Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-28 / 271. szám

JSÍYÍRYIDÉK. Í92S. november 28 A miniszterelnök Szécsényben. Szerdán tartotta meg a minisz­terelnök a szécsényi kerületben impozáns tömeg előtt program­beszédét. Jellemző erre a beszédre az, hogy a nagyobbik felét társa­dalompolitikai vonatkozású kérdé­sek fejtegetésére fordította. Ha­sonló jelenséget figyelhettünk meg a miniszterelnök kecskeméti sze­replésekor is, s e példák világosan mutatják, hogy elkövetkezendő po­litikájának sarkalatos pontjai 'ép­pen gazdasági és szociális kérdé­sek lesznek. Szécsényben nyíltan kijelentette, hogy az adózást revízió alá keli venni s e kijelentésével mindenki egyetért, aki közelebbről látja, hogy a szanálás sikerének érdekében mjly óriási adóterheket vállaltak magukra bizó lélekkel "'és bátor szívvel a magyar adófizetők. Az ország pénzügyi egyensúlya heíyre­állván, most már itt az ideje, hogy­ahoí csak lehet, a kormány leszál­lítsa az adókat, és illetékeket és a miniszterelnök Szécsényben erre komoly ígéretet is tett. Részletesen foglalkozott a gaz­dák, a kisiparosok, a kereskedők és a középosztály helyzetévei. Vi­lágos okfejtéssel mutatott rá azok­ra a pontokra, amelyek orvoslásra szorulnak s készségesen kifejezte ama szándékát, hogy az orvoslás előbb-utóbb be is következik. A gazdák legfőbb problémái: a hi­íelkérdés s a földreform pénz­ügyi megoldása. Az ingó jelzálog beiktatása révén a gazdaközönség évtizedes kívánalma fog teljesedés­be menni s a földreform pénz­ügyi részének megoldása pedig megszünteti azt az anomáliát, hogy az adományozott "birtokok pénz­hiány folytán terméshozamba mö­götte maradnak ama birtoktestek­nek, amelyektől efszakittattak­Meleg hangon szólott a minisz­terelnök a kisiparosok és keres- j kortes. Irta: Szabolcsy Lajos. «ÉIjen báró Igérrhy Ödön kép­viselőjelöltünk!» Ilyen plakátok ordítottak ölnyi, kövér betűkkel" faluszerte a desz­kakerítésekről 's a fehér falakról­Az iskolán és a Jakab korcsmáján lepedőnyi felhívás szavalt a jám­bor falusiaknak, akiknek apraja, nagyja, ifja és vénje benne lán­golt az izgalmas hangulatban, a képviselőválasztásban. Eredetien érdekes ilyenkor a falu- Kizökken az unalmasságig eseménytelen min­dennapból, mindenfelé politikáról, alkotmányos kérdésekről foíyik a szó- Az arcok méltóságosra ko­molyodnak, mindenki érzi, hogy most az ő kicsinysége is bele­játszik a magas politikába. Nem utolsó dolog ám az. Meg aztán ilyenkor örmik a potya s az bi­zony ráfér a szegény paraszti pol­gárra. Elég kár, hogy csak rit­kán esik az ilyesmi. Torkos Tóni bácsi volt a kor­tesvezér. Évtizedek óta ő viselte ezt a díszes tisztséget. Meg volt az az életrevaló bölcsesége, hogy soha se nézte, ki milyen párti, ha­nem mindig ahhoz csatlakozott, aki mellett a legtöbben álítak, de ott aztán vezérré verekedte fel magát. Ezt nem engedte át soha senkinek. kedők bajairól is s kilátásba he­lyezte az állam segitő kezének a közreműködését- A kisiparosság meg fogja kapni a kézműves ka­marákat s az ipartörvény szigorú végrehajtásával fog megszabadulni a kontárkodás kellemetlen verse­nyétől. A kereskedelemnek ugyan­csak fő kérdése az olcsó hitel s megfelelő kereskedelmi szerződé­sek kötése. Nagy megértéssel beszélt a mi­niszterelnök a nemzetfenntartó ré­tegről, a középosztályról s a sza­vak, amelyeket ezzel a kérdéssel kapcsolatban mondott, világosan megmutatják, hogy mennyire át­érzi azt a súlyos helyzetet, amely­ben ártatlanul sínylődnek. Az in­telligencia a háború afatt is s a háború után is a legnagyobb ál­dozatokat hozta. Előljárt a harc­tereken s előljárt a 'hadikölcsönök karitatív jegyzésénél- A kormány­nak gondoskodnia kelf azoknak a hadikölcsönöknek a valorizációjá­ról, amelyek olyanok birtokában vannak, akik bebizonyithatólag egész vagyonukat annak idején ebbe fektették s most a devalvá­ció folytán tönkrementek. A közép­osztály kérdésével függ össze szo­rosan a tisztviselők helyzetének könnyítése s a nyugdijasok rég) jogos igényeinek előbb-utóbb való kielégítése. De nem feledkezett meg a mi­niszterelnök munkástestvéreinkről sem s kijelentette, hogy éppen olyan becsületes gyermekei ennek a ha­zának, mint akik magas méltóságo­kat töltenek be. A becsületes gon­dolkozású magyar érzésű munkást mindenki szivese n öleli keblére, az állam pedig ugy gondoskodik ró­luk, hogv a szociális biztosítás törvényalkotást fokozatosan kiter­jeszti. A miniszterelnök szavai mindenkiről és mindenkihez egy­formán szóltak s kell, hogy az or­szág becsületes közvéleménye előtt széles visszhangjuk támadjon. Vasárnap nem lesz programmbeszéd Nyíregyházán. Bethlen gróf a jövő hét folyamán jön Nyíregyházára és Rakoyszky második programmbeszéde alkalmával nagy­szabású beszédet mond az uj politikai orientációról. Nyíregyháza, november 27. — A ? Nyirvidék tudósítójától. Rakovszky Iván volt belügymi­niszter, Nyíregyháza város képvi­selőjelöltje az elmúlt vasárnapon tartott programmbeszédében je­lezte, hogy csak általános problé­mákat fejteget, mert a részletekről a következő vasárnap fog nyilat­kozni. Holnap, vasárnap tehát második nagy program beszéde lett volna Nyíregyházán. Erre az alkalomra volt tervezve Bethlen István gróf Nyíregyházára jövetele ís. Tegnap a miniszterelnök értesí­tette Rakovszky Ivánt, hogy vasár­nap Debrecenben lesz és Nyíregy­házára a jövő hét folyamáig később megjelölendő időben jön- A máso­dik programmbeszéd a miniszter­elnök lejöveteféhez igazodik és igy vasárnap nem lesz program­beszéd Nyíregyházán. Bethlen István gróf miniszter­elnök lejöveteíével kapcsolatban Ra­kovszky Iván volt belügyminiszter részletesen ki fogja fejteni pro­grammját. Bethlen István gróf maga is nagyszabású politikai nyi­latkozatokat tesz és ki fogja' fej­teni az uj politikai orientálódás je- , lentőségét. 8 trétobn** r 0 wp dWtifWj 245 ezer Kor. WíMPASSENG HÓCIPŐ 195 ezerK Benedekffy Perenc B. T., ezelőtt Hungária Clpöírnhízbtn, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-u. 5. Hó- és sárcipö javításokat 24 óra alatt elkészítünk. Délutáni, koncert. különlegességek megérkeztek Freiser divatáruházába, Zrinyi Ilona u. 4. Igaz, hogy az utóbbi válaszfások alatt már nem is versengtek vefe. Tudták, hogy hasztalan. Mert nem hiába mondta róla a kálvinista pap, hogy «nomen et omén», de ugy 1 svolt. Torkos bácsinak nagy torka volt a beszédre is, meg az — ivásra is. Ha ivott, akkor so­kat beszélt, ha pedig sokat beszélt) akkor megint csak ivott. — Ez a rendje — mondogatta; és ebben nagy igazsága volt. Ugyan ki is látott még fkorfes­vezért sok ivás és sok beszéd nélkül. Most az Igérrhy báró mellett korteskedett az öreg. Egységes­párti volt- A kominista Szurok suszter ugyan azt beszélte, hogy a multi választáskor a fajvédők mellett verekedett, de hát ilyen­kor bizony sok mindenfélét mon­danak az emberre. Nem lehet hinni senkinek. — Ez az — beszélte az öreg, ha estenden összegyűltek az atyafiak — az egység! Egységben az erő, az erőben a hatalom, a hatalom­ban meg a boldogság- Mert gon­doljátok csak el, ha mondjuk, krumplikapáláskor az egyik azt mondaná: én igy kapálok* a másik: én ugy, a harmadik meg: én amúgy és mindenki máskép akarna ka­pálni. Ezen oszt összemarakodná­mak, a krumplit meg enné a fene. De ha a kapások mind egyformán, ahogy jó és együtt kapálnak, ak­kor szapora termés lesz­— Igaz, igaz — mondotta az egyik hites, — de már a krumpli­nál az Isten is beleszól a dologba. Máskor meg így beszélt: — Hát ugyan kik azok a cocilis­ták? Csavargók! Éhenkórászok, akik nem szeretnek dolgozni- De a szájuk az jár. Egyenlőség kell ne­kik. Hát tán te, Jászol komám 1, törvénybiró létedre egyenlőnek tar­tod-e magad a Berfi cigánnyal,he? — Hászen igaz — bólintott rá a törvénybiró­Hanem a Szurok maiszterrtí nem bírt. Egy este bent borozgattak Jakabnál s a suszter azt mondta: — Fef kell osztani a nagybirtoko­kat! No a Tóni bácsinak se kel­lett több. 1 i ! — Fel biz a ... mindjárt meg­mondom mit! Tán bizony neked is kéne föld, mi? Osztán mit ösi­nálnáf vefe, hadd hallom? — Munkálnám! — felelte Susz­teros flegmával Szurok. — Nos hisz! Az volna oszt az igazi. Halljátok csak emberek, mit mond a mejszter, hogy ö munkálná a földet. Bizonyosan a kaptafával meg a lábszijjal. Az emberek nagyott röhögtek ezen. Furcsa is volt azt elgondolni, a majszter ur azon mód ókulárésan földet munkálna. D)e a suszter­ben felforrt az önérzet. Idegesen kikrákogta a dühtőf támadt rekedt­ségét és keményen szólt: — Marhák vagytok mind! Nem tudjátok, hogy mi az a cociáliz­mus. Odaragadt az eszetek a föld­höz. M 3rhák vagytokl! Az emberekből felszisszent a szömyüködés. Itt már nem a po­litikai meggyőződésüket, de ember­ségüket karmolta meg a suszter. Már pedig az embersége csak olyan szent a parasztembernek is, mint akár a párbajozó dzsentrinek. Tor­kos Tóni felállt és összehúzta bor­zos szemöldökét. — Márhá-á-ák?! Már hogy mink marhák?! Hallottátok emberek? — Hallottad Jászof koma? Marhák vagytok! — kiáltotta mégegyszer, elszántan Szurok, de már igyekezett ís volna kifele, mert a parasztok fenyegetően álltak fel. — Ne bocsásd! — kiáltotta har­sogón a kortesvezér. Az emberek nekimentek az ijedt suszternek. — — Megállj! — mondta Torkos. Ne bántsátok, majd én megtaní­tom. Galléron ragadta a majsztert. — No majszter ur, hát ki éljen? — báró Igérrhy...! — nyögte a suszter. —• Éljenü! — viharzott fel a győztes atyafiak lelkesedése. Annál/ nínfiO C?Íi(fOÁrta arr a' gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­UnneK nincs SZUáSüIJtí tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keser&víz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMANDI keserűvíz elegendő. Kapható kis és M|y Ivegben. Szétkflldési hely: Igmándi keserívíz forrásváltalat Komárom. Árjegyzék ismétaladékntk kívánatra bérmentve

Next

/
Oldalképek
Tartalom