Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-21 / 239. szám

21 JSfYÍRYIDÉK. 1926 október 19. Scifovszky programja. Az uj belügyminiszter, Scitovszky Béla dr. otyan magas közjogi á.(­Iásból, a nemzetgyűlés elnöki szé­kéből került a belügyi tárca élére, hogy annak pártokfőlöttisége mint­egy természetszerűleg biztosítja je­lenlegi működésének területén is azt a nagy objektivitást, mely kü­lönben eddigi politikai szereplésé­nél is mindenkor jellemezte Sci­tovszky dr.-t. De ezen a tárgyi támasztékon kívül a belügyminisz­ter politikai egyéniségének íeg­szubjektivebb eleme, meggyőződése ami programmnyilatkozatából ki­bontakozik, mutatja az utat, ame­lyen haladni fog az ország társa­dalmi rendjének megszilárdítására az osztály- és felekezeti ellentétek kiküszöbölésére és a szabadságjo­gok mindenkivel szemben való biz­tosítására irányuló törekvésében. Ritkán találkozik a közvélemény biztatóbb jelenséggel mint most Scitovszky programmjávaf, mely valóságos tükröt tár elénk, amefy­ből nemcsak a belügyminiszter vi­lágnézeti és társadalmi felfogását mérsékelt pol-itikai frányefveit ha­nem belpolitikai közállapotaink és társadalmi mozgalmaink képét is­merjük meg legélesebb jellemző tu­lajdonságaiban. Hozzá vagyunk szokva, hogy a szabadságjogok fo­galma alá süritik sajtóban és ellen­zéken egyaránt azokat a sokszor kétes célkitűzéseket is, amelyek a gyülekezési és véleménnyilvánítási területről igen gyakran át-ikía­nak az agitáció és izgatás terrénu­mára, felcserélve a szabad polgári kritika korlátlanságát az állambontó és békeromboló gyülöíetszítással, veszélyeztetvén ezáltaf a közbizton­ságot. Scitovszky Béla mint a nem­zeti értelmű szabadelvüségnek kép­viselője, aki a maga konzervatív és keresztényi felfogásával "tisztei minden törvényt és jogot, ép ezen belső meggyőződésénél fogva siet azonnal kimondani, hogy Hberáíiz­inus alatt nem azt érti, hogy min­denki tehet, amit akar s hogy min­denkinek minden szabiad, haneai érti a polgárok osztály- és fele ke zetre való tekintet nélküli jog­egyforma kötelességeit. Ebből ön­ként folyik, hogy pártatlansága fog­ja biztosítani jobbra és balra egv­jformán a túlzások és szélső törek­vések kiegyensúlyozását, kilengé­seiknek visszaterelését ajörvények­szabta mederbe, kiküszöbölését azoknak a mesterségesen támasztott ellentéteknek, amefyeknek végre el kell tünniök politikai és gazdasági közéletünkből. A cél összetévesztése az eszközökkel karakterizálta még néhány esztendővel azelőtt is az esz­mék terjesztését, amelyből maga a közrend is csorbát szenvedett. Ma sokkal előbbre vagyunk. Tisztultak a fogalmak és a belső béke meg van teremtve. Ám akadnak eltévedt ambiciók, amelyeknek szolgálatában téveszméktől fűtött politikai eltéve­lyedések, s ily eltevelyedést szol­gáló sajtóorgánumok, még m^ is igyekeznek érvényesülni az állam és társadalom köznyugalma ellenében. Ezekre értette Scitovszky programm nyilatkozatának ama erélyes kijelen­tését, hogy szigorú eszközöket kiván alkalmazni minden rendbontással szemben. Az az érzésünk, hogy Scitovszky politikai jellemének egyenessége és kemény erélyességé­ben is a mindig alkalmazott igaz­ságosság éS tapintat fogják meg­könnyíteni belügyi, közigazgatá­sunkban a maga elé szabott felada­tokat és az a népszerű objektivitás, mellyel a törvényhozás házában Csak egy kislány házelnöki lisztében uralta a parla­ment hangulatát, fogja az ország társadalmi békéjét és nyugalmát is biztosítani. Csak egy kislány Mezőssy Gusztáv levele a Nyirvidék szerkesz­tőségéhez a dombrádi Tisza-híd ügyéhen. (A Nyiregvháza október 20. »Nyírvidek« tudósitójátóf.) A Tisza-híd kérdésé két pártra osztotta a vármegye közönségét. A vármegye felsőbb részének lakos­sága a dombrádi megoldás mellett foglal állást, mig a déli részen a balsai megoldás mellett kardoskod­nak. A »Nyirvidék« egyik interjúja kapcsán Mezőssy Gusztáv földbir­tokos levelet intézett Tápunkhoz, amelyben a következőket irja : Tekintetes Szerkesztőség ! Kérem — méltóztassék b. lapjában alábbi soraimnak — a közérdek szent­pontjából is, helyet adni. — Leg­utóbbi törvényhatósági közgyűlé­sünkön — gyengélkedésem folytán — sajnálatornre nem lehettem je.'en — az újságból olvastam, (hogy a vármegye közgyülée szavazattöbb­séggel döntött a felett a kérdés r ­lett, hoí óhajtja az uj tiszai hidat megépíteni ? Amint UícjjiK, Dombrád mellett foglalt állast. Ezután alig pár nap múlva — ugyancsak e lap hasábjain, na;v meglepetéssel a következő kije­lentést olvasom : »a vármegye lakos ságának többsége nem a dombrádi híd mellett fogíait állást* stb. Bocsásson meg az illető, ki e nyilatkozatot kockáztatta; de én ezt nem értem. Hát egy ilyen nagy horderejű kérdésben a vármegye Csak egy kislány törvényhatóságát nem ismernők ml el döntő tényezőnek ? Egy ilyen ha­tározat után, most vitatkozunk már azon, hol a többség, hoí a kisebb­ség ? Annyit nyugodt Iélekke» mondhatok, nagy kár volna ezt a kérdést ismét felkavarni; — hiszen annyi érv szól a dombrádi híd ki­építése mellett, hogy — amint Lip­tay Béla bizottsági tag ur igen helyesen jegyezte meg — felesleges volna azok felsorolásával az időt oa zárolni ! Köztudomásu tény, hog/ Zemplénnek — illetve a Bodrog­köznek ősidők óta, amikor még sem kőut, sem vasút nem volt, a Dombrád—cigándi kompon át veze­tett az utja a vármegye központjá­hoz : Nyíregyházára. Képzeljük e 1 csak, ha most ez a híd kiépüi, mi­csoda óriási forgalom indul meg e hídon át, hova ma már kőut vez^t, Nyíregyháza felé, keresztül a Bod­rogközön. A kérdést —• szerintem — eldön­tötte a vármegye törvényhatóságá­nak bölcsessége és bocsánatot kérek "kinek e vármegye és annak büszke­sége, gyöngye : Nyíregyháza váro­sának érdeke lebegnek lelkiszemei előtt : az megnyugvással fogadhatja a döntést. Gégény, 1926. okt. 18. Vagyok kiváró tisztelettel : Mezőssy Gusztáv. Csak egy kislány Kassa, október 20 A kikapós .asszonyokról már sok jóizü históriát írtak, de az is bizo­nyos, hogy vannak derék férjek, akiknek türelme végtelen... Olyan eset azonban még kevés került a bíróságok asztalára, amilyennel ép­pen ma foglalkozott a kassai tábla egy, nem mindennapi részletekben bővelkedő válóper keretében. Van Kassa közelében egy ba­rátságos kis vidéki állomás. A főnökné, egy feltűnő szépségű szőke prágai asszony, akiért bom­lott a helyi gavallérok apraja­nagyja: a jegyző, a tanitó és a da­liás csendőrőrmester. A hódolók táborában ibolyaszerü szerénység­gel húzódott meg a férf. — Jozefin szép és fiataf : — mondogatta ismerőseinek a főnök ur- — Miért ne szórakozzon? Az asszonykának azonban nem volt elég a vidéki hódofók serege. Jött a tavasz és jött a moziszinész arcú kassai hivatalnok, akibe Jozefin beleszere­tett s ha megállt az állomás előtt a délutáni személyvonat, az asz­szonyka »sürgősen« beutazott Kas­sára. Előbb csak hetenként, aztán minden második nap és végül már mindennap megjárta Kassát. — Rendszerint az Astoria-kávéházba sietett, ahol már várta ő. Kimentet' a Csermelybe sétálni, később a Hernád-partra együtt fürödni és igy tovább a szerelem kifürkészhetett lenül kacskaringós utjain. A főnők ur pedig azalatt feszesen szalutált a vonatoknak és békésen kuglizott a szövetkezetben, mert tu­domása szerint az asszony a fog­orvoshoz, a varrónőhöz, zongora­órára, bevásárolni és a kassai hölgyismerőseihez járt... A jegyző, a tanitó és a daliás csendőrőrmester azonban nem helyeződtek a férj pa­cifista álláspontjára. Lenyomozták az esetet s addig nerv nyugodtak, amíg a férjet rá nem vették, hogy indítson válópert. Az asszony mindent tagadott. A féri békülni szeretett volna. De ott vol­tak a szép Jozefin kegyeiből kicsöp­pent s bosszúra szomjazó gavallé­rok. A férj uramba lelket, bátorsá­got és számtalan krigli sört ön­töttek. Négy férfi csak elbánik egy huncut asszonnyal! Az első összecsapás eredmiény­nye! járt. A törvényszék az asszony hibájából felbontotta a házasságot ugy okos­kodván, hogy az asszonynak nem szükséges minden nap a férjén kivül még egy másik úrral annyit foglal­koznia-. A tábla modernebb álláspontra helyezkedett. Hol van az megírva, hogy ma­napság egy szép fiatal asszonynak az edénymosogatás és egyéb pró­zai házi teendőkön kivül nem lehet egy kis szórakozást keresnie ? Utó­végre a XX-ik században élünk s ha az Astoria-kávéházban egy fe­ketét és néhány süteményt egy szellemes és megértő rokon lé lek társaságában fogyaszt el az em­ber, azért rosszra 'ne gondoljunk. A Hernádban való fürdés pedig miért fenne bün, amikor az uszodában és a strandon js együtt fürödnek férfiak és a nők. A tábla elutasítot­ta a válókeresetet. Az ügy a legfelsőbb biróság efé került. A legfelsőbb biróság ugy látta helyénvalónak, hogy az állo­más főnökének válópere'még egy­szer a tábla elé kerüljön, minthogy hogy az asszony bűnössége egyes momentumok szerint igen közel­fekvő­A férj, akit az asszonyi hűtlenség módfelett elkeserített ujabb bizo­nyítást ajánlott fel, annáf is inkább mive! az asszony a bontóper folya­ntóny elr.nde't különélés rehéz idejét megídesitette, nvolc hétig közös háztartásban élt a kassai barátjával, de ez nem volt akadálya annak, hogy a per­iratokban ama óhaját be ne .je­lentse. miszerint férjétől elválni nincsen szándékában- A szegény féri akkora cinizmus láttára gyorsan magándetektívet fogadott és még egy, kocsira való bizonyítékot szerzett be a kikapós menyecske ellen. A féri offenziváíára az asszony sem maradt adós a felelettel s ugy állt bosszút, hogy különböző fegyelmi vétségekért feljelentette a szeren­csétlen férjet, akit épnen emiatt a napokban nyugdíjaztak. A férj, akit egészségileg is ala­posan megviseltek a válóper izgal­mai, most a táblától várja, hogy végre sikerűi megszabadulnia a »drága« [özefintól­(b. 1.) j w> Teljesen uj példány ö, Cd s X es Hindii síremlék Pénteken O az Apollóban Csütörtökön, október 21-én Koronkay Rémi első felléptével: Marica grófnő Szombaton délután 724 órakor nagy gyermekelőadás Hófehérke es a törpék Minden gyermek meg lesz hintáztatva! Gyerekek, jöjjetek el! A drága lozefin felszarvazta, aztán nyugdíjba zavarta az urát. A szerencsétlen állomásfőnök kálváriája a kikapós menyecske miatt. — Kocsira való bizonyitóanyag a válópörön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom