Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-01 / 222. szám
1926. október 1. JSÍYÍRYIDÉIC. K—i"i ' ~r «'«nrpii~ fény sugármezejében szeretik nézni, ' és ragyogásuk szerint értékelik. De akik a dolognak lényegét keresik, azok tudják, hogy a kis emberek kis munkája vezet igazi sikerre. Lehetnek vezéri szerep na' hivatott, nagy férfiak, de tehetet 1 fenül állanak, ha nincsenek kis emberek, akiket vezethetnek. — A nemzetet nem a vezető nagyok, hanem a dolgozó milliók teszik. — Ezek számára kell aztán vezér. — Kis emberek kis munkájának az összesége teszi naggyá t l életképessé a nemzetet. Egyszer, amikor külföldről jött haza, itt ezen a helyen mondotta, hogy boldogan látja az itthoni állapotokat, amelyek sokkal kedvezőbbek a külföldinél. Ma kijelentheti, hogy optimizmusában minden vonatkozásban megerősödött. Seholsem dolgoznak olyan nagy lelkesedéssel, a közügyeknek olyan nagy szeretetével, seholsem dolgoznak annyit, mint nálunk. Sokan mondják is, hogy mire való ez a sok ünneplés, leventenapok, zászíószentelések, harangavatások, ame'yek nálunk egymást követik. Nincs igazuk! Zászlót csak az szentel, akiben él a reménység, hogy ezt a zászlói majd győzelmesen lobogtatni is fogja, harangot az szentel, aki hisz Istenében, hisz a feltámadásban, szobrot csak az a nemzet avat, amefynek fiai becsülik az ősök emlékét, akik ugy tudnak élni, amiként a szoborban haíhatatlanitott hős élt. Az ünnep mosolyában az az erő van, amely a tavaszt ébresztő, lombfakasztó napsugárban. A főispán beszédjének további részében a tanfolyamon résztvevő tanítók munkásságának értékes hatását e'emezi. A tanfolyami munkának az ad nagy jelentőséget és értéket, hogy a tanitók olyanra vállalkoztak, ami szorosabban vett kötelességükön felül van s ez becsületes magyar lelkük akarásának, annak a jele, hogy a magyar tanítóság kész minden erejét nemzetének szentelni. Ez többtermelés a szellemiek terén, amelyre épp olyan szükség van, mint a gazdasági életben való többtermelő munkára. A jelenlévők fokozódó lelkesedéssel fogadják a főispán ragyogó elokvenciával ható szavait, de az együttérzés ereje,, a vezéri szózat követésének fogadafomszerü visszhangja akkor tört elő spontán lelkesedéssel',.amikor a főispán a magyar egységet megbontok, a felekezeti különbséget, osztály és társadalmi különbséget hangoztatok ellen szólt. Nagyon kérem önöket, mondotta a főispán, taszítsunk ki magunk közül mindenkit, aki magyart a magyar ellen vonultat fel. jaj annak a nemzetnek, ahol a nemzet fiait áthatolhatatlan falakkal akarják szétválasztani, ahoí mintegy kijegecednek az egyes társadalmi rétegeket elválasztó kategóriák, ahof nincs meg többé az egyik osztályból a másikba való átmenet lehetősége, ahol ennek következtében megakad a nemzet vérkeringése. Szeretetre, kölcsönös megbecsülésre kell törekednünk, ez a boldogság utja. Erre az egyetértő egyetérző nemzetre és Büdszentmiháiy lakosaira emeli poharát. A főispán ispiráió erejű szavai után Veress Gábor, a büdszentmiháiyi áll. polgári fiúiskola igazgatója emelkedett szellemű beszédben méltatja Benkő Andrásnak, Szabolcsvármegye kiváló kir. tanfelügyelőjének, a tanfolyamok életrehivójának érdemeit és hálás szavakkal köszönti a tanfelügyelőt Büd szentmiháíy község és a tanfolyam hallgatói nevében. Benkő András kir. tanfelügyelő felszólalásában mély visszhangot keltő szavakban mutat rá, hogy a szavak helyett inkább a cselekvések embere. Itt azonban meleg köszönetet mond a tanfolyamot elősegítő tényezőknek, elismeréssel adózik a tanfolyamon résztvett tanítóknak, hálásan köszöni Büdszentmíháiy elöljáróságának megértő támogatását, hazaszeretettői áthatott áldozatkészségét, amellyef a tanfolyam sikeret biztosította és ezt a kulturális szempontból olyan jelentős nagy községet, amelyben egész Szabó lesvármegye területén — Nyíregyházát sem véve ki — a legkevesebb analfabéta van, most neve napján, Szent Mihály napjának előestéjén ünnepi érzéssel köszönti. Korniss Ferenc földbirtokos a magyar fájdalomnak, az irredenta lélek szünet nélkül való szent vágyódásának ad nagyhatású beszédében kifejezést. Idézi a történelem péídaadását, a francia nemzet néma, de végső győzelemre vezető küzde.'mét Elszász-Lotharingiáért. Thiers szavaira figyelmeztet, nem beszélni róla, de mindig rágondolni. és nem személyekre, hanem a minden magyar lelkében lánggal égő eszmére emeli poharát. Kende Miklós tiszabüdi főjegyző Kubassy Bélát, a járás igaz szerettei körülvett szolgabiráját köszönti, akit, amiként mondja, a járás minden polgára szeret és kedvei. Lelkes taps ünnepli a népszerű főszolgabirot, majd Lázár Béla tiszabüdi gör. kath. plébános mondott hazafias tűzzel áthatott beszédet. Bánkövy Kornél Benkő Györgyöt, a tanfolyam agilis vezetőjét éltette, Benkő György válaszában a községek elöljáróinak és lelkészeinek további támogatását kérte, Ujh e lvi Sándor tiszapolgári főjegyző a földműves társadalom kepviselőit köszöntötte. Budai Aladár magyar lelket szólaltató muzsikája mellett felhangzott a búsongó aal r, amely ma a munkával" közös forrásból az elárvult haza forró szeretetéből, a ar feltámadás forró vágyából hitéből fakad. ma ; és Zsebmetszés a Debrecen - nyíregyházi személyvonaton. Két takarékbetétkönyvet és egymilliókétszázötvenezer koronát loptak ki egy debreceni utas zsebéből. A Nyíregyháza felől jövő sze mé.'yvonaíra vasárnap este a Bocskai-kertben felszállt Montay Barlia debreceni lakos, hogy Debrecenbe utazzék. A rövid utazás alatt semmi különösebbet nem \ett észre, mikor azonban Debrecenbe érve feL száilt a villamosra és jegyet akart váltani, megdöbbenve vette észre, hogy kabátja belső zsebébői' hiányzik minden irománya és pénze. A kárvallott utas, miután nyíl" vánvalóvá vált, hogy a vonaton zsebmetszés történt, azonnal a rend őrségre sietett és meglette a feljelentést ismeretlen lettes ellen. Elmondta, hogy kabátja belső z ebiben két takarék betétkönyv volt. Az egyyiket a Debreceni Takarék és Hitelintézet állította ki három millió korona betétről, a másikat pedig a Debreceni Első Takarékpénztár kisebb összegről. Ez utóbbi betétkönyvben egy millió kétszázötven ezer korona Készpénz volt elhelyezve, melyet az ismeretlen zsebmetsző szintén ellopott. A rendőrség a feljelentés nyomán széleskörű nyomozást inditott, de nagyon megnehezíti a detektívek munkáját az a körülmény, hogy a zsebmetszőről semmiféle személyleírás nincsen, mert a károsult semmiféle gyanús körülményt nem vett észre utazása alatt. Az utolsó úszóláp Szabolcsban. Valamikor a Rétköz, a Bodrogköz, sőt a Nyírség egyes medencéi is, még lápok voltak, a? uszóláp a legközönségesebb jelenségek közé tartozott. Kiss Lajos muzeumi igazgató kutatásai szerint a rétközi nép öregebbje még ma is emlékszik a hajdani lápviszonyokra s még ma is ei tudjak mondani, mikép hajtották az uszólápra a jószágot legelni. Ma mindé lápok helyén jórészt szántóföldek vannak s ha a természettudós ittott az ősi lápok nyomait nem tudná tfelismerni s az etnográfus nem tudná összegyűjteni a szájhagyomány <üapján a régi viszonyok adataií,, alig tudnánk nagyapáink életmódját elképzelni. Szabolcsmegye hatalmas területén, sőt hozzátehetjük, hogy a környező vidéken is, csupán egyet en oly láp maradt meg, amin uszó lápképződmény is van. Ez a láp nem a Rétközön van, melynek lecsapolása közel tökéletesen sikerült, hanem a Nyírség buckái közt, nevezetesen Kállósemjén mellett az Ma, csütörtökön utoljára Az asszony verve jó! (Cserebere asszonyok) — Pikáns házassági történet 7 felvonásban. Főszerepben: Eleanor Boardman, az elegáns és bájos ftlmprimadonna. PAZAR BURLESZK KÍSÉRŐ MŰSOR Pénteken, csak 1 napig! ÁLTALÁNOS KÖZKÍVÁNATRA! Lagerlöf Zelma Nobel dijat nyert regénye! Gösta Berling a teljes 12 felvonás egyszerre. 5 órakor 23 szor, 7 órakor 24-szer, 9 órakor 25 szőr. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. u .n. «Mohai»-tavon. Ez a tó nagyobb uuckakozi m-denceben tek" öziK, oiy melyen s annyira Körülvevő tmckaKKiU, hogy lecsapó la^a — a luuomány nagy hasznara — nem -inéi uú. vjzé i iciouggyanaaokbü' Kiipja, meiy vizek vegyi alkata merőben inas, mint a legtöbb szabónál auo vizeké, ugyanio nem színes,- nanem epp ellenKczőieg savanyu liaiásu. tpp ezeri. vjzet vaskiva-aoztó-bakteriumok is laKják. A to vize 2—2.1 m. meiy, egyik pldalax egészen uszó lap iedi. Az uszó láp részben uszo nádasból ad, nagyöbű részben zsombek fedi. A ZíOinbcK egyes Helyeken oly sűrű, liogy vasreité zárul. Pár szóvai ei kell mondanom, mikep keletkezik egy ilyen uszo láp es milyen a Külseje. Közig mer-t, hogy u nád taratkjai (vízszintesen Kúszó szárai, tevésen: gyökerei) kepeseK a viz fei$z«ien úszni. Az így uszó tarackok összevissza szövoüő tömegebői idővel uszó, éio szőnyeg képződik, ami az uszo iáp afapjat kepezi. Az igy keietkezo uszo képződmény a part felöl a tó belseje felé terjed, idővei oly vastagságot ér el, liogy bár liU'lámziK lábunK alatt, azért az ember súlyát is. elbirja. A vastagabb 'USkó nad-képződmenyen már más növények is megtelepednek, íö» leg a lőzeg-pátrány, a* vidraíü stb., sót a rekettye-íüz is, de főleg a zsombéksás. A zsombéksás nem ta rackos növény, hanem oszlopszerü"^n, felfele nő, £vi hajtásai mindig felül képződnek,. az. alsók el hamak, igy a növény bár lassan, de mégis evről-évre magasabb lett, hosszú idő alatt a zsombék széknagysága, (mintegy méteres) ősz. lopocokákka iejlődik. A zsombékok egymástói fél—1 m. távolságban maradnak, ugy, hogy az egész z-ombékos láp — anii más körülményeit közt nem uszóJápon keletkezitc — igen jellegzetes es különös képet nyújt. A zsombékok közii teret más növények idővel annyira kitölthetik, hogy a zsombékos zárt növény szövedékké, sás-rétté tömörülhet. A «Mohos»-tó lápján ezt a rókább jelenséget láthatjuk, t. i., hegy a zsombékos uszó lápon van. A zsombék az ember su/yát 'ól megbírja, bár az ember súlya alatt 1—2 arasznyira a vízbe süllyed s sokszor elhajlik; ha jól belekapaszkodunk a zsombék «sás»-áha, az u. n. zsombékhajba, biztosan érezhetjük magunkat, legfeljebb a sás éles levele sérti fel a kezünkjet. A zsombékok közé lépni azonban az uszó lápon n'ém tanácsos, meri helyenként az uSzó láp alapszöve" déke elkorhad- s könnyen elmerülhetünk, bezuhanhatunk a Lápszőnyeg alatti 2—3 m. mély vízbe. Bizony nem is akárkinek való a lápon való járás! Hidegvér és jó lápismeret kell hozzá, tudnunk kell, hová lehet lépnünk, különben életünk is veszélyben foroghat. Ha már az uszó lápon vasiunk, csak megjárná, nehezebb azonban az uszó lápig; eljutni. Az uszó rész ugyanis nem kezdődik mindjárt a parton, az uszó részt rendszerint viz-ov környezi. Ezen a hináros 1—1 fél m. mély vizén előbb át kell gázolnunk s valósággal fel kel' másznunk az ingó uszó lápra. A botanikust azonban itt számos ritka lápnöwény örvendezteti meg. amikkel megrakodva térhet vissza fáradságos és Itilaodos lápkutatá sár-ól, hogy a szárazföldet — mint más, ő is — megkönnyebbülve üd vözölje! Bizony, aki nem járt ilyen lápon, el se tudja képzelni, annak rendkívüli érdekességet és — hogy ugy mondjam — borzalmait. A Mohos-tó belsejében szabad víztükör van, hol temérdek «gyö*
