Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-13 / 232. szám

Nyíregyháza, 19*6. október 232. * Csütörtök XLYII. évfolyam. 233. szám. Előfizetési árak helyben és vidéken: E^y hóra 30000 K. Negyedévre 80000 K. Körtisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szim 138. Postacheque 29558. Kéziratokat nem adunk vissza. A törvényhatósági bizottság a dombrádi híd mellett döntött. A szavazás aránya a következő: Dombrád 43, Ibrány 39 Balsa 24. A közgyűlés üdvözli Rakovszky minisztert. — Leventék dicsérete a vármegye őszi közgyűlésén. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék törvényhatóságának őszi rendes közgyűlését ma délelőtt egynegyed 11 órakor nyitotta meg Kállay Miklós dr. főispán, aki megnyitójában a következőket mondotta : Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés ! Amidőr; a mai közgyűlést "megnyitom, meg kell emlékeznem néhány eseményről, amelyek az elmúlt bizottsági ülés óta történtek. A legutóbbi hónapokban a nyári munka kötötte le a közömé^ érdeklődését. 'A munka eredménye átlagban megfelelő aratásban és takarításban nyilvánult. A konszolidáció, amely először az ál.'ami élet. ben következett be, a magánháztartásokban is kezd kialakulni, bár a megélhetés nehéz problémái sokszor próbára teszik az egyes polgárok teljesítő képességét. Ezt természetesen igyekeznek kihasználni azok

% akjji mindig keresik az alkalmat, hogy a fennálló lársadalmi rend és béke ellen felemelhessék szavukat a n

chéz megélhetés miatt. Első ízben emlékezem meg ezen a helyen a pár napja lezajlott leventeünnepélyről. Csak a legnagyobb szeretet és elragadtatás hangján szólhatok erről az intézményről, amelynek ilyen nagyarányú kifejlesztése elsősorban vármegyénk vezetőségének érdeme (élénk helyeslés.) Lehetetlen továbbá elismerés nélkül elmenni annak a néhány ezer földmives ifjúnak az áldozatkészsége mellett, akik egész heti fárasztó munka után a vasárnapi pihenés és szórakozás helyett ennek a közös nagy célnak szentelik a heti ünnep délutánját, A legnagyobb dicséretünket és megilletődésünket érdemlik ki _ a szabolcsi ifjak ezért az áldozatkészségért, amely valóban egv reménysugárt csillogtat meg előttünk. — (Éljenzés). i 1 l . Talán nincs nemzet a világon, amely ilyen rettenetesen elnyomott helyzetben, ennyi csapás után anynyi lelki erőt és olyan szívós kitartást produkált volna, mint mi. Könnyeket csalt a szemébe a leventék derekas szereplése mindenkinek, aki igaz, megértő lélekkel feíéiük fordult. (Élénk helyeslés.) Megemlékezem arról az örvendetes eseményről is, hogy a vármegye bizottsági tagja és egyik képviselője, Rakovszky Ivan belügyminiszter őnagyméltósága, Nyíregyháza város követe Kolozsvárról hazajött. Sajnos azonban, még nem épült föl betegségéből annyira, hogy hivatalát képes lenne vezetni Pótolhatatlan veszteségnek tartom ezt ugy Szabolcsvármegye, mint Nyíregyháza város szempontjából. Indítványozom, hogy Rakovszky Iván őnagyméltóságát hazatérésének örömére üdvözöljük és biztosítsuk őt szeretetünkről. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Megemlékezett még az elnöklő főispán az időközben elhunyt bizottsági tagokról, Gráf Miklósról, ifi- Mándy Istvánról, Baruch Arnoldról. Kriston Sándorról, Csobaji Józsefről és Fried Dánielről s azután a »Hiszekegy« szavaival megnyitotta a közgyűlést^, amelyen a bizottsági tagok, a fontos tárgysorozati pontokra való tekintettel, nagy számban jelentek meg. A híd A főispán megnyitó beszéde után rátérnek a tárgysorozat egyes pontjainak tárgyalására. Ezek között igen fontos ugy Nyíregyháza, mint a vármegye érdeke szempontjából a 11. pont, amely a követke zőképen szól: »A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 56.764—1926. III. sz. leirata a Tokaj és Záhony közötti Tiszaszakasz áthidalási pontjának kijelölése tárgyában.« Az állandó választmány javaslatát Borbély Sándor dr. vármegyei másodfőjegyző árvaszéki ülnök olvassa föl s ugyancsak ő ismerteti Zemplénvármegye alispánjának ez ügyben küldött átiratát„ amely arról szól, hogy a zempléni törvényhatóság őszi közgyűlése elé a Balsa—-kenézlői áthidalás érdekében fog javaslat tétetni. Ezzel szemben az állandó választmány iavaslata az

N hogy az Ibrány—tiszakarádi áthidalás létesíttessék legelőször. A javaslathoz minden érdekeltség hozzászólt s igy a névszerinti szavazást kellett elrendelni ebben a nagy horderejű kérdésben. Az első felszólaló Liptay Béla m. kir. gazdasági főtanácsos, ki többek között a következőket mondja: — Többször megtörtént már, hogy lokálpatroizmust vetettek a szememre. Akkor is büszke voltam, most is az lennék. Azonban ez esetben tiltakoznék ellene, mert a legabszolutabb objektivitással kérem a tekintetes Törvényhatósági Bizottságot, hogy döntsön a Dombrád—cigándi áthidalás mellett. Nem akarok sok argumentumot felsorakoztatni amellett, hogy a Dombrád—cigándi hid létesítésével mi minden történne. Kisvárda jelenleg teljesen halott város, amelyet a trianoni határok zsákutcába szorítottak. Ennek a hidnak a létesítésével Kisvárdának és vidékének gazdasági élete ismét felélénkülne. (Erre a hidra ennek a vidéknek feltétlenül szüksége van. Olcháry Pál m. kir. kormányfőtanácsos a Balsa—kenézlői híd szószólója. Argumentumait pontokba csoportosítva terjeszti a közgyűlés elé :1 • A Balsa—kenézlői hid a 'Nyiregyházavidéki Kisvasutak és a Bodrogközi Vasút két végpontját kötné össze, ami bővebb magyarázatra nem szorul. 2. Hájji'orn Tiszáninneni község, Viss, Zalkod, Kenézlő kapcsolódna Szabolcshoz, amely községek állandóan foglalkoznak épen a lehetetlen közlekedés miatt a Zemplénhez való csatlakozás gondolatával. 3Sürü lakosságú és vagyonos községek forgalmát kötné össze. 4. A Balsa-környéki kisgazdáknak sok földjük van a Tiszáninnen. — 5. Zemplénvármegyének is a Balsa— kenézlői hid az érdeke, ami az alispáni átiratból is kitűnik, már pedig ez ís figyelembe veendő okb. Zemplénvármegyének nem a szélét kötné hozzánk, hanem a gazdaságilag virágzóbb középsörészét. 7. Fontosabb, ha Sárospatak kapcsolódik hozzánk, mint a kihalt forgalmú Sátoraljaújhely. Kállay András bizottsági tag emelkedik ezután szólásra és a következőket mondja: Már évtizedek óta foglalkozom ezzel a tervvel — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság — engedjék meg azért, ha egy kissé bőveb ben szólok a kérdéshez. Békében akár Szerencs felé, akár Záhony felé akart menni az ember Sátoraljaújhelybe, több óra hosszat kellett utaznia. Ez az eset most is fennállna, ha tényleg létesítenék is a Balsa—kenézlői hidat. Nézzük meg a térképet és akkor látni fogjuk, hogy az egyetlen vonal, amelyik a legrövidebb és egyúttal ? kisvasút mindkét szárnyát egyformán megközelíti, az Ibrány—tiszakarádi, -a hidat tehát e két község között kell megépíteni. Hogy a szóbahozott 3 község Zemplénhez akar csatlakozni, az nem érv, mert már arról is volt szó, hogy egész Zemplént Szabolcshoz csatolják. Ha Nyíregyháza elmulasztja ezt a kedvező pillanatot, amelyben eldől a létesítendő hid sorsa, akkor továbbra is órák hosszat kell majd utaznia annak, aki innen Sátoraljaújhelybe akar menni. Méltóztassék elképzelni, hogy az általam tervezett útvonalon 1 óra leforgása alatt Sátoraljaújhelybe lehet utazni — autónMár pedig a tengelyközlekedésé a jövő, az autóké, autobuszoké, teherautóké. Az érdekelt községek különben is 5 milliárdot ajánlottak fel az Ibrány—tiszakarádi hidra, ami szintén számbaveendő körülmény. Azt az álláspontot sem fö, gadom el, hogy az a helyes, ha a kisvasút két végét köti össze a hidSokkal előnyösebb szerintem, ha mind a két szárnyát derékba kapja. Kérem az állandó választmány javaslatának az elfogadását. Kovách Elek dr. bizottsági tag: Meg vagyok róla győződve, hogy minden felszólaló a legteljesebb objektivitással a vármegye közös érdekét óhajtja s igyekszik megfelelő argurnentumakkal meggyőzni a közgyűlést álláspontjának helyességéről. Erre pedig kevés rerríény van, mert_ ahol lokális érdekekről is van szó, akkor ez teljesen kivihetetlen. Én Nyíregyháza város érdekeire való tekintettel a Balsa—kenézlői megoldást választom. Elismerem azonban, hogy a többi kívánság is jogosult a maga szempontjából. Az egyes óhajok és érdekek összehasonlításánál azonban ki kell derülni, hogy ezek nem egyenlő értékűek. Az értékek mérlegelésével tehát bizonyos sorrendet kell megállapítani a hidak létesítésének. kérdésében. Az emiitett 3 Tiszáninneni község- és Zemplén vármegye alispánjának átirata is figyelemreméltó körülmények, mert fölteszem, hogy az utóbbi igen komoly megfontolás alapján történt. Bár a Kisvasutak fennállásának kérdése nem elsőrangú érdek, azonban nem szabad elhanyagolnunk egy 150—160 kilométeres vasútnak a sorsát, mert hiszen a vasút ma nagy feladatokat teljesítő állami "és nemzeti vagyon, amelyet nem lehet egyhamar pótolni.' A lehetőség szempontjából tehát, hogy t. i. melyiknek a létesítésére van legtöbb eshetőség, ki kell jelentenem, hogy a Balsa— kenézlőire, én tehát ezt választom és igy csatlakozom Olchváry Pál bizottsági tag ur indítványához. Bogdán Ferenc bizottsági tag arra való tekintettel hogy Nyíregyháza város véleménye ebben a kérdésben még nem alakult ki teljesen, indítványozza, hogv a kérdést most vegyék le a napirendről és tűzzék a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatára. Forgách Balázs gróf bizottsági tag a Dombrád—cigándi mego]da=> híve. Nyíregyháza rohamosan fejlődik — mondotta — s akár akarjuk, akár nem, előbb-utóbb mégis csak törvényhatósági joggal felruházott város lesz. Ebben az esetben pedig a vármegye háztartásában pótolni kell majd azt a hiányt az adószolgáltatások terén, ahol eddig^Nyiregyháza igen jelentős tényező. A pótlásnál más községre^, mint Kisvár dára, számítani nem lehet Kisvárda pedig csak ugy tehet eleget ennek a feladatnak, ha gazdasági fellendülését lehetővé teszik. Sárospatak és Sátoraljaújhely a kisvasuttal sohasem fognak Szabolcshoz kapcsolódni, mert vasúti fővonaluk van, ellenben a Zemplénnek Domb" (Folytatása a 4-ik oldalon) Egye* siám korona.