Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-27 / 270. szám

JSfYÍRVIDÉK. A brit világbirodalom eresztékei recsegnek. A csonkamagyarországi választások harcától fülledt levegőbe is belésüvit az a hir, hogy Anglia gyarmataiból, egyenrangú társult hatalmak keletkeztek, a birodalmi konferenciának Londonban meg tartott ülésén hozott jóváhagyó határozat folytán, melyhez javaslatot, Anglia és a gyarmatok egy máshoz valő viszonyának tanulmányozására kiküldött bizottság tett a maga jelentésében. A Brit világbirodalom sorsáért aggódó angol államférfiakat már régebb idő óta foglalkoztatja az a gondolat, hogy miként lehetne ezt a területileg, politikailag és etnográfiailag is különböző részekből álló nagy birodalmat ugy összekapcsolni, hogy az részeire szét ne hulljék. Talán a legmélyebben és látnoki szemmel pillantott a távol jövőbe, közzel két évtizeddel ezelőtt Chamberlain Joe akkori nagy angol államférfi, aki féltette a brit világhatalmat attól, amit a hatalmas római császári birodalom sem került el, a részekre szertehullástól. Ugy találta, hogy semmi más nem kapcsolhatja jobban össze az anyaországot a gyarmatokkal, mint a gazdasági egység. Gazda sági egységbe tömöriteni, ennek vaspáncélzatával összefogni a birodalmat, volt nagy gondolata Chamberlain.nek, amely vaskapcsot a vámgyürü létrehozásával vélte megteremteni. A manchesíerianizmus szent és sérthetetlennek tekintett dogmájától áthatott .ánglíusok, egyenesen bolondnak tartották Chamberlaint e gondolatáért, de küiönösen akkor, amikor megbonlotta pártjának egységét és uj pártot ala kitva igyekezett tervét végrehajtani. Rettentően merész gondolat is volt az angol észjárást eltéríteni akarni Manchester tanitásá tói és egyenesen vámkorláttal megnehezíteni kívánni, a szent brit birodalom kereskedelmét, ezzel megdrágítani akarni, akár csak a legkisebb mértékben is az életet az anyaországban is. És az addig becézett és csodált nagy angol államférfit, egészen egyszerűen kinevették, mert nem ludták megérteni ennek az embernek koponyájában és lelki szemei előtt megjelent képet, amelyen sorra válnak le a brit gyarmatok világbirodalom testéről, mint az északamerikai Egyesült-Államok, a 18-ik században. De a világháború fergetege végigvonult a büszke brit John Bull világbirodalmán is. És ez a nagy háború ott is nyomokat hagyott. A gyarmatok, amint azt már évekkel ezelőtt is olvastuk, tudatára ébredtek hatalmuknak. Szabadságot követeltek mozgásukban, kereskedelmükben, önrendelkezésükben. Megunták az anyaország absolut hatalmát. Megingott az angol font értéke és ezt érezték a gyarmatok is. És amikor látták, hogy az angol bányászok sztrájkjával szemben tehetetlennek mutatkozott a hatalmas angol kormányzat, a büszke brit oroszlán gyengül, megmozdultak még nagyobb erővel a gyarmatok, hogy egy-egy tőrszurással ők is gyengítsék a nagy birodalom ha talmát. Engedett a büszkeség, John Bull vasmarkai nem szorítanak már oly kegyetlenül, mint akkor még, amikor a világ minden tengerén félelmetesen uszó hajóóriások árbócairól büszkén lengő angol lobogók hirdették egyik írójuk büszkeségtől és hatalomtól megittasult lélekkel irt igazságot, hogy a nap huszonnégy órája között nincs olyan, amelyikben valahol, a földteke valamely pontján, angol katonák csapatainak ne fújjanak ébresztőt, hogy őket a világ negnagyobb birodalmának szolgálatára hívják. Engedett a vasmarok, amelynek tulajdonosa szemrebbenés nélkül tudta nézni az éhségtől az útszéli árkokban pusztuló gyarmati lakosság kiaSienvedé^eít ugyanakkor, amikor ezek mellett az útszéli árkok mellett végigvonuló utakon elszállították a gyarmati lakosság élelmiszereit, amelyek az éhhaláltól megmentették volna őket. Az angol lordok jószívűségét hirdető, ezeket a kegyetlenségeket nem tudta már tovább szemlélni a gyarmati lakosság. Önrendelkezési jogot követelt. Egyelőre a kereskedelem terén. A gazdasági kérdések irányításában, az anyaország kormányzatával valő közvetlen érintkezésben szabadságot kívánt magának biztosítani. Chamberlain Joe üvegszemén át is látta bekövetkezését a most létrejött megállapodásnak. De tovább is látott. Ma még csak odáig jutott Anglia, hogy a gyarmatokat kiilön-külön is feljogosítja, a külföldi államokkal való kereskedelmi szerződések megkötésére, ha az anyaország és a többi gyarmat érdekeit nem sértik e szerződések. Gyenge korlátozás I A gyarmatok a locarnői szerződéseket maguk is ratifikálják, de kikötik, hogy az anyaország nincs többé jogosítva nemzetközi szerződések aláírására, csakis a gyarmati kormányok hozzájárulásával. A királyi kormányzó közvetítése megszűnik, ezek a kormányzók mint az angol király személyes képviselői szerepelnek. Vájjon nevet-é még Chamberlan Joe-n John Bull ? Vájjon beismeri-é már, hogy a már akkor keserves kórságtól fűtött agyvelőben, az angol sorsot féltő államférfi látnoki erejével megrajzolt legszomorúbb kép vonalai rajzolódtak meg és igazán nem érdemelte meg akkor még, hogy bolondnak mondják, hogy leköpjék ... A most érkezett londoni hirek kapcsán ezek a gondolatok kell, hogy a mi választási küzdelmeinktől hangos világunkba belopakodjanak. Miért? Azért, mert akkor, amikor még az előbb elmondottak rémképe kirajzolódott Chamberlain Joe üvegszeme mögötti koponyában, a büszke ánglius röhögött rajta. És ma már megindult a bomlás processusának első része. A gyarmatok — némi — önrendelkezési jogot nyernek. Talán kezdik a wilsoni 14 pontot , házi kezelésben" kipróbálgatni ? Olyanformán, mint ahogyan azt rajtunk keresztül már „gyakorlatilag" alaposan megkísérelték?! Mert ezt a Magyar-Osztrák Monarchiában, már „in praxi" tökéletesen végrehajtották ! Nekünk ugyan talán egy cseppet sem fájhatna az angol John Bull feje, de sajnos, ha a wilsoni APOLLÓ Pénteien, csak 1 napig! D9UGLAS FáiüBANKS legnagyobb repríz filmje: OBIN HOOD Bravúros történelmi regény 12 felvonásban. A teljes film egyszerre! m Szombaton HAHRY PlEL Vasárnap 18 felvonásos bravurfilmje: A FEJNÉLKÜLI LOVAS A három rész egyszerre! A 2V2 órás előadások kezdete: szombaton 7 és 1/

210 órakor, vasárnap V

23, 5, 1/

a8 és °/410 órakor. W 1926, november 27. pontok ott teljes egészükben érvényesülnek, akkor a mi gazdasági életünket is bofolyásolhatják ezek, mert mi, gazdasági életünk nervus rerutn gerendarum-át, az angol fonthoz kötöttük — bár nem tudom minő erős kötelékkel — és ha a font meginog, akkor a kötelék bennünket is vonzhat I? Erre pedig idejekorán lenne okos dolog ráeszmélni, hogy azokat a bizonyos kötelékeket, kellő időben elszakíthassuk, nehogy kárunk legyen belőle! Talán a mondottak, csak a bizonytalan jövő ködfátyolképei, de akkor, amikor londoni hírekből oly mélyreható és a brit birodalom legmerészebb várakozásait is túlszárnyaló gyökeres változásról kell hallanunk, a ma yar gazdasági élet sorsáért aggódni hivatott koponyákba, éppen a mai küzdelmek idején is, nem árt ezt a kérdést reflektorként belé vetíteni. Kézlegyintéssel a kérdés valószínűleg nem lesz elintézhető. Pisszer János. Gróf Csáky Károly diadalútja a gávai választó kerületben. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) A mostan lezajló képviselőválasztásokra nézve, a legszebb példát szolgáltatja a gávai választókerület. Nincs itt semmiféle tülekedés, semmiféle osztály, — avagy felekezeti harc. Gróf Csáky Károly miniszter, mintha csak mondotta volna a tiszamenti magyaroknak: Legyen hű mindenki a régi ideáljához. A tiszamenti magyarok, mintha mondották volna: Egy véleményen vagyunk Kegyelmes Uram! Valami páratlan, megható, szép pillanatokból állt ki a két nap, folyó hó 21-ike és 22-ike, amikor Gróf Csáky Károly megjelent az ő választói között. Utja valósággal diadalmenet volt, a leventék, a választó polgárok sorfalai között és a lovas bandériumok élén Az első nap megjelent Rakamazon, Nagyfaluban, Tímáron, Szabolcson és Ibrányban. Kóder Béla üdvözölte szép beszéddel Rakamaz nagy vendégét, gróf Csáky Károlyt. Hasonló közvetlenséggel beszéltek a magas vendég előtt: Papp Endre és Kutka Izidor róm. kath. lelkészek. A lelkesedést emelte dr. Nánássy Andor képviselő felszólalása. Paszabon Tomory Pál ref lelkész beszélt nagy lelkesedést keltve. Szombaton Tomory Zoltán ékes szólásában gyönyörködött a miniszter. Ez a beszéd ékes bizonysága volt annak, hogy az öreg vár tövében, az elismerés zászlaját, készséggel meghajtják Még egy este gyönyörködhet, szombaton Somogyi Nusi [művészetében: Régi jó Budi pest Vasárnap és hétfőn | _ Gábor diák: Koronkay Rózsi nov. 28 án és 29-én Uli.1 öd,Ud Leila Tóth Boriska. I Jön Jön az idei operett sláger: Jön Cirkuszhercegnő