik fedezékbe belecsapott egy olasz gránát a legerősebb kézi tusa közben és egy olasz katonát agyonsújtva ugy a sziklák közé szorított, hogy csaj: a két Iába lógott ki a rajvonalba. A feje és a törzse bent rekedt a sziklák között ugy, hogy kiemelni a hullát nem tudtuk. 0tt lóg ki a két láb a rajvonalba, míg megszokjuk. Közben levált minket egy gráci ezred és egy hétig' ő őrőrzi a rajvonafat- Mikor visszamegyünk, nézem a talián hullát, jobban mondva a kimeredő lábakat, látom, hogy a bakkancsok rajtuk fényesre vannak pucolva- Nevetve beszéli az osztrák tiszt, hogy minden reggel Tényesre- subíckolíták a hulla cipőit: — Ja, man muss die Todten ehren! A Monté San Michellfin. a 9- BJené ben hasonlóképen jártunk egy olasz hullával, ennek azonban a feje lógott ki a kövek közül, mig testének többi része hozzáférheíetlenül a sziklák közé szorult- Le nem vághattam a fejet, az csak siettette volna a beszorult test gyors oszlását hanem azt találtam ki, hogy minden reggei bemeszeitettem a hulla fejét, hogy óvjam a bomlástól. Szép fekete, göndör haja volt a talián fejnek és mikor bemeszeitettem, nevetve mondták a bakák: , — Nini megőszült a taliánunk! Volt olyan akasztófáravaló a bakák között, aki a hulfa fejérői hajfürtöt vágott le és elküfdötte valamiféle leányzónak. Román bakák is voltak velünk, rendkívül vallásosak, ha egy kis megállásunk volt, már elővették az imakönyvet és hangosan imádkoztak. Egyszer odakiáltottam nekik: — Imádkozzatok rumunyok én érettem is, mert én már csak káromkodni tudok. Mindezeket azért bocsájtom előre, hogy beigazoljam, hogy a harctéren minden szentimentalizmus, babona, vagy vallási fanatizmus távol állott tőlemÉs történt vetem egy história, amely azóta is, ma is sokat fogfaikoztat és sokszor gondolkodóba ejt. Ugy írom meg, ahogyan történt,