Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-02 / 223. szám

1926. október 2. JKYÍRYIDÉK. 5 Sziki növények. Hogyan ismerjük fel a szike­seket a növényzet alapján. Első pillanatra sokan csodálkoz­nak, hogy a m. kir. Földtani In­tézet a szikfelvételi munkálatok­ra botanikust is kiküld, amikor a sikereket talajtani szempontból keli vizsgálni és azok vegyi tulajdon­ságait kell ismerni. Ez az intézke­dés a talajtan legújabb haladásá­nak megfelelően tétetett. Ujab­ban ugyanis diadafmaskodott a ta­lajvizsgálatban az a reg hangozta­tott tétel, hogy a növények jelzik a talaj minémüségét, vagyis elter­jedésüket a talaj minősége szabá­lyozza. A sziket tehát a növények­ről fel lehet ismerni — sőt amint a gyakorlat mutatja, legcélszerűb­ben épp a növényzet alapján lehet megismerni. Nemcsak hogy szikjel­ző növények vannak, de az eiszjke­sedés kü önböző fokát, a különböző sziktalajokat a növényzet alapján fehef felismerni. A sziken általá­ban nerii sokféle növény ék de ami él, az nagy egyedszámban, íágyis' tömegesen. Ha azt a pár növényt megismerjük, ami gyakor­iali szempontból fontos, kis gyakor­lat után már messziről, Sőt robogó vonatról is felismerhetjük a szi­keseket. A szik legfontosabb jelzője vidé­künkön a szikőr (báránytarej, Cam­phoro^ma ovata), mely már erős sziket árul el, oly helyeken él, ahol a viz már nem áll meg. Most ősz­szel feltűnő rozsdaszinü foltokat alkot, foltjai felharapódznak a há­tak oldaláig, szárazabb medreket egészen benépesítik. Ahol csak egy szálat is látunk — bár rendesen, ahol van, ott tömeges — teljesen biztos, hogy szikkel van dofgurik. A nyáron leapadó szikes tavak med­rében élnek a legtöbb sót 'tűrő növények; a hófehér kivirágzás közt a bajuszfű (Crypsis aculeata), a magyar palka (Acorellus pannoni­éul) és a kövér ke (sutalap, Suae­da mariíima) tömege él. A Cam­phorosma zónája és az utóbbi ki­virágzásos meder közt, illetve az ilyen jellegű helyben, tehát ned­vesebb, de nem tulszikes helyeken szép kék mezőket alkot a magyar gerebcsin (Aster pannonicus), ^íefynek tömege messziről jelzi a művelésre már nem alkalmas szi­kes lapost. Ahol az Aster nő, ott rendesen a sziki útifű (Plantago maritima), az apró sziki gyer­mekláncfű (Taraxacum bessarabi­cum), a iakarmányértékü méz­pázsit (Atropis limosa), terem, mely utóbbi dereszöld szinti fii, egész mezőket alkot s a kedvelt sziki legelőt adja. A szikes lapos állandóbb vizállásu helyén, — de csak a viz nem tuf lúgos — már; csak nádat és sziki kátrát (Bol­boschoenus maritimus) vagy azt se látunk, utóbbit a Duna-Ti-za kö­zén, csaiaknak nevezik és arról hí­res, hogy zénája közel 'értéktelen. Akit ezek a legfontosabb szik­jelző növények érdekelnek, a most megnyíló debreceni «Legelő, rét és takarmánytermesztési kiá!Iitáson» is megismerheti őket, váró unk gazda- \ sága továbbá szintén fog egy tájé­koztató tábláról gondoskodni, ahol a szik inövények megnevezve lesz­nek láthatók. Ha a nevezett növények vala­mely területről hiányzanak, tud­hatjuk, hogy az nem szikes. A szak­ember azután azt is észre ves/i, hogy azon oly növények vannak» amelyek a sziket nem bírják, igy pl. az ujfehértói csatorna mentén főleg a réti acat (nem a mezei gyom-acat, hanem a Cirsium ca­num) piros bunkói messziről jel­zik az «édesrétet», a sások bizonyos fajai pedig a savanyu rétet. A sziklakő növények közt jó, ta­karmányértékü növények is vannak melyek mesterséges Sziki termesz­tésre is érdemesek volnának. Ilyen az Abropis, a sziki lóherefajok, a sziki keret (Lotus tenuis), es má­sok ,amelyekről a szakirodalomban több részlet olvasható. A szikesek tudományos tanulmányozása szem­pontjából, továbbá még több nö­vénynek van jelentősége, mert az egész sziki flóra figyelembe vétele esetén számos fontos jellemvonást ismerhetünk fel. Igy pl. tepasztal­juk, hogy a Nyírség szikesein hi­ányzik a Duna-Tisza köze más jel­legű szikeseinek annyira 'jellemző széklaskája (Lepidium cartifagine­űm = crassifo'ium), a csonka Be­teg jé s Szatmár nedves részeinek oly tömeges : ,hérnyópázsitja (Bech­mannia éruciformis), az agyagos szikesek helyenként fmár Debrecen­nél is) tömeges sziki lapuja (lel­leg, Síatiee Qmelini), amelytől csak ugy kéklik Ujszász, Békés­csaba környéke s ami már a dadal járás szikesein is előfordul, de a homoki szikekre nem teszi rá a lábát, stb. íme- milyen lényeges különbség lyan ,a sziki flórában s mi'yen jó útbaigazításokat nyújt a növényzet vizsgálata. A külön­böző flóráju szikek vegyi és fi­zikai alkata ugyanis szintén más, más tehát a megjavitási módja és lehetősége is. Felvételi munkálata* inkban ugy járunk el, hogy talaj­mintát — minthogy ékhez 1 és fél méteres gödör ásása kell — csak hegenként vessünk, tehát csak egyes pontokról "lesz talai-elemzés; amíg a növényzet egy jellegű, ad­dig a talaj vegyi alkatat is ismer­jük, ahol eltérés van, ott uj minta vétele szükséges, aminek adatait az­után a növényzet alapján ismét egy nagyobb területre érvényesíthetjük. Ez a módszer a földmívelésügyi minisztérium nemrég létesült ál­landó Talajjavító Bizottságának "Ke­belében kialakult s a gyakorlatban máris bevált legújabb módszer, ami egyúttal a botanika diadalát is je­lenti a talajvizsgálat terén. Dr. Boros Ádám. „Az egyes egyházak adósságai rohamosan emelkednek" Panasz az alsószabolcsi ref. egyházmegye gyűlésén. Az alsószabolcs—hajdú idéki ref. egyházmegye kedden délelőtt tartot­ta közgyüleiét a vármegyeháza dísz­termében. Bartha László esperes imája után Szomjas Gusztáv gond­nok tartott az összes aktuális kérdé­sekre ki erjedő elnöki megnyitót. Uj tanácsbirók, jegyzők es taní­tók felesküdtek. Az esperes és szám vevő jelentéséből megdöbbenéssel értesült az egyházmegye, hogy az egyes egyházak adóssagai rohamo­san emelkednek, főleg az iskolai terhek folytonos emelkedése foly­tán. Béiteky aLjos lelkész indítványá­ra széleskörű mozgalom indíttatik, hogy a kormány ne áHapitson még ujabb és ujabb súlyos iskolai terheket, míg a régi segélyek még csekély percentben változatlanok s evégett a vármegyei képviselők ke­restessenek meg. Az egyházi adóbe­hajtásnál pedig a hatóságok legye­nek segítségére az egyházaknak. Délután bírósági ülések voltak. Újra letartóztatták és Nyíregyházára kisérték Begre Albertet, a csobaji gyilkosság gyanúsítottját. Letartóztatták Csobaji József egyik szobalányát is. ' Nyíregyháza. (A »Nyirvidék« tu­dósítójától.) Az az ötven millió korona, ame­lyet az orvul meggyilkolt csobaji földbirtokosnak, Csobaji Józs fnek öccse, Csobaji Gyula földbirtokos felajánlott a gyilkos merénylő kéz­rekeritőjének, kezdettől fogva érez­tette hatását. A gyilkosság ügyé­ben a hivatalos nyomozó közegek körén kívül álló egyének részérői is fokozottabb mértékben igyekez­tek a nyomozás szolgálatára állani és ennek friss erővel megindult ak­ciónak mind kézzelfoghatóbb ered­ményei mutatkoznak. Az ujult erő- j vei megindult nyomozás szálai is- i mét Begre Albert személye felé fordították a nyomozó hatóság fi­gyelmét és legutóbb olyan ujabb momentumok merültek fef, hogy a nem régen vád tanácsi határozattal szabadlábra helyezett Begre Alber­tet ismét le kellett tartóztatni. Véle együtt letartóztatták a gyilkosság áldozatául esett földbirtokos egyik volt szobalányát is, Mindkét letar­tóztatottat bekísértek Nyíregyházára ahol megkezdik vizsgálati fogságu kai. Értesülésünk szerint a nyomo­zás olyan sokatmondó adatok bir­tokába jutott, amelyek alapján most már nehezen menekszik a tet­tes az igazságszolgáltatás keze elől. A Jósa Bfozeom négy gyönyörű nagy bronz­kori hamvveder birtokába jutott. A hamvvedreket Büdszentmihályon találták. répedény van, amelyeket Büdszent­mihályon lakó édesatyja a falu kö­zelében egy földhordo helyen ta­lált. Kiss Lajos elment a' kincset rejtő Ér-utcai diáklakásra, ahol nagy örömére négy gyönyörű, nagy bronzkori hamvearet talált,, amely­Nyíregyháza, október 1. — A Nyirvidék tudósítójától. A napokban Kiss Lajosnál a Szabofcsvármegyei Jósa Muzeum igazgatójánáí megjelent egy diák, aki közölte az igazgatóval, hogy Ér-utcai lakásán négy 7 nagy cse­hez fogható eddig csak egy-kettö akadt még a bronzkori leletekben ilyen páratlanul gazdag Szabolcs vármegye területén is. A muzeum nak átengedett ritkaságokat be­szállittatta és elhelyeztetteaz ajándékozó lelőnek, Kató A. Sán­dor büdszentmiháiyi gazdának pe­dig meleghangú köszönetet mon­dó levelet irt, amelyben közölte, hogy rövidesen kiszáll a lelet he­lyén, Büdszentmihályon, ahol to­vább kutat, mert azt reméli, hogy ott gazdag urnatemetőre fog ta­lálni. Richárd Barthelmes Dorothy Gish Vénwiráaok Szombattól az Apollóban. LEVENTEÜGY. A nyirbogdányi járás Levente versenyén Kemecse lett az első. Tegnapi Ikrünkkel kapcsolatban a látszólagos helyzetnek megfelelően a kemecsei levente versenyről köz­readott cikkünkben azt adtuk hí­rül, hogy Nagyhalász község lett az etső, mert a verseny befejezésekor mindenkinek ez volt a velemenye. A mai nap folyamán megtörtént a verseny eredményének kihirdetése, amelynek alapján a járási vándor zászlót mint első dijat Kemecse köz ség színmagyar lelkes, hazafias ér­zéstől áthatott és teljes képzettsé­gét és fegyelmet mutató leventéi nyerték el. Kétség sem fér Nagyhalász csapa tárói Írottakhoz sem, de amit Keme­cse leventéi produkáltak, az min­den reménységet felül mult, ugy, hogy a csapat nagy bizakodással tekint a vármegyei bajnoki ver­seny elé. Egyébként pedig a hivatalos z:üri megádapitása szerint, melybe a csa* patok otthoni egybevetett műkö­dése — a nevezési jegyzékek alap­ján — is beleszámit, Kemecse 535 ponttal első, Nagyhalász 522 pont­tal második, Demecser 521 ponttal harmadik, Kék 444 ponttal negye­dik, Nyirbogdány 433 ponttal ötö­dik, Nyírtura 405 ponttal hato­dik lett. A többi csapatok is nagyon ed­zett formában és fegyelmezetlen küzdöttek a győzelemért, ugy, fiogy e járás mind a 18 községének leventéit a meleghangú elismerés illeti meg. A városi testnevelési ügyosztály értesiti a levente-ifjak szüleit és munkaadóit, hogy f. évi október hó 2-ikán és 3-ikán vármegyei le­venteverseny fog tartatni, melyre a m. t. szülőket és munkaadókat azon kérelemmel hívja meg, hogy a vármegyei bajnoki versenyre kije­lölt ifjaknak előmérkőzés céljából október 2-ikán (szombaton) sza­badságot adni szíveskedjenek. Az ifjaknak pedig október hó 2-ikán reggel 7 órakor a polgári fiu iskola udvarán kell gyülekezniük. A meg­jelenés — szigorú büntetés terhe alatt — kötelező. 3x Ilyen f-iker még nem volt a színházban, mint a operettnek, — Szombaton és vasárnap még látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom