Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-02 / 198. szám

6 JSÍYÍRYIDÉK. 1926. szeptember t. hősök szobrát szándékoznak meg­koszorúzni — nem jelent meg az ünnepi aktusnál, hanem azt csak messz etávoíról szemlélte érdekte­lenül- Egy dombrádi öreg ma­gyar lélek azonban, aki könnyes szemekkel nézte végig az aktust, mégis csak megadta a tisztességet — a lakosság nevében mintegy — Emikor az ünnepély után spontán •klitört belőle fájdalmasan* (hqygy: «Nagyon szépen köszönjük!» Délután 3 óra előtt néhány perc­cel futottak be a kerékpárosok a finiszbe, a kiindulás pontjára, , a nyíregyházi benzinállomáshoz a vá­ros publikumának "óriási érdeklő­dése mellett. Első lett a győzelem­ben ÍBatta Béla, aki 120 kilomé­teres utat 4 óra 30 perc alaft tette meg. Azután jött sorban Ko­vács László (4 ó 32 p), Garay Zoltán (4 ó 34 p), Sárossy Barna (4 ó 35 p), Garay Káímán (4 ó 36 p), és igy tovább a többi — bizony kifáradva, porosan, de mindvégig kitartólag — a sport nemzeti nagy céljainak a lelkes munkálkodása jegyében. Derekasan kitettek t;hát maguk­ért a Nykjise kerékpárosai és intézői ezen a versenyen, akiket csak a legmesszebbmenő elismerés illet meg. Kresztyankó György szak­osztályi elnöké az oroszlánrész a verseny pompás megrendezésében^ akinek lelkes segítőtársai voltak Krupánszky Árpád egyesületi főtit­kár és Kende András ügyvezető elnök, dr. Guttmann Jenő, kisérő orvosnak pedig ez uton is hálás köszönetet mond a Nykise vezető­sége azért az odaadó egészségügyi figyelméért, amiben a verseny részt­vevőit oly fáradhatatlanul részesí­tette. Befejezésül itt emiitjük még meg. hogy a Nykise szeptember 8-án országos vonatkozású kerékpárver­senyt fog rendezni, mely alkalom­mal a következő városok is bele­• kapcsolódnak a versenybe: Buda pest, Szeged, Kecskemét, Nagykő; rös, Békéscsaba, Debrecen, Szol­nok, Cegléd, Gyöngyös, Győr, Szombathely és Székesfehérvár. Ezzel az idei kerékpár programja lezárul a Nykisének — azzal, hogy a jövő évben még nagyobbszabásu program keretében adjon ezen a téren is tanujelt nagyszerű lendü­lettel fejlődő életképességeiről: a magyar nemzeti sport önzstlen ápo lásáról. Rövid hírek. A sorozatos lőporrobbantással egy anarchista csoportot gyanúsí­tanak. A marosvásárhelyi Agrárbank és Takarékpénztárt kirabolták. Az ismeretlen betörők 1 müió leit ra­boltak ef. A kolozsvári törvényszék 3 évi fegyházra ítélte Szűcs Miklóst, ki leányát megfertőzte s közös gyer­meküket marószódávai ei akarta pusztítani. Mexikóba" 300 tanítót bocsá­tottak ef, mert vonakodtak ismer­tetni állásfoglalásukat a kormány vallási rendeleteivel szemben. Diósgyőrön a gyártelepen Kun István 28 éves szolga gazdája va­dászfegyverével agyonlőtte magát­Tettét azzal okolta meg egy levél­ben, hogy valamikor jobb napo­kat látfttt és nem birta elviselni/­hogy szolgasorsban élje le életét. Egy prágai egyetemi tanár sza­kácsa egy klós súllyal agyonverte gazdája vendégét s megőrült. A debreceni kir- törvényszék 10 évi fegyházra ítélt egy bestiá­lis öregembert, ki három gondo : zására bizott fefencgyereket meg­rontott . Alésiában Vercingeto­rix szobra előtt. Alésia, 1926. augusztus 22. Semur városa Történelmi és Természettudományi Társaságá­nak ma van ünnepélyes közgyii lése Alésiában. Meghívására a dijoni egyetem tanfolyama is részt vesz. Szeretnék egyet-máU irni a társaság szakszerű ásatásairól, Alésia archeológiai muzeumáról. Vagy a közgyűlésen elhangzott szakelőadásokról, az elnöklő mi­niszter, Paul Doumer hatalmas beszédéről. E percben azonban más köti le a lelkemet. Gimna­zista korunkban mindnyájan lel­kesedtünk Alésia nagy hőséért, Vercingetorixért. Az igazságtalan ogfosztás és zsarnok letiprás ellen tiltakozott dacos fanatizmus­sal. Ezért el kellett pusztulnia, meg kellett halnia. Itt állunk a szabadság és függetlenség mar­tirjának hatalmas szobra előtt. Az Auxois hegyen feltárul előt­tünk a hatalmas történelmi pano­ráma. Lelki szemeink előtt pedig feléled a régi történelem két nagy alakja: Julius Caesar, a ravasz diplomata és Vercingetorix, a nemzeti gondolet hőse. Látom a druidákat, akik áthatva a nemzeti gondolattól, áldozatokat mutatnak be isteneiknek. Tölgyfaerdőkben — szabad templomaikban — for­dulnak isteneikhez, hogy segítsék diadalra a rómaiak féktelen erő­szakossága ellen harcra kelt gal­lokat. A nagy vezért, Vercinge­torixet. De az eltipró zsarnokság — mint már annyiszor a törté­nelem folyamán — itt is győze­delmeskedett. A szoborarcnak minden vonása fennen hirdeti, hogy a gallok igazukért harcoltak. Julius Caesar lehetett világraszóló zseni, kemé­nyen fegyelmezhette légióit, de érző lelke nem volt. Mintha a szobor csak azt mondaná, hogyha Alésia nagy lemetője lett a gal­toknak s bátor harcosainak a körülsáncolt várban éhen kellett pusztulniok, azt tulajdonítsátok mind a néptipró imperátornak. Nem nézhettem tovább éhező katonáim szenvedését, véreim pusz­tulását. Megváltásul kiszolgáltat tam magamat az érdekhajhászó Caesarnak, megfojtó hóhéromnak. A zsarnok eggyel gazdagabb lett triumphusaiban. Gallia elbukott, de nem dicstelenül. Itt az Auxois hegyen ismételjük gyermekkori történelmi leckénket. És ugy ér­zem, hogy ezt az ismétlést nem felejtem el soha. Amint nézem a szobrot, az ugy tűnik fel, mintha Vercingetorix minden népek és idők jogos nemzeti ellenállásának örök szimbóluma marana. Nem­zeti gondolatától lelkesedtek a gallok s örök időkig lelkesednek majd a nemzeti függetlenségért és szabadságért küzdő népek. A dombos vidék magas fennsíkján ezt a gondolatot hirdeti Vercin­getorix bronzszobra. Amint nézem kemény dacos szemét, mellyel ránk tekint, a lábainál hullámzó embertömegre, ugy tűnik fel, hogy szinte most is szembeszállna Cae­sar legyőzhetetlen légióival. A megtestesült erő, a jogaiktól igaz­ságtalanul megfosztott gallok erős­kezű védője. A szobor nehéz harcról beszél és édes békesség­ről. Fejét hosszú üstök fedi félig arcába csapódva. Törzsét, erős tagjait páncél védi. Tdgaszerü lepel, pásztorok meleg, barátságos takarója borul hanyagul vállaira. Mintha harcról és szabadságról, de egyúttal fékéről és szeretetről is álmodozna. A gall, majd római Alésia idei leperegtek. Idők folyamán uj Alé­sia épült. Ma a békesség és szeretet honol az Auxois-hegyen. A mai Alésia hatalmas kórháza Bourgogne legkeresettebb pihenő helye. Mú­zeumában feléled az egész galf-ró­mai tragédiia. Az ásatások örök­becsű archeológiai kincseit itt gyűj­tik össze. Semur városa Történel­mi és Természettudományi Társasá­ga főleg 1905. óta foglalkozik a gall-római Alésia rendszeres ki­ásatásával. A mai Alésia tnelfet(t/ körülbelül egy kilométernyi távol­ságban folyik a hatalmas munka­Lassan halad, költséges. Kezdve a kiszáradt gall kutakból a színházig, ami itt is meg volt, mint mindenütt az egykori római hódoltság terüle­tén, aztán az ó-keresztény bazili­káig és temetőig sok érdekes kép tárul szemeink elé: prímitiv lakóha­zak falmaraQványai, egészben ma­radt oszlopok egy csoportban azon rendben, amint azok valamikor fel­állíttattak, sarkofagok, faragvá­nyok, mázas edények. Alésia minden fala, minden cse-. repe a gallok égő hazaszeretetéről beszéf. Ezt hirdeti minden domb­ja, völgye, virágja, tömegsírja. Meg­illetődve álf itt 27 nemzet örege, fiatalja. A régi gallok szabadság­szeretete hirdesse továbbra is a nemzetek független életét örök időkig! i i : El-el nézem ezt a szabadságszob­rot. S gondolataim innen messze­messze szállnak. Az én drága ha­zámba, szép Magyarországba. S né­ha ugy tüni'v fel, mintha a hatalmas szobo talapzaton nem íj Vercingeto­rix alakja állana, hanem Kossuth Lajos. Ugy rémlik előttem, mint­ha nem is Alésiában volnék, hanem otthon Petőfi-szobra előtt. Bácskai Józs-f. .iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilUHiiniiiiiiiiiiniiiiiiiiitiiiiiihi. BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Gliick Jenő bútoráruházában, Vay Ádám­utca 8. szerezheti be Nagy választék Pontos kis70lgálás. Alapítva 1903. Telefon: 234. 3391-2 ^iiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiir Üzlethelyiség Kisállomás közelében berendezés­sel, vagy anélkül azonnal kiadó iro­dának is. Értekezni Jókai-utca 1. alatti füszerüzletben. 4553-1 A nyíregyházi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 7392/1926. Tk. szám. / Árverési hirdetményi kivonat. Nemes Sándor végrehajtatónak Guttmann Sándor és Guttmann Ilona végrehajtást szenvedők ellen inditott végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX. t.-c. 144., 146. és­147. §-ai értelmében elrendeli a vég­rehajtási árverést 9 350.000 K tőke követelés, ennek 1926. évi március­hó 8 napjától járó 18% kamata, V3°/o váltodij, 1% bekebelezési ille­ték, 931.800 K eddigi megállapított per és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 317 ezer korona költség és járulékai be­hajtása végett, a nyíregyházi kir. Járásbíróság területén levő, Nyíregy­háza városban fekvő s a nyíregyházi 604. sz. tkvi betétben A-J-l. sor^ 128. hrsz. alatt foglalt Guttmin Jó­zsefné Haimann Erna, Guttmann Sándor, Ilona, kiskorú Ernő, Zoltán, Leontin és László nevén álló, Orosi utcában fekvő 175Q]-öles házas belsőségből a Guttmann Sándor és Ilona nevén álló 2/l2 részre 15 millió­korona kikiáltási árban, a C. 18 sorsz. alatt özv. Guttmann Józsefné Hai­mann Erna javára bekebelezett öz­vegyi jog sérelme nélkül. A telekkönyvi hatóság az árverés­nek hivatalos helyiségében (Bocskay­utca 2 szám. 16. ajtó) megtartására 1926. évi október hó U napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX t-c. 150. §-a alapján a követke­zőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a, kikiáltási ár kétharmadánál alacso­nyabb áron eladni nem lehet (1908<. XLI. t.-c. 26. §.) 2. Az érverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 °/o át készpénzben vagy az 1881 LX t.-c. 42. §-ában meghatározott árfo­lyammal számított, óvadékképes érték­papirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen bírói le­tétbe helyezéséről kiállított letéti elis­mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881. LX. t.-c. 147 , 150 , 170, §§ ; 1908 XLI. t,c. 21. §) 3. A kincstár, valamint a Magyar ­Földhitelintézetek Országos Szövetsége mint árverelő bánatpénzt letenni nem köteles Nem kötelesek bánatpénzt letenni az 1889. XXX. t.-c 10. § ának második bekezdése alapján adómentes záloglevelek kibocsátására jogosított és Budapesten székelő részvénytársa­ságok és szövetkezetek, valamint az az 1898 XXIII. t.-c. alapján alakult Központi Hitelszövetkezetek, a javukra zálogjoggal megterhelt ingatlan elár­verezésénél. Abban az esetben, amely­ben az árverelő a törvény értelmében a bánatpénzt elveszti, a bánatpénz letétele alól felmentett árverelő a telek­könyvi hatóság felhívásának kézhez­vételétől számított nyolc nap alatt a bánatpénznek megfelelő összeget bírói letétbe helyezni köteles (1908. XLI... t.-c. 21. § ; 1911, XV. t.-c. 15. §.) 4. Az aki az ingatlanért a kikiál­tási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár %-a szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészí­teni. Ha ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, ígérete figyelmen kívül marad és az árverésben, ame­lyet haladéktalanul folytatni kell, részt nem vehet. A bánatpénz letétele alól felmenteit árverelő a bánatpénz kiegészitésénel. megfelelő összeget sem köteles letenni (1908. XLI. t.-c. 25. §.) Nyíregyháza, 1926. juniushó 12-én. Dr. GERGELYFFY s. k., kir. jbiró. A kiadmány hiteléül: 4813 |RENEDEK, kiadó. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom