Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-08 / 228. szám

54 JSÍYÍRY1DÉK. 1926. október 9. mmm*** mim Egyenes beszéd. A kabinet tagjai közül a mai világban leghálátlanabb, de egy­szersmind egyik legfelelősségtelje­sebb tárcájának viselője Bud Já­nos pénzügyminiszter, kiáltott vá­lasztói elé és számot adott kép­viselői törvényhozói, kincstartói mű­ködéséről. Ha az emberek ma pa­naszkodnak, vélt sérelmeik közül legelsőnek az adó miatti elégedet­lenségüket hangoztatják s legtöbb­ször tárgyilagosság és meggondo­lás nélküli az állami pénzügyek viteléi teszik felelőssé a minden­napi megélhetés gondjaiért. Régi dolog, hogy a zseb és a kiadott pénz kinos kérdései az egyéni ház­tartásnak. Amannak üressége, en­nek sokasága rémítgetik az embe­reket, közgazdasági nyefven: adó­alanyokat, akik természetszerűfeg va­gyonosak, könnyen gyarapodók (akarnak lenni s bizony nem egyszer takarékosság, megfeszített munka nélkül. Bátorság kelt ahhoz, hogy valaki, akinek vállaira rakja az ál­lam . a maga legsúlyosabb kérdé­seinek feladatát s akinek képessé­geibe vteti a kormányzat és a társa­dalom a maga bizalmát a gazdasági élet rendbehozatala iránt, a becsü­letes munka nyuugodt öntudatával ki merjen állani és élesen a szemé­be tudjon nézni választóinak és bí­rálóinak. Bud János pedig könnyű sziwei vállalkozott erre és Rom­hányban olyan őszinte, oíyan okos és .megnyugtató beszámoló beszédet mondott, hogy még bőséges számú ellenfelei sem találnak kijelentései­ben kivetni valót. Mert Bud János nem hangulatra épít, hanem a lel­kiismeret parancsanak rendelve alá' a maga egyéniségét és szöritva alá a nemzeti közvéleményt, oíyat pro­dukált, olyat vitt végbe az állam­háztartással, amilyenre irigykedhet­nek hatalmas és győztes nemzetek is, amelyek ma szintén a pénz ér­tékállandóságának szörnyű megol­dásával birkóznak. Magyarországa pénzügyi kormányzat szaktudásával és kérlelhetetlen felsőbbrendű kö­telességérzetével az Európában min­denütt nyugtalanító leszegényedés közepette megteremtette a maga ál­lami biztonságának és pénzügyi újjáépítésének szilárd alapját. De ahová elértünk, ott még meg nem állhatunk. Az állami takarékosság szellemének át kell folynia a napi élet vérkeringésébe. Alkotó elem­mé kell lennie ennek a nagy pa­rancsnak a magánéletben is, nem is szólva közéletünkről, az auto­nóm törvényhatóságok gazdasági berendezkedeséről, ahol az állami példa követése némileg még vá­rat macára. Igaza van a pénzügy­miniszternek, hogy a sok tennivalót csak sorjában lehet elvégeznünk, de egyszerre, ugrásszerűen és mohó meggondolatlansággal nem lehet költekeznünk olyan célkitűzésekre, amelyek közhasznúak ugyan, de annyira nem sürgősek, mint magán­gazdaságunk újjászervezése. A ma­gángazdaság, ez most a dédelgeten­dő gyermek, amelyre koncentrál­nunk kell tartalékainkat. De itt az érdekelteknek saját erejükből kell hozzálátniok eísősorban a fejlesz­téshez, aminek a beruházások meg­adták első lendületét. ígéri a kincs­tartó, hogy a hitelkérdések to­vábbi kidolgozásában gondja lesz olyan hosszú és rövid lejáratú ag­rárkölcsönökre, amelynek törlesz­tési és kamatterhei nem fogják ve­szélyeztetni a gazdasági elet biz­tonságát. A ' közterhek csökkentése fokozatosan fog megtörténni. Itt is s minden egyéb irányban hafadni fogunk a megkezdett jó uton, csak legyen kitartas épp ugy a társada­lom minden tagjában, amint volt kitartás benne és minisztertársaiban, amikor az ország pénzügyeinek rendbehozatalához hozzáfogtak. Nyiregyliázán ötven holdon bomokjavitó kísérleti telep iétesüit. Folyó hó 5-én tartotta meg a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara délelőtt az igazgatóválasztmányi ülését a kamara székházában, mig a délutáni közgyűlése a vármegye­háza nagytermében zajlott le. Ezek a gyűlések is fényes igazolásai vol­tak annak, hogy a gazdaközönség mindjobban tudatára ébred —ezek­ben a reá nézve súlyos időkben — törvényes érdekképviseletének fon­tos valtára és annak minden mun­kája es tevékenysége iránt fokozó­dó támogatást és érdeklődést mu­tat. Nem volt a hét vármegvés ha­talmas kamarakerület egyetlen vár­megyéje sem, ahonnan meg ne je­lentek volna a gazdatársadalom minden rétegének kiküldöttjei: a kamarai tagok, hogy a közgyűlésen a gazdák sérelmeit, panaszait tol­mácsolják és meghallgatva a ka­mara által érdekükben elért ered­ményeket, tárgyalás alá vegyék a tárgysorozaton szereplő fontos, közérdekű ügyeket. Az üléseken dr. gróf Almásy Imre elnökölt­Megnyitó beszéde után a Ka­mara igazgatója, dr- Rácz Lajos mu­tatott rá a kamarakerület súlyos mezőgazdasági helyzetére és tárta fel azokat, melyeknek orvoslása feltétlenül kívánatos. Különös jelentőséget adott a gyűléseknek azon körülmény, hogy e gyűléseken foglalt a'kamara állást a kartellkérdésben. Elismerte a Kamara a kartellek jogosultságát, sőt egyes esetekben szükségességét is, de a kartellek tuíhatalmának és különösen árdiktaturájának ellensú­lyozása céliából feltétlenül szüksé­gesnek találták a kamarai gyűlések a kartellkérdésnek törvényhozási uton olyatén rendezését, amely a fogyasztóközönség érdekeit kellő védelemben részesíteni es a kartel­leknek árdiktatórikus egyeduralmát az állami ellenőrzési jog biztosítá­sával tnegszüntetni hivatott. — E kérdéssel kapcsolatosan tárgyalták a gyűlések a gazdatársadalom üzem anyagszükséglete beszerzésének köz pontosítása érdekében kifejtett ak­ciókat és megbízták a kamarát, hogy sürgősen indítsa meg az elő­munkálatokat a Tiszántúli Gaz­dák Anyagbeszerző Szövetségének életrehivása érdekében, amely Szö- _ vétség az Országos Mezőgazdasági ; Kamara kapcsolatában és az Ál- j landó Gazdavédelmi Bizottsággal: j karöltve dolgozva Országos Szö- f vétség, tiszántúli tagjaként hivat- ? va lesz a Tiszántúli Körzeti Me­zőgazdasági Hitelszövetkezet mint végrehajtó szerv által biztosítani a Tiszántúl gazdatársadalma részére a nagyban beszerzés összes elő­nyeit. Helyesléssel találkozott a Kama­rának a motorőrségek szervezése ügyében folytatott munkássága, amellyel támogatta a Kamara a Nyíregyházán már hazánkban el­sőként megszervezett motorőrséget. ,Örömmel hallgatták a gyűlésen meg jelentek dr. Rácz Lajos igazgató­nak azon bejelentését, hogy a Kamara Nyíregyházán homokjavi­tó kísérleti telepet létesített a vá­ros által díjtalanul átengedett 50 kat. hold kiterjedésű területen, kö­szönetet szavazva Nyíregyháza vá­rosnak áldozatkészségéért, mellyel még a szükséges épületeket is fel­építette. A Kamara kisújszállási mintabaromfi telepe is megkezdi a jövő év tavaszán működését, mely­nek eredményei elé nagy várako­zással néz a Tiszántúl "gazdatár­sadalma. Részletesen foglalkoztak a ka­marai gyűlések ezután a növényter­melési ügyekkel, amelynek során a Kamara akcióiról számoltak be a gyűléseken. Igaz örömmel állapítot­ták meg a nagyszámban egybegyűlt gazdák, hogy a kamara nagy ener­giával vezette akcióit a növényter­melési vonatkozásokban is a gazda­társadalom egyetemes érdekvédel­mére. Hasznos, gyakorlatias nö­vénytermelési, mütrágyázási és csávázási kísérleteket állított be, amelyeknek jótékony hatása már is érezhető és a többet — jobbat ter­melés gyakorlati megvalósítását szolgálja . Az álattenyésztés érdekében vég­zett akciók bejelentései közül külön figyelmet érdemel a kamarának Juhászati Központi Törzskönyve és az ezzel kapcsolatban megtartott tenyészkos aukció. A kamarának ezen Hazánkban újszerű intézmé­nye annyira helyénvaló és szük­séges volt, tanúság reá, hogy a társkamarák is hasonló módon fel­fektették a juhászati törzskönyvet és megkezdték a kerületükhöz tar- ] tozó kiváló uradalmak törzsköny- ] vezését. Az állattenyésztés tenyészszinvo- ; nalának felfokozása és kedvezőbb ha, lókiállitást és díjazással egy­bekötött vásárt rendezett a Ka­mara. örömmel vették a Kamarai gyűlések tudomásul, hogy folyó hó 10-ikén díjazással egybekötött ló­kiállitást rendez a Kamara Kisúj­szálláson. Az állattenyésztés minő­ségi és mennyiségi feljavításának ügyét szolgálják a kamara többi közérdekű akciói is,' amelynek so­rán állattenyésztési egyesületek ala­kításával, tenyészállat aukciók és vá sárok rendezésével szolgálja a kamara az állattenyésztés erdekeit­Nagy örömmel vették tudomásul a gyűlések a kamara kiállításainak nagy sikerét, amelyeknek sorából messze kimagaslik "a most rende­zett I. Országos Legelő-rétgazda­sági és takarmánytermesztési kiál­lítása. Majd mezőgazdasági szakoktatási ügyekkel foglalkoztak a gyűlések, melyeknek sorából külön kiemelést érdemel az, hogy a már eddig is oly szép sikereket elért három ka­marai téli gazdasági iskolának szá­mát az idén ujabb három iskola alapításával hatra felemelni hatá­rozták el az egybegyűltek. Részletesen foglalkoztak ezek után a gazdatársadalom adózási ügyeivel, örömmel állapítva meg, hogy a kamara minden alkalmat fel használ a jogos panaszok, illetve sérelmek orvoslása érdekében. Ezek után következett a kamara közgyűlésének azon felemelő ré­sze, amikor hosszú éveken át hűségesen szolgáló hat tiszántúli pásztort tüntettek ki kamarai 'Ok­levéllel és jutalmazták meg őket ér­tékes jutalomtárgyakkal. Ennek kap csolatában Zöld József városi ta­nácsnok osztotta ki végül a Föld­művelésügyi Minisztérium munkás kitüntető okleveleit és pénzjutal­mait az erre érdemesnek talált két debreceni mezőgazdasági cseléd il­letve munkás között­A közgyűlés végeztével dr- Steuer György ny- államtitkár tartott ér­dekes előadást a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezeteiről és azoknak céljairól, hivatásáról­Diadal Moigó elértékesitése érdekében Fehérgyar- • maton, Hajdúnánáson és Berettyó- ; ujfaluban jól sikerült szarvasmar- i A legújabb Rudolf Valentin attrakció a október 9-és 10-én, szombaton és vasárnap A DIADALBAN. NEM REPRÍZ! Október hó 8 án, pénteken 5, 7 és 9 órai kezdettel Csak egy nap! A szerelem ellenire Egy házasság vígjátéka 7 fel- t vonásban. — A főszerepben : Hegmaid Desrtny. A pénz nyomorultjai Egy koszívű ember fiának tör­ténete 7 felv. — Főszereplők: E4e»nor Bosrdman, GeorgeHackatorne Szombaton Vasárnap Rudolf Valentini) attrakció: Pénteken, október 8-án, — a szezon legnagyobb sikert aratott operettje kerül szinre 1 Jön Jön MUZSIKUS FURKÓ jj CSUDA MiHÁu? Sfcigethy Annus, Turcsi Jolán, Solti Rezső, Jávor Antal, Endrődi Miklós főszereplésével 1 SZEF?ENC$EJE

Next

/
Oldalképek
Tartalom