Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-05 / 225. szám

2 JSÍYÍRYIDÉK. 1926. október 5. Találkozás a tengerei Azt hisszük, nem becsüljük tul, azt a találkozást, amelyik Musso­lini és Chamberlain között Livornó mellett egy olasz yachton a napok­ban lefofyt, ha nagyjelentőségűnek mondjuk. Hiába akarják a francia lapok csupán udvariassági forma­litásnak beállítani ezt az eseményt, bizonyos, hogy ennek a találkozás­nak messzeható következményei lesznek. Amióta Franciaország és Ang.ia között meglazultak a kap­csolatok s Európa nemzetei között megindultak a szövetséges keiesé­fsek és a háború és a békeszerződé­sek által létrejött érdek-antant sem számithatott maradandóságra, azóta előtérbe nyomul igen sok problé­ma, amelyik egészen uj 'irányt mu­tatott a nemzeteknek egymáshoz való közeledés tekintetében. A két hafáfos efienseg Francikofs^ág gs Németország feltűnő közeledése elő-i térbe tolta az angoí-olasz szerződési köze fedést is. Anglia régóta nem nézte jó szemmel Franciaországnak hatalmi' tufsufyra való törekedését, amit ugy igyekezett elérni, hogy magáTioz lancoita az "aItal,a ?fetre­ke'tett Cseh-Szfovákiát és Lengyel­országot, majd hogy Magyarorsza­got is aílancTőan sakkban tartsa, megteremtette a Hosszú időre fenn nem tartható kisantantot. Ez a po­litika erősen támogatta a szfáv as­pirációkat, amik viszont, Tia érde­metlenül tul nőnének, veszélyt je­lentenek mindenkor Magyarország­nak. Amíg Franciaország ily lá­zasan tevékenykedett a békeszerző­dések által teremtett helyzet meg­gyokeresitésén, az alatt a Mussolini uralma aftaf megifjuhodott Olasz­ország sem voir rest.'Már előzőleg sikerült neki a Balkán államokkal szerződéseket kötni. Ezek között a nemzetek között szerepelnek a ju­goszlávok, a románok, a bolgárok és a görögök, tehát az egész Bal­kán. Olaszország jóbarátságát mi is éreztük, különösen azokban a nehéz időkben, amikor legnagyobb problémánk, gazdasági és pénz­ügyi helyzetünk reorganizációja volt. A napokban lefolyt találko­zás Mussolini és Chamberlain kö­zött, ennek az olasz politikának egyik jelentős etapja. Az utóbbi hónapokban egyre erőssbben nyo­mult előtérbe a Földközi tenger feletti hegemónia kérdése. Francia­ország burkoltan, amikor hódító po­litikáját kiterjesziiette Afrika .terü­letére is, már jferézte, fiogy a 'Föld­DiacSa! üoxgó Október hó 4 én és 5-én, hétfőn és kedden 5, 7 é3 9 órai kezdettel Cirkuszdráma 8 felvonásban. Főszerepben: Reinh Schünzel. Kisérő műsor: Lenyelt drágakő amerikai burleszk 2 felv. Vihar a nászúton amerikai burleszk 2 felv. Szerdán Csütörtökön Trullala hercegnő és a Mexikói banditák közi tenger TefeTíl urafomban ré­szesedni kfván Olaszország és Ang­lia mellett. A két utóbbi nemzet eddig megfért egymás mel'ett eb­ben a mind a kettőjük részére egy­formán nagyfontosságú kérdésben, amit biztosítottak számukra nem­csak helyzeti, de történelmi jogok is. Az a tény, hogy Mussolini és Chamberlain találkozása a Földközi tengeren történt meg, talán arra is tkjván mutatni, hogy a két álam férfi között történt kézfogás ennek a íen^ gémek hatalmi kérdését akarja meg­pecsételni. Az angoí-olasz közeledés bennünket igen közeiről érdekel és szimpátiával' is követjük azt, mert ez a francia politikától elizoláltan történő ujabb közeledés a mi ré­szünkre is reményeket támaszthat­fékünk nem voltak tengereink, de volt egyy dédelgetett adriai kikö­tőnk, amit az ország háromnegyed részével együtt elvettünk tőlünk. Mi ezt soha elfelejteni nem tudjuk s ha ez a két bennünket pártfogoló nemzet meg tudja egymást érteni a tenger feletti uralom kérdésében, vafószinüfeg ezt a politikáját nem fogja véka a'fá rej'teni a kontinen­sen sem. Norvalli Ionok Emil ny. tengernagy, az Országos Testnevelési Tanács alelnöke és Imszezer főnyi közönség előtt zajlott le a szabolcsi leventék döntő mérkőzése. Egy órán át tartott a levente szakaszok délelőtti zenés íel" vonulása. Magyarrufaás lányok, csikós-lovasok a menetben­A kötélhúzás izgalmas versenyében Ibrány lett az eiső. ­A legkiválóbb teljesítményről a Nytve leventéi tettek tanú­ságot. Nyíregyháza, október 4- A Nyír­vidék tudósítójától. Nyíregyházán megsokszorozódott az élet üteme, a vármegye dalos, harcos fiatalsága beözönlött és a Nyírség székvárosának szive két napon át a győzelem indulóját da­lolta. Szombattól kedve, 'mint va­lami átvonuló sereg által megszállt városban, riadóvá élénkült az élet ritmusa. Hétezer levente lépéseinek dobbanása, hétezer magyar ifjú da­los kedve vonta életünk fölé a re­ménységek piros hajnalát és köny­nyes suttogásunk azt vallotta, ezer­szer legyenek áldottak, akiknek szi­véből ez a magyar hajnal pirkadt, akik a néhány év előtt még me­zítlábas, rongyos leventékből a vi­tézi múltra a daliás időkre emlékez­tető délceg ifjak szakaszainak belső érték és külső jellegzetesség tekin­tetében egyaránt impozáns gárdáit vonultatták fel. A ket nap szépsé­geinek ujjongó átérzése után mind­járt azt kérdezem: kik azok, akik­nek varázslatos jgzavára a kisded makk merész sudárba szökkent, kik azok, akik ezt az aggasztóan bus jelent, ennek a magyar mának riadó vak mélységét felverték sza­vukkal és kitűzték a reménységek­nek lobogóját? £n itt is hálatelt szívvel' emlékezem meg mindanyi­unk nevében vármegyénk alispánjá­nak, Mikecz Istvánnak céltudatos irányító tevékenységéről, amellyel a feventemozgalmat vármegyeszérte életrekeltette, inspirálta, segítette. A felvonuló ezrek éjén láthatatlanul az ő magyar örömtől repeső lejke szár nyalását éreztem- És ezzel az ér­zéssel hódolunk Tóth László fő­jegyzőnek, Krómy Károlynak, Ko­zák Istvánnak, akik a kőtörök mun­káját végezték itt is, a tanítóság­nak és a hivatásos testnevelőknek, akiknek egy-egy jeles képviselője ott áll a leventeszakaszok élén és akiknek áfdozatkész hazafisága mű­veli ezt a csodát, amelyet a két napos leventeünnepen láttunk. — Amit vasárnap délután láttak: a le­venték küzdefemre kész, fegyelme­zett ezreit, a közönség ujjongó, boldog tízezreit, további munkára serkenti őket annak tudatával, hogy az ut, amelyre léptek, valóban az erők fokozásának, a nemzeti egység megmunkálásának, a feltámadásnak utja. A leventék városa Már szombaton a leventék vá­rosa lett Nyiregyháza. Minden vo­nat, minden kocsi leventéket ho­zott. Villamosokon, autókon, ísko Iákban, színházban, moziban min­denütt sastollas leventék. Az utcák terek nyüzsgő sokaságában ők vit­ték a fiatalos élet elevenségét. A vár­megye minden fafujából Nyíregy­házára özönlött az ifjúság és a vá­ros keretei egyszerre szűknek bizo­nyultak a feltorlódó tízezrek be­fogadására. Mert a leventeszakaszo­kat a falubeliek kisérték. Itt volt Nyíregyházán a vármegye közönsé­gének színe-java. Bejött valameny­nyi járás szolgabirósága, valameny­nyi község jegyzői kara, elöljáró­sága és kíséretükben sok ezerfőnyi fakosság indult útra Nyíregyházára, hogy hallja a daliás fiuk ünnepelte­tését. A leventék felvonulása , Napfényes szeptemberi vasárna­pon zaj/ott le a felvonult leventék döntő mérkőzése. Szombat az elő­csatározások napja volt és a kivá­lóan szervezéett sportrendezőség­nek kemény munkát adott a hatal­mas számú küzdők elbírálása és pontozása. A vármegyei testnevelési irodában, ahol'^a leventekiképzést és a verseny programmszerü lebo- . rlyolitását a kiváló Recsky And- j rás tanácsnok, testnevelési felügyelő végzi, szombaton kés pestig számí­tották a pontozás eredményét, hogy megállapítsák, kik kerültek döntő­be. A közönséget ezalkalommal is a kötélhúzás döntője érdekelte, és futótűzként terjedt ef a hir, hogy a: kötélhúzás döntőjébe Tiszakeré­cseny, Nyiracsád, Komoró és Ib­rány községek kerültek­Vasárnap délelőtt 11 órakor fel­harsant az induló a Széchenyi-uton. A katonazenekar, a Baross cserké­szek zenekara, kürtök rivafgásának hangjai mellett felvonult a hétezer főnyi levente, hogy bemutatkoz­zék a vendégül látó város közönsé­gének. Egy órán át tartott az egyes szakaszok elvonulása. Szivbemar­koló, impozáns kép volt a fegyel­mezett, egyenruhás csapatok fefso­rakozása. Eszünkbe jutott a három­négy év előtti kép: a néhány száz, fehér vászon nadrágos, mezítlábas levente felvonulása. Milyen hatal­mas lendületet mutató fejlődés nér hány év alatt. Most legtöbb csa­patnak gyönyörű selyem zászlaja van. Némefyikök ezüst koszorút, vagy serleget hoz, valamelyik járá­si verseny büszkén őrzött győzel­mi diját. Vannak tetőtől-talpig uj egyenruhás szakaszok. A nyír­bátori járás minden csapata egy­forma szinü blúzt és nadrágot vi­sel. Legjobban a magyar motivu­mu formaruhák tetszenek. És ebben Tiszanagyfalué a legfőbb érdem. A . nagyfaluiak festői csoportjai mély hatást keltenek, viharos tetszést váltanak ki és Gurbán László fő­jegyzőt, aki maga is otthalad dél­ceg csapata élén, fekete magyar Zrínyi dolmányban, Bocskai ár­valányhajas magyar kalpaggal, fo­kossal, ujjongó ovációval fogadják. Tiszanagyfalu első csapata a ma­gyarruhás leányok festői szép cso­portja. Piros dolmányban vannak, lépésük ritmusa, fegyelmezettsé­gük díszére válna bármely férfisza­kasznak. A tiszanagyfalui fiatal­ság egyenruhája fekete magyar ru­ha Bocskai főveggef. Ez a csoport is nagyon tetszik, de különösen a hortobágyi csikós kosztümben fel­vonuló délceg lovasszakaszt fo­gadják nagy óvációvaf. — A nyíregyházi leventék élén az uj zászló előtt Murányi Nándor lép. Különösen á Nytve bordó nad­rágos, zöld bluzos csoportjának hatása festői­Húszezer ember a leven­ték döntő mérkőzésén. A kisvárdai és a szerencsi vasúti sínpár között a vi ianyleleppeí szem­ben -hatalmas mezőség terűi el, amely a szélén mindenütt dombol­dalakba hajlik. Reinhardt sem ta­lálna megfelelőbb helyet ofyan óriási tömegmozdulatok, ofyan dus ko'oraturáju tömegcsoportok szá­mára, mint a hétezer levente dön­l'imérkőzése. Az októberi napfény ezüstös ragyogásába paszteiszerüvé vá'anak a szinek és amint a nagy­kállói, nyírbátori, tiszanagyfalui, nyírturai magyar ruhás lányok át­vonulnak a mező messze távlatában, amikor a leventék a változatos színhatású csoportjai mozognak a mező tablóján, a lacikonyhák lila füstöt eregető sátrai és fel körben az impozáns közönség mintegy húszezer főre tehető óriási tablója, olyan elragadóan szép, olyan pik­turá ii hatású, amilyenhez "foghatót még nem látott Nyiregyháza. A legöregebb nyíregyháziak sem em­lékeznek arra, hogy valaha is láttak volna ilyen felvonulást. Déltől klezd­ve kocsik és autók szakadatlan sora hozta az érdeklődőket, a vármegye minden tájáról ideérkező előkelő­séget, a város notabilitásait és az ifjúság diadalmas ünnepére, a ma­gyar szivek reménységét megerő­sítő örömünnepre felvonuló kö­zönséget. A hatalmas térségen szin­te elvész a messze táborozó leven­ték hétezerre tehető sokasága és ha a köröskörül álló nézők nagy­tömegét tekintjük, az a benyomá­sunk, hogy husz—huszonötezer em­ber van itt, hogy tanuji legyen a fenséges tablónak, a szabolcsi le­venték küzdelemre vonulásának. Notabilitások a leventenapo". A vasárnap délutáni nagy leven­tüennepen sorra jelentek meg köz­életünk notabilitásai. Magas emel­vényen vannak elhelyezve a ver­senybíróság tagjai részére szolgáló ülőhelyek. Egy asztalon a mérkőzés gazdag juta.'omdijai vannak. Ezüst kelyhek, bronz szobrok, gyönyörű ezüst serlegek. Az államrendőrség majthényi Kiss Sándor főtanácsos, Ozory István vezetésével nagy ap­parátussal biztosítja a rendet, ami tekintve, hogy ezalkalommal elsőiz. ben játszódott le Nyíregyházán, ilyen nagyszabású sportesemény — eléggé sikerült. — A berobogó autókon egyremásra érkeznek a vármegye és a város előkelőségei. Itt van'Kállay Miklós főispán csa­ládjával, Mikecs István alispán, dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtaná­csos, polgármester, megérkezik Norvalli Kőnek Emil ny. a-i i'cn^Gr­nagy, az O- T. T. alelnöke, Simon tábornok, Geduíy Henrik püspök, Énekes János prépost kanonok, Virányi Sándor vm. főjegyző, Kál­fay András v. nemzetgy. képv., Er­dőhegyi Lajos dr., Nánássy An-

Next

/
Oldalképek
Tartalom