Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-03 / 224. szám

Nyíregyháza, október 3 ' Vasárnap XLYjI. évfolyam. 224 szám. Előfizetési Arak helyben és vidéken: Egy hóra 30000 K. Negyedévre 90000 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20Vo engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon Ilim 139. Postachoque 29558. Kéziratokat nem adunk vissza. Új leventék új iohorzója. «A jog és a lelkiismeret)) címmel tartotta meg dr. Stand Lajos ny. kir. kúriai tanácselnök mély jogtudással és nagy életbölcselettel telitett előadását a Győrött megtartott országos birói és ügyészi gyűlésen, melynek egyes részeit, tekintettel annak mindenkit gyönyörködtető szépségére, az alábbiakban közöljük: Az élet küzdelmeiben sokszor szint" féefmetesen komoly érdekből, mélységes erkölcsi okokból vagyunk kénytelenek fofyton-fofyvást vizsgálni az igazság mérleget és azt, hogy ezen a mérlegen milyen értéke van a jog és lelkiismeret suiyegységeinek. Ráutal erre főként az a jelenség, hogy manapság mindaz, ami történik és ami nem történik, az úgynevezett szanálás jegyében, szempontjából és ideológiájával történik gs nem történik. Van gazdasági, pénzügyi szanálás, államnál és egyes vállalatoknál. Beszélünk társadalmi szanálásról, i^y például a földbirtok helyes megosztásánál", a tisziviselőkérdés B és C-lístás szabályozásánál és ezzé' szemben a kereseti ehetőségek úgynevezett szaporításánál. Valamint a különböző társadalmi osztályok és felekezetek úgynevezett békéje előmozdításánál. Van azután magánjogi szanálás, amely főleg az úgynevezett valorizálásban, az alkalmazottak illetményeinek rendezésében csúcsosodik ki. Van azután jogfolytonossági és alkotmányjogi szanái'ás, aminő például a felsőház reformja lesz, — beszélnek végűi itt-ott a lelkek szanálásáról is, ami ,nézetem szerint a legsürgősebb volna. Ezen közérdekű szanálások mellett az éber figyelmüek és eszélvesek; egyéni szanálásokról is beszélnek, amelyek alatt azonban nem szükségképen kell érteni a rengeteg kényszeregyezséget, sem néme.'y kitüntetést, kinevezést, illetőleg ' ki nem nevezést, ami különben mind az örök igazság mérlegén mérődnék. Ilyen módon annyi a szanálás. Jiogy ezt a kort a szanálások ko~ának ,tehát beteg, nagyon beteg kornak lehetne nevezni. Mert hi>ren szanálásról csak betegségnél lehet szó. Magán- és állami életünk beíeg és gyógy itára szorul. A gyógyításnál főleg és elsősorban az örök erkölcsi rendnek az uralmát 'kell biztosítani, mindenben az igazságot érvényesíteni és ilyen módon helyreállítani az egyensúlyt, amely az élet minden megnyilvánulásában főleg azért borult fel, mert nemcsak a jognak és a jogfolytonosságnak, hanem magának az életnek és é.'etfofytonosságnak az alapfeltételei és fételemei: az igazság, a bona fides, a magán- és közjogi hűség, és bizalom mélyen a gyökereikben megrendültek, az emberek cselekvéseiből, kötelességteljesitéséből pedig nagyobbrészt és szemlátomást kiveszett nemcsak a jóakarat, életadó, általános szeretet, életfentartó Szilaj vész bontja magyar hazánkat, Lángostor lobban, szorong a szív, — Hol vannak — haj! — a régi vitézek ? Van-e, ki bátor ? Van-e, ki hív ? Itt kél az új had, ím' itt a zászló ! Magyar a lelke, szive virágzó . . . Vas-szittya léptünk amerre döng, Megnyílik az ég, ujjong a föld! Keleti napfény, ősi dicsőség, Szivünkben lángol, szemünkben ég! A Nagy Hazának pirosló álma Lelkünkbe szórja örök hevét. Tombol e szent tűz elolthatailan, Acéllá ízzunk mindnyájan abban ! Hajrá leventék ! Előre ! Föl ! Tépett lobogónk egekbe tör! E szép hazának minden göröngye Vértől patakzó krisztusi seb ! Zúgjon belőle félelmes eskü, — Magyar leventék : esküdjetek ! Zengjen, rivalgjon az ősi nóta, Sgjen, vakítson a harci rózsa ! Boruljon tűzbe a jaj-patak, Villám cikkázzon s magyar harag! Magyar leventék ! Magyar haraggal Repüljön hát a bősz buzogány! Vihar legyen a nóta tavasza, Hitünk kőszikla, szivünk pogány ! Tünde szivárvány, ragyogó csillag Ezüst sugárból öntik az utat, S menny dó rg az égből Árpád szava: Magyar leventék, most vagy soha ! . . . Isten ! Egeknek uralkodója, Oltárt emeltünk, imé, neked, S e szent oltáron rajongó hittel Lobogva égnek a tört szivek. Hazáért égnek, — szikrázó fénnyel, Tele virággal, magyar reménnyel . . . 5 mire e szent tűz hamvába fúl: Szabad hazát adi Örök Hadúr! CSJKY LAJOS. tisztelet, de különösen a nemzetimentő becsületes munkálkodás, a felelősségérzet, a lelkiismeretesség. Ezek a hiányok, ez az erkölcsi mínusz azután meghatványozta a háborúval, a forradalmakkal amúgy is vele járó anyagi és erkölcsi érUékveszteségeket, értékeltoíódásoka^ 'a nagy szellemi és erkölcsi zűrzavart. Helyesen hangsúlyozza gróf Apponyi Albert is, hogy jognak a szó igazi értelmében csak az ismerhető "el, ami az igazsággal megegyezik. Jogász, bölcsész és allamférfi tehát mind megegyezik abban, hogy a jogot, vagy ha jobban tetszik, a jog helyességét csak az erkölcs és az igazság mérlegén lehet lemérni. Ha ugyanis ez másként is lehetne, akkor nekünk elviselni kellene békésen, szívben és lélekben a ránk kényszeritett trianoni jogot is, ennek az elviselésére pedig képtelenek vagyunk és arra semmiféle hatalom nem kötelezhet. Ha ez másként is fehetne, akkor hazugság volna az élet, minden jóság, minden szépség és minden igazság nélkül. Már pedig ez ellen a lelkünk teljes erejére! tiltakozik és a felsőbb erkölcsi rendbe, az örök isteni igazság iránt táplált hittel, reménnyel és -bizalommal varjuk a mi igazságunk győzelmet, a külső és belső trianonok jogának és minden igazságtalanságának bukását, azzal a nem is vigasztalásai, de mégis, mint az egész emberiséget átható közmeggyőződéssel, hogy az Isten malmai lassan őrölnek, de végre is összezúznak minden igazságtalanságot. Azt is, amely kívülről szakadt ránk, azt is, amelyet magunk okoztunk. A jog gyengének, a külső kötelezés erőtlennek bizonyul, ha lelki szankciójuk nincsen. Hatékonyan és igazán csak a lelkiismeret kötelez. Olyan sokfélék és annyira ellentétesek az emberi érdetek, olyan számtalan és annyira kikerülhetetlen, a kísértés, és oíy megvesztegető és édes a csábitások szirénhangja, olyan szövevényesek és vegyültek az emberi szenvedélyek, olyan változók az emberi hajlamok és olyan ijesztően nagy az emberi gyöngeség, hogy minden hü fenségre, a kötelezések ezerféle megszegésére keresünk és tudunk találni mentséget és végül is csak azt nem tesszük meg, amitői a bensőnk, a lelkiismeret eltilt. Csak azok a törvények hatékonyak, amelyek az állampolgárok le'Ikében élnek és csak az az igazi kötelezés, amelynek betartására bensőnkben, lelkiismeretünkben be ső törvényünk szerint érezzük magunkat kötelezetteknek. Ilyen módon a jognak a lelkiismeretben van az igazi szankciója. Ezzel a szankcióval, a lelkiismeret hatalmával és erejével szemben minden más motívum hideg és erőtlen, és ami mJg rosszabb, bizonytalan. Az igazság a prius és a prium, ez a legfőbb, abszolút norma, a jogásznak életelve és életeszménye. Ha ez a norma nem él bennünk, nem járja át lelkünket, nem uralja gondolkodásunkat, érzéseinket és elhatározásunkat és éberen nem vezérli a lélek princípiumát, a lelkiismeretet, akkor élve is halottak, mert romlottak vagyunk. Meg vagyok győződve, a mult és jelen tanúsítja, hogy a magyar bírót ettől az erkölcs ihaláltol félteni nem szükséges, mert a magyar biró ősidőktői fogva a jog utján mindig az igazságot és csakis az igazságot keresse, azt meg is találta és szolgáltatta is, és eközben mindig a lelkiismerete szavára halhatóIL Az apo

:to'arcu, de fiatalos energiájú és lelkületű előadót hosszú, szűnni nem akaró taps köszöntötte. Évszázadra nyúló éleslátással elmondott megfigyelési és megállapításai az elmélyedő tudós és lélekbúvár megállapodott judiciumáról tettek tanúságot. Ez a lelkiismeret kell hogy áthasson mindnyájunkat ideát, amikor tollal, vonóval, ecsettel, vésővel és kaíapácscsal kezünkben küzdjük az élet harcát s akkor végképen szét fog roppanni az egész Európát átkosan romboló, lelkiismeretet nélkülöző trianoni határ és az elerőszakolt régi országterüfet dicsőségteljesen fog egyesülni az ezeréves szont korona jogara alatt. Dr. Foltin Endre:. Egyes sxátn ara M mú korona. A jog és a lelkiismeret I