Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-25 / 217. szám
JNÍYÍRVIDEK. 0 1926. szeptember 25. & magyarság egészsége. (Irta: Dr. Bodor Antal egyetemi magán tanár, a Faluszövetség igazgatója.) Falun természettől fogva inkább megvannak az egészséges élet előfeltételei: több a napfény, olcsóbb a táplálék, jobb a levegő s a sza. 'badban végzett gazdasági munka a testet edzi. Az elhalálozás arányszáma még sem a füstös levegőjű, zsúfolt és hiányosan táplált városban, hanem a falun nagyobb, ahol a csecsemőknek csaknem negyedrésze egy éves kora előtt meghal s az életben maradók közt is sok a testi hibában szenvedő;, a felnőtteket a túlzott szeszfogyasztásból eredő betegségek sorvasztják, a tüdővész pedig főleg alföldi községeinkben rettentően pusztit. E visszás helyzet okait ismerjük', falun kevés az orvos s még keveisebb a népkultura, a lakosság nagy része nem becsüli kellően az egészségét s nem hajlandó a több tekintetben hibás életmódján, táplálkozásán és lakásviszonyain változtatni. Kevesen látják be, hogy az építkezési s más közegészségügyi rendszabályok az ő javukat szolgálják, igy az elkülönítés a betegségek tovaterjedését akadályozza meg, a nagyobb ablak pedig azért szükséges, hogv a lakásba napfény, és friss levegő jusson, ami nélkül sem növény, sem ember nem _ tud fejlődni, megerősödni. A falusi lakosság elsatnyulásának egyik kevésbé ismert oka a közeli rokonoknak a családi vagyon együttartása céljából gyakori összeházasodása Js. Városaink a faluénál is rosszabb egészségügyi állapotaikat néhány évtízed felvilágosító munkájával, anyaés csecsemővédő, tüdőbeteggondozó s más közintézmények létesítésével s az építkezési, köztisztasági s egyéb közegészségügyi rendszabályok szigorú végrehajtása által gyökeresen meg tudták javítani. Nagy segítségükre volt ebben a hatalmasan fejlődő orvostudomány, mely a betegségek egyre sikeresebb gyógyításával nem elégszik meg, hanem a járványok és egyéb bajok fe-lépésének és továbbterjedésének megakadályozását tűzte főcéljául. E törekvését városban a hatóság erőskezű intézkedésein kívül aíiTcoiság nagyobb iskolázottságával velejárd műveltsége s megértő közreműködése hathatósan előmozdítja. A városok egészségügyének fejlő, déséveí elsősorban azért nem tarthatott lépést a faíu, mert az iskolázás és továbbképzés hiányossága miatt lakossága nagy részében nincs kellő fogékonyság sem a gazdasági és kulturális, sem az egészségügyi haladás iránt. A falu népi még nem jött rá, hogy kevesebb költséggel és jfára,dsággaf lehet tisztaság, jó lakás, észszerű életmód és testedzés által a járványok s más bajok fellépését elkerülni, mint a beteg embert . meggyógyítani. Legtöbb faluban hiányzik a közegészségügyhöz értő orvos is, ki a szükséges felszereléssel és hivatalos hatalommal ellátva s megfelelő javadalmazás mellett a magángyafcorIjattól felmentve, minden idejét és tudását a közegészségügynek szentelhetné. Városokban megfelelő számban működnek ily hatósági orvo cok, de még nagyobb szükség van rájuk falun, hol az elmaradottság e téren is nagyobb, a körzet apró községeinek bejárása sok időt kíván s a népet nehezebben .ehet a hasznos uj dofgokra megnyerni. A Faluszövetség a falvak egészségügyének javítása érdekében országos adatgyűjtéssel tiszta képet szerzett községeink közállapotai, szükségletei és törekvései felől, majd alapos szaktanácskozás után a kormányhoz több fontos kérdésben felterjesztést intéztünk, igy a ikörorvosí állások számának szaporítását, javadalmazásuk rendezését s orvosi lakások építését sürgettük. «A Falu» cimü folyóiratunk egészségügyi rovata népszerű ismeretterjesztő cikkeken kivüi gyakran 'foglalkozott az egészségügyi közigazgatás kérdéseivel. Népakadémiai ismeretterjesztő előadásaink soiozatába beillesztettük |az egészségápolást s az előadók részére kitűnő vezérfonalat 'készítettünk. Széles körben elterjedt könyv, kiadványaink közül az anyák és csecsemők utmutatója, a célszerű építkezésről, továbbá a baktériumok-! ról szóló könyv és harmadízben kiadott egészségügyi naptárunk szolgálta kifejezetten a közegé-zég ügyét. Az egyke elleni küzdelem előmozdítása érdekében a legtöbb gyermekes családok kö'zo't több miirió korona pénziutalmat. számos ér. met, oklevelet osztottunk szét, szakelőadásokkal egybekapcsolt népes ünnepélyek keretében. Az Országos Stefánia Szövetséggel közösen kiadott hatvanféle ískofai falikénünk közül huszonöt az anya- és csecse- . mővédelem s az egészségügy is- i mereteit népszerűsíti. Az eddi;* ren- • dezett 106 Jdállitásunk egészségügyi csoportjának megtekintése ál- , tal országszerte százezernyi közön- j ség ismerte meg az egészségügy j szabályait s az egészséges cse- ' csemők versenyén szakorvosok elő- i adásai és biraíata által mutattunk rá az anya- és csecsemőgondozás j körüli hibákra. A falusi közegész" I ségügy úttörő apostolának: dr. Jósa ; András szabolcsmegyei főorvosnak ; emlékére kegyeletes gyászünnepély i rendeztünk s minden eszközzel arra 5 törekszünk, hogy az orvos önfeláldozó munkáját a falu népe ugy j anyagi'ag, mint erkölcsileg ismerje j el. A falusi népkönyvtárakat meg- j felelő egészségügyi könyvekkel e^ :é- ' szitettiik ki s több kórház részére tízmillió korona értékű népszerű í egé zségugyi könyvet adományoz- J tunk a íábbadozó betegek használa- i tára s e jói bevált mozgalmunkat ! tovább fogjuk fejleszteni. A hazai nyaralók és fürdőhelyek j fejlesztése és felkarolása érdekében 1 mozgalmat indítottunk s lapokban ; és naptárakban megjelent cikkek által" arra törekszünk, hogy a nyarafásra alkalmas falvakban megfelelő közszellemet teremtsünk, a lakos- j ságot a vendégekkel vafó bánás- ; módra ráneveljük s az egészségügyi és kulturális követelményeket kielégítő beruházásokra és újításokra rávegyük. E községek és telepek fej- , íesztésével csökkenteni akarjuk az évente több száz milliárdra rugó veszteséget, melyet közönségünk • nagy részének külföldön nyaralása ; az országnak okoz. Nemcsak ! anyagi okokból fontos ez a kérdés, . de a nyaralásra szolgáló falvaink egészségügyét és művelődését is előmozdítja az, ha a jövőben ilthon nyaraló középosztályunk többet fog- 1 íalkozik a falusi lakossággal s azt nem csak megismeri, de sok hasznos dologra rá is vezeti. er ••• > i-ö;.; ' ;; : »••"• m& • " * * ÍL ' - r ' i- - } m.*. : x • ••'wmm • 1 Ajmagyar—osztrák mérkőzés, amsly 3 : 2 eredmények végződöttjjajmagya csapat javára. A város A Tanító Egyesület fennállásának ötven éves évfordulója alkalmából a létesítendő Tanító Internátus céljára telket bocsát rendelkezésre. Nyíregyháza, szeptember 24. A »Nyirvidék« tudósítójátólA Szabolcsvármegyei Általános Tanitó Egyesület október hónapban ünnepli fennállásának félszázados jubileumát. Nyíregyháza lelkészei a nagy tanitóüninep alkalmából azzal a kérelemmel fordulnak Nyíregyháza város képviselőtestületéhez, hogy tekintettel arra a szoros kapcsolatra, amely a tanítóságot a város fejlődéséhez fűzi, bocsásson a város a tanítóság által megjelölt kulturális vagy jótékonysági célt szolgáló intézmény létesítéséhez megfelelő telket rendelkezésre- — A tanács és a szakosztályok megértéssel fogadták a nemes cél érdekében megindított akciót és elhatározták, hogy javasolni fogják a képviselőtestületnek a kért ingyen földterület átengedését abban az időben, amikor á tanítóság a szóban levő intézményt meg akarja valósítani- A város valószínűnek tartja, hogy a tanítóság egy vármegyei Tanitóinternátus létesítésébe gondol- Most avatták fel ünnepélyesen a jegyzők egri internátusát, amelyhez hasonló intézményre van a tanítóságnak is szüksége, hogy gyermekeinek iskoláztatását könynyebben biztosithassa. A nyíregyházi református LeánykáK'ineum példája fényesen igazolja, hogy lelkes áldozatkészséggel, egy magasztos cél érdekében vaió erős összefogással ott is célhoz lehet jutni, ahol kezdetben nem áll a megfelelő anyagi eszköz rendelkezésre. Tiszakzdéden egy meggyilkolt kisfia holttestét fogták ki a Tiszából. Nyíregyháza, szeptember 24- A Nyirvidék tudósítójától. Tegnap délelőtt a tiszabezdédi" csendőrségtől jelentés érkezett, hogy a csendőrök a Tiszából egy három évesnek látszó kisfiú holttestét fogták ki. A holttesten külső erőszak nyomait állapították meg. Az értesítésre Pulszky Mihály helyettes vizsgálóbíró dr. Konthy Gvula kir. törvényszéki orvos szálltak ki Tiszabezdéden. A megejtett boncolás folyamán kétségtelenül megállapítást nyert, hogy a kisfiú gyilkosság áldozata. Az ismeretlen holttesten három halálos ütés látszik meg és a boncoló orvos konsta tálta, hogy a vizbedobáskor a kisfiú már halott volt. Az áldozat jól fejlett, szép kis gyermek, fehér gyolcsing volt rajta és semmi jei nincs arra, hogy a kilétét megállapíthassák. A gyilkos is, az áldozat is teljesen ismeretlen. A nyomozás megindult. A Szepesi Hírlap adatokat szolgáltat a Nyíregyházán keresett Fitkonidesz család történetéhez. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy egy nyugalmazott, hónvédszázados Nyíregyházán kutatja a Fitkonidesz családra vonatkozó adatokat. Cikkünkkei előbb a Magyarság, most a megszállott Felvidéken megjelenő Szepesi Hírlap foglalkozik. A Szepesi Hírlap a következőket írja: «A Nyíregyházán megjelenő Nyirvidékben egy nyugalmazott százados görög eredetű családja adatait keresi, amellyel kapcsolatban Bevílaqua Béla dr. érdekesen magyarázó közleményt küldött be egyik magyar napilaphoz. A ,szóban forgó Fitkonidesz családnevet • - i-i —...ír—.r- ' nm^oi, ..'..™...^, i. r ' f' "^TUfl Bi tt V l\> gMilOajU-J SÜJ^Íi .J j^^^^^ffS ^^W ^jf ^S^J^^^l^ ^ ^' TfflfrT^ífflffl Szombaton ess vasárnap eas?te Jön: MUZSIKUS FERKÓ !
