Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-24 / 267. szám

1926 november 24. JsÍYÍRYXDÉK. kapja bérbe a tavakat 50 százalékos haszonbéremeléssel, egyben a . Sós­tön 2306 négyszögöl telket adott át neki a szódafőzés célaira. A m- kir. helytartótanács még 1799-ben utasitotta a járási fő­szolgabirákat »serkentsék a megye­beli népet arra, hogy a magok gyer rtiekeiket a kőműves és ácsmester­ségre taníttassák és azokat ezen hasznos mesterségek 'tanítására jól kitanult mesterekhez ad(ák.« S mi­vel ezekben s általában mesterem­berekben nagy hiány volt, elrendel­te, hogy »az olyatén mesterembe­rek, kik nem szántanak s nem vét­nek, hanem csak különösen mester­ségekből élnek, a helységek külö­nös terheitől mentekke tétessenek.« A mesteremberek e kiváltságát a vármegye 1813-ban újból kihirdette azzal, hogy »minden mesterember és kereskedő, minthogy a mester­ségétől vagy kereskedésétől kü'önö­sen fizet, a forspontozástól, le­vélhordástól és személyes terhejteté­Sektől ment.« E kiváltsággal éltek is a mesteremberek és kereskedők 1822-ig, ekkor azonban a városi elöljárók a nevezett rende.'eíeket »semmibe sem \Cszik«. A nyíregy­házi mesteremberek és kereske­dők emiatt 1826-ban panaszt emel­tek, de hasztalan, mert 5. vármegye elutasította őket a panaszukkal és kötelezte őket a terhek viselésére­(Folytatjuk.) w. ••• u n ii —•—————— November 22. és 23., hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor Az utca királynője. Ey kisleány és egy boxmalador története 6 felvonásban. Főszereplők : Monté Blui is Patsy Ruth Miller, I VÁGY m BUBI? Kavarodás egy bodros fejecske kötül 7 felvonásban. Főszereplő : MARIÉ PREVOST Előzetes jelentés! Nov, 24. és 25. szerda, csütörtök_ Maciste nros'linlíeírccbon CONTINENTAL szálloda Bndapest építkezése teljesen betejízve. Elsőrendű családi szálloda. 180 szoba! Olcsó árak! Legmodernebb beren­dezés. Fürdősiobás éí telefonos szobák. Pá­lyaudvarok közelében. Ragyogó étterem. Este zene. Belső bejárat a Hungáiia gőzfürdőbe! Távirat: „Continentalotei" 5668-5 e———rmi mulli gca——• A jósnőnél. „35. életévéig boldogtalan házasságban íog élni férjével.'' ,És azután ?•' — ,, Azután mór megszokja !" Harctéri naplómból. Nyíregyháziakkal a rajvonalban. V. Legkeservesebben nélkülöztem 43 hónapi harctéri bolyongásom alatt a »földi« hiányát. Mindenki közös ismerősökkel, egy falubelivel jött ki a harctérre, gyermekkoruk óta Ismerték egymást és a közös szü­lőföldtől vájó efczakadás fájdalmas érzése még szorosabbra fűzte a hazulrót elhozott barátságot. Mikor időnkint szabadságra Nyír egyházára "hazaérkeztem, micsoda fájó irigykedéssel hallottam, hogy a nyíregyháziak mind együtt van­fiak Przemysl várában, Görömbey Gusztáv, Margitay Gyula, Szvitok Kornél, Szabó Jocó, Csázik Jóska, Nagy Jóska, Rosenthal Gyula, Papp Pista, Hogyan Miska, "Wra­becz Andor, Heimlich Dudu, Hu­menszky Feri és a többiek és leg­alább együtt szenvednek. És ami­kor Przei^ysl elesett, legalább együtt ették a fogság keserű kenye­rét, sőt ujabb és ujabb földivel kerültek össze a különböző fpgoiy­táborokban. Én Berend László, SeidI ácsmes­ter és Sípos Miklós önkéntes kivéte­lével, akik később elhagytak, egyes­egyedül jártam a halál országutait jés ha a frontokon szövődött is erős, mély barátság köztem és idegen tájakról származott bajtársak kö­zött, — a földivel való édes és vi­gasztaló együttlét tő-em mindvé­gig megtagadtatott. Pedig földiekkel, tizenkét nyiregy házi fiúval együtt indultam ei ka­tonának 1914. szeptember 8-án bol­dog emlékezetű Géczy Géza bá­tyám vezetése alatt Munkácsra. Én voltam a tizenharmadik. Mind a ti­zenhármán önként jelentkezők vol­tunk és a tizenhárom nyíregyhá­zi fiu közül tizenkettőt be "is soroz­tak Munkácson katonának, csupán egyet, engem utasítottak visz­sza, mint alkalmatfant Hiába könyörögtem Géczy ^ Gé­zának, hogy interveniáljon érde­kemben, mert szégyenszemre nem megyek vissza Nyíregyházára, — nem használt semmit, azt mond­ták, gyenge vagyok, nem nekem való a háború­Orsovszky László, aki akkor mint hadnagy tevékenykedett a sorozás körül, könyörült meg rajtam és kérésemre Nyílt tv­ranccsaí Budapestre küldött, hogy ott próbáljak szerencsét. A Nyílt parancs azért kellett, hogy annak alapján félig-meddig már katona­számba vegyenek. Budapesten azután az 1- hot;' védgyalogezrednél nagy nehezen besorozott Huzella főorvos ur, ki­jelentve, hogy ha maródit fogok je- _ lenteni, hazazsuppoltat Nyiregyhá- j zára. Nem mertem maródit jelenteni. Igy történt, hogy nyíregyházi lé­temre földi nélkül bolyongtam a harctereken. Néha, néha azért, hacsak rö­vid $ár pillanatra is, találkoztam nyíregyháziakkal. Egy hadosztályba keveredtünk a debreceni 3-as es a nagyváradi 4-es honvédekkel, váltakozva egy­mást váltottuk a rajvonalban és if. találkoztam Balogh József vitéz fő­hadnagy úrral, Vitéz Mikó Bertalan hadnagy úrral "és EcSedy Péter zászlós úrral, mindhárman nyíregy­háziak és hála Istennek mindhár­man megvannak. Pedig Ecsedí Péter cimboránkat már elsirattuk 1917 szeptember 29-én a Baisizzí fensikon! A tolmeini áttörést készítette elő derék tüzérségünk és a talián két­ségbeesetten viszonozta a tüzet. A A támadástól való félelmében ál­landó gyilkos sortűz alatt tartotta a gyalogsági állásainkat a Baisizzi fensikon, ahol a debreceni 3-as honvédek védték a hazát. Itt fúrta keresztül egy gyilkos ofasz golyó Ecsedy Péte'r bajtárs tüdejét, akit élettelenül, autón vittek a hátulsó segélyhelyre. Azt hittük, sohasem látjuk többé. Hála Istennek, nem ugy történt, az orvosi tudomány, mint a harctéren olyan sok esetben, itt is csodát müveit és Ecsedy Pé­ter itt él ma is közöttünk. 1916- januárjában Comen köz­ségbe igyekeztem egy parasztszeké­ren, amikor Juhász' Mihály tüzér­zászlóssal találkoztam össze kimond hatatlan örömömre. Csak annyi időnk volt, hogy megöleltük egy­mást, pár szót váltottunk a nyír­egyháziakról és ment ,ki-ki a maga utján. Nem is találkoztunk többé Össze, már csak idehaza­1916. ápri'is havában láttam az első eleven újságírót a rajvonal­ban. Lázár Miklós volt. Ez is nyíregyházi. Volt újságíró renge­teg odakint, de mind a trénnél tá­borozott és onnan írták málhásló­vezetők adta információ alapján a véres harctéri tudósításokat. A rajvonalban egyet sem láttam be­lőlük. Az egy Lázár Miklóst, ő feljött. Engem rendeltek ki medé vezetőnek és egy teljes éjszakán át jártuk a rajvonalat. Nagyon meg­örült, mikor megtudta, hogy nyíregyházi vagyok és sokat beszélt nyíri gyermekkoráról. Ez időtájt akadtam össze Lukách Tihamér ügyvéddel és Dömötör György volt kisvárdai plébánossal is, aki mint tábori lelkész lelke­sítette a fiukat pattogó rímeivel. Nagyon szerették. 1917. juliusában már a wolhy­níai orosz fronton találkoztam Zi­lahy Gyula debreceni színház di­rektorrai, a nyíregyháziak néhai »ZsüI«-jéveI. Utána ment a ma u gyar csapatoknak a harctérre és a muszka ágyuk árnyékában ütöttp fel Front-színházát, hogy utolér­hetetlen aranyos humorával felde­rítse a harcban kifáradt testvére­ket. A front színháznak két nő tagia is volt, az egyiket Nyíregyhá­zán is jól ismertek pompás János vitéz alakításáról: Ladányi Maris­kát. 1917- szeptember 1-én vittek vissza bennünket Wolhyniából af olasz harctérre a Monté San Gábrielére. Útközben, szeptember hó 4-én Miskolcon ért minket az ebédidő. Szétnéztem a miskolci vasúti állomáson, találok-e vájjon ismerőst? Felfedeztem egy pohár sör mellett Szabó Guszti baráto­mat Nyíregyházáról. Volt nagy öröm! Felvittem a hadivonatunkra és megmutattam neki mindent- lap­pén hozták az ebédet ragou leves, csirkepaprikás, édes tészta, ,3iny­nye- _ Velünk ebédelt Szabó Gusz­táv Is. Tetszett neki a dolog, iri­gyelte a jó módunkat. Biztattuk, hogy tartson velünk továbbra is, de erre már nem vállalkozott. Megma­gyaráztam neki, hogyhát igaz, hogy jól élünk, de vaiatiogy ugy vagyunk, mint a siralomházban a rab. Halála előtt minden jóval el­látják, azt eszik, iszik, amit ak;.r. Szabó Guszti belátta érvelésem helyességét és nem irigykedett többé. Dr. Walter Géza. Maciste Az oroszlán ketrecben szerdán és csütörtökön a Diadalban Tűzifa, szén legjobb, legolcsóbb Slolniír Henrik telepén Debreceni 5. sz (városi mintakerttel szemben.) Tele on.- 291. Városi iroda: Bercsényi utca 3. s?ám . 4?6-30 H AROLD LLOYD az Apollóban Egy kiló pipere szappan! (10 drb.) 32.000 korona a Korzó lllats'ertarbanl Maoiste Az oroszlán ketrecben szerdán és csütörtökön a Diadalban BUTORHITEL mindennemű bútorokban kárpitos és butoráru csarnokában, amely minden vételkényszer nélkül megtekinthető. Legolcsóbb napi árak! Nyíregyháza, Kállói-ufca 4. Telefon: 319.

Next

/
Oldalképek
Tartalom